Hogyan mérik a rekeszértéket

A záridő viszonylag könnyen érthető, hiszen mindannyian ismerjük az idő törtrészeit. A percek az óra tört részei, a másodpercek a percek tört részei, a sorban állás a gépjármű-felügyeletnél az életed tört része, amit soha nem kapsz vissza, és így tovább. Az apertúra egy kicsit bonyolultabb. Láttad, hogy a lencséd írisze hogyan záródik le, hogy több fényt zárjon ki. A rekesznyílást azért nem olyan könnyű megérteni, mint a zársebességet, mert amikor a rekesznyílás méretének megadására kerül sor, a kör területének méréséről beszélünk, és ez olyasmi, amivel a legtöbbünknek nincs sok tapasztalata.

Idővel egyszerűen megjegyzi, amit itt most látni fogunk. A rekeszméreteket f- s felső számmal jelöljük, és minél nagyobb a szám, annál kisebb a rekesz. Amit itt látunk, az a szabványos rekeszméretek listája, a meglehetősen nagy f/2,8-tól a meglehetősen kicsi f/16-ig. Amit a számok vagy a nyílások mérete alapján nem lehet megmondani, az az, hogy ezek a rekeszek egy-egy fokkal vannak egymástól – vagyis minden egyes kisebb rekesz feleannyi fényt enged be, mint az előző rekesz.

Itt jön a mélységélesség: a nagyobb rekeszek kisebb mélységélességet eredményeznek. Tehát ezen a diagramon a széles nyitott f/2.8 rekesz, nagyon sekély mélységélességű lesz, míg a szűk f/16 rekesz nagyon mély mélységélességű. Tegyük fel, hogy portrét készítek, és el akarom homályosítani a hátteret. Nagy rekesznyílást fogok választani, ami kisebb f-értéket jelent. Ha tájképet fotózok, és nagyon mély mélységélességet szeretnék, akkor kis rekeszt választok, ami nagyobb f-értéket jelent. A régi időkben a fényképezőgéped esetleg csak ezeket az egész tompított rekeszértékeket kínálta, de a digitális fényképezőgépek már 1/3 tompított fokozatban kínálnak rekeszértékeket.

Tehát amit a fényképezőgépeden látni fogsz, az egy ilyen progresszió. Ezt a rekesz mélységélesség dolgot nehéz lehet megtanulni, mert nem tudod magadtól, sok fizika és matematika ismerete nélkül megfejteni. Ismétlem, idővel egyszerűen megtanulod mindezt kívülről. Ha azonban szemüveget viselsz, akkor van egyfajta beépített referenciakártyád arra, hogy megjegyezd, hogy a kisebb rekesznyílással több vagy kevesebb mélységélesség érhető el. Ez így működik. Le kell venned a szemüveged, így most nem látok semmit. Ha fogom az ujjamat, és egy apró kis nyílásba, egy kis lyukba görbítem, és átnézek rajta, a világ sokkal, de sokkal élesebb lesz.

Itt az történik, hogy adok magamnak egy apró kis nyílást, és ez drámaian megnöveli a mélységélességet. Tulajdonképpen egy lyukkamerává alakítom a szememet. A lyukkamerás fotózás egyik meghatározó jellemzője, hogy a lyukkamerás képeknek végtelen mélységélességük van, mert egy aprócska kis rekesz végtelen mