Hogyan készítsünk hatékony elszámoltathatósági kérdéseket az önmenedzseléshez

Miért működik olyan jól a kérdezési folyamat? … arra kényszerít, hogy szembesüljünk azzal, hogy valójában hogyan éljük meg az értékeinket minden nap.

– Marshall Goldsmith

Kia ora! Itt Rupert az Optimi-tól. Nemrég írtunk valamit arról, hogy önmenedzselő csapatként hogyan használjuk az elszámoltathatósági kérdéseket. Az emberek többet akartak, több példát akartak látni az elszámoltathatósági kérdéseinkre. Így most itt az ideje egy folytatásnak. Szeretnék nektek mindent megadni, amire szükségetek van ahhoz, hogy elkezdhessétek elkészíteni a saját kérdéseiteket! Ez egy nagyszerű lépés ahhoz, hogy megtaláld a saját értékedet az önmenedzselésben, és minden nap ennek az értéknek megfelelően élj.

A számonkérések akkor hasznosak, ha van:

• Egy lista a szerepekről, amelyek leírják a csapatod által végzett munkát
• Egy jól meghatározott cél és az egyes szerepek elszámoltathatósági feladatai
• Egy személy, aki felelős minden egyes szerepért
• Egy időpont, amikor rendszeresen találkozhattok, hogy feltegyétek egymásnak az elszámoltathatósági kérdéseiteket

Az elszámoltathatósági kérdések lényege, hogy segítsenek a csapatnak fenntartani az önmenedzsment gyakorlatát, miután a szerepek meghatározása körüli csillogó és szórakoztató munka már lecsengett. Ez a mi megoldásunk egy nehéz problémára: hogyan lehet fenntartani az energiát és az irányt az önmenedzsment körül, miután a dolgokat egy szerepmeghatározási műhelymunkával elindítottuk?

Kezdjük a szokásokkal

Az elszámoltathatósági kérdésekkel legkönnyebben úgy kezdhetjük, ha a szokásokra gondolunk. Milyen szokásokat kell kialakítanod ahhoz, hogy megfelelj a szerepednek? Milyen igen/nem kérdéseket tehetnél fel magadnak ezzel a szokással kapcsolatban?

Itt egy példa: Az Optimi egy facilitátori szerepkört tölt be, ami arról szól, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy valóban megértettük az ügyfél problémáit. Ahhoz, hogy ezt a szerepet jól végezzük, ki kell alakítanunk egy új szokást. El kell kezdenünk rendszeresen visszajelzést kérni az ügyféltől arról, hogy mennyire értettük meg a fájdalmas pontjait. Íme tehát az elszámoltathatósági kérdés:

Facilitátor:

Kért már visszajelzést a problémadiagnózis pontosságáról?

Figyeljük meg, hogy ez a kérdés úgy van felépítve, hogy egyszerű választ kapjunk. Igen vagy nem. Vagy megtetted, vagy nem. Amikor valaki felteszi neked ezt a kérdést, lényegében arra kér, hogy nagyon őszintén gondolkodj el azon, hogy sikeresen gyakoroltad-e az új szokásodat.”

Hitelt érdemel: Az igen/nem kérdések használatának technikáját az elszámoltathatósághoz kölcsönöztem. Egy személyiségfejlesztési eszközből, a Napi kérdések folyamatából származik.

A visszajelzés kérésének szokása meglehetősen egyszerű. A facilitátor lefolytat egy foglalkozást az ügyféllel, a foglalkozás után visszajelzést kér. Ez lényegében egy mechanikus szokás. Néha szeretnénk összetettebb mentális szokásokat is kialakítani.”

Az Optimi facilitátori szerepének egyik legfontosabb felelőssége, hogy az ügyfél nézőpontja legyen az első és legfontosabb a munkánkban. Tehát fenn kell tartanunk azt a mentális szokást, hogy az ügyfél problémáira összpontosítunk, még akkor is, ha éppen egy nagy megoldási ötletelés kellős közepén vagyunk. A facilitátorunk az a személy, akire támaszkodhatunk, hogy fókuszban tartson minket. Hozzáadhatunk tehát egy újabb elszámoltathatósági kérdést:

Facilitátor szerepe:

A megoldástervezés során az ügyfél problémájára összpontosítottad a csapatot?

Ez egy kicsit összetettebb. Nem annyira azt kérdezi, hogy megtanultál-e egy új szokást vagy sem. Hanem azt kérdezi, hogy segítettél-e az egész csapatnak új mentális szokást kialakítani. A lényeg – a szokásokról többféleképpen lehet gondolkodni. És a szokások segíthetnek abban, hogy sok hasznos elszámoltathatósági kérdést generáljon.

Még több példa a szokásalapú elszámoltathatósági kérdésekre

Foglalkozott az elmúlt hónapban egy online közösséggel?

Havi pénzügyi frissítést tett közzé?

Elolvasta az összes legújabb Loomio-szálat, amely hatással lehet ránk?

Küldött belső frissítést a társadalmi hatásunkról?

Elnézte, hogy az időmérlegek naprakészek-e?

Elolvasott 2 biztonsági cikket ebben a hónapban?

Gondoljon az eredményekre

Ha mélyebbre akar menni, akkor a szokások mellett az eredményekre is gondolhat. Ez azt jelenti, hogy megvizsgáljuk, miért akarunk kialakítani egy bizonyos szokást, és mi lehet a mögöttes szándék.

Gondoljunk az egyik kérdésre, amiről korábban beszéltünk.

Facilitátor szerepe:

A megoldástervezés során a csapat az ügyfél problémájára összpontosított?

Ez a kérdés mögött egy szándék áll – az ügyfélre akarunk összpontosítani. Talán nem bánjuk, hogy a facilitátor milyen szokásokat használ, hogy eljussunk odáig. Megbízunk a facilitátorban, hogy bármit megtesz, ami eszébe jut a megfelelő eredmény elérése érdekében. Tehát átfogalmazhatjuk a kérdést úgy, hogy inkább az ügyfélközpontúság eredményére összpontosítsunk.”

Facilitátor szerepe:

Az ügyfél problémáját tartjuk szem előtt, miközben megoldásokat tervezünk?

Figyeljük meg, hogy a megfogalmazás itt a “Tetted-e” helyett a “Vagyunk-e” kérdésre változik. Nem azt kérdezzük, hogy a facilitátor kialakított-e egy új szokást vagy sem. Azt kérdezzük, hogy a csapat elért-e egy eredményt vagy gondolkodásmódot.

Még több példa az eredményalapú elszámoltathatósági kérdésekre

Tudod, hogy az egyes csapattagok hogyan haladnak a tanulási céljaik elérésében?

Tudod, hogy hány % kapacitásunk maradt?

Az Optimi Xero naprakész?

Egyértelmű taktikánk van minden egyes leadhez?

Győződtél róla, hogy az Optimi minden ügyfélnél a hatókörön belül marad?

Tisztában vagy az összes ügyfélmunka határidejével?

Teszed a legjobbat

Ez egy fantasztikus minta az elszámoltathatósági kérdésekhez. Kérdezd meg magadtól, hogy megtettél-e minden tőled telhetőt! Ez ösztönzi a személyes elszámoltathatóságot, és segít abban, hogy előre nem látható blokkok ne siklassák ki az embert.

Itt egy példa arra, hogy miért működik ez a minta. Én vagyok az Optimi tartalmi keresztes lovagja. Rendszeresen feltehetnék magamnak egy kérdést a blogok közzététele körül. Esetleg valami olyasmit, hogy Legalább egy blogot publikáltál az elmúlt hónapban? Most képzeljük el, hogy az összes blogplatformunk egyszerre leáll. Kizárt, hogy most blogot tudnék közzétenni. Amikor a csapattársaim megkérdezik tőlem, hogy publikáltam-e blogot a múlt hónapban, biztos lehetek a kifogásomban, hogy az összes blogplatformunk leállt, ezért nem tudtam megtenni.

Most, próbáljuk meg átfogalmazni ezt az elszámoltathatósági kérdést.

Content Crusader szerep:

Tettél-e meg mindent az Optimi blogjainak fejlesztése érdekében?

Hirtelen a kifogások már nem számítanak. Amikor felteszik nekem ezt a kérdést, arra ösztönöznek, hogy őszintén gondolkodjak. Megtettem a tőlem telhető legjobbat? Még ha van is kifogásom arra, hogy nem publikáltam blogokat, megtettem-e mindent, hogy előrelépjek?

Még több példa a “mindent megtettem” elszámoltathatósági kérdésekre

Tettél-e mindent, hogy növeld a nemrég megjelent blogok olvasottságát?

Tettél-e mindent, hogy hozzájárulj a stratégiai irányról szóló beszélgetésekhez?

Tettél-e mindent, hogy meglásd a lehetőségeket az Optimi jövőjében?

Tettél-e meg mindent, hogy hozzájárulj az Enspiral beszélgetésekhez?

Tettél-e meg mindent, hogy az Optimi csapat minden tagjának jól megfogalmazott tanulási céljai legyenek?

Megtettél minden tőled telhetőt, hogy segítsd az új termékötletek megfontolását, konkretizálását és validálását?

Elképzeld el, hogyan néz ki a siker

Ha még mindig inspirációt keresel a felelősségi kérdéseidhez, itt az ideje álmodozni! Kezdje el elképzelni az ideális jövőt. Kérdezd meg, hogyan néz ki a siker. Kezdetnek feltehetsz néhány ilyen kérdést:

Tegyük fel, hogy minden tökéletesen megy, és minden célunkat elérjük a következő néhány évben. Hogyan támogatott minket ez a szerep a tökéletességben?

Milyen lépéseket tehetnénk ebben a szerepben, amelyek nagyszerű példát mutatnának az elkövetkező évekre?

Hogyan lehetne ezt a szerepet olyan sikeresen végezni, hogy elkezdhetnénk tanítani másokat, hogyan kell csinálni?

Mire befejezi ezt a beszélgetést, már lehet, hogy elég ambiciózus elképzelései lesznek a szerep betöltésére vonatkozóan. Nagyszerű! Most itt az ideje, hogy elkötelezze magát ezen ambíciók mellett, azáltal, hogy elszámoltathatósági kérdésekké alakítja őket.

Itt egy példa. Van egy “termékfejlesztő” nevű szerepkörünk, amely azért létezik, hogy biztosítsa, hogy az Optimi olyan termékeket kínáljon az ügyfeleknek, amelyeknek világos a hangulata és a célközönsége. A szerepkör sikerének a következő definíciója mellett döntöttünk:

Az általunk tervezett termékeknek valódi felhasználói vannak, akik valódi értéket kapnak tőlük

És itt vannak az elszámoltathatósági kérdések, amelyeket megálmodtunk, miután megegyeztünk abban, hogy milyen a siker:

Termékfejlesztő szerepkör:

Tettél-e meg mindent, hogy valódi felhasználókat találj, akiknek hasznára válnak az Optimi termékei?

Megtettél minden tőled telhetőt, hogy segítsd az új termékötletek megfontolását, konkretizálását és validálását?

A termékfejlesztésünk jelenlegi állása reményt ad számodra az Optimi jövőjét illetően?

A felelősségre vonatkozó kérdések nem tartanak sokáig

Az önmenedzselés egyik kihívása, hogy könnyű sok időt tölteni beszélgetéssel és tárgyalással. Könnyen elfogy az energia, és a dolgok kezdenek iránytalannak tűnni. Az elszámoltathatósági kérdések a mi megoldásunk erre a problémára. Ezek olyan könnyű, erőteljes igen/nem kérdések, amelyeket rendszeresen feltehettek egymásnak.

Megvizsgáltunk néhány különböző módszert, amivel elszámoltathatósági kérdéseket generálhattok, az egyszerű szokásokról való gondolkodástól kezdve a jövőről való álmodozásig. Beszéltünk néhány jó követendő mintáról, és adtunk néhány példát. Most a következő lépés az lehet, hogy kitalálsz magadnak néhány elszámoltathatósági kérdést!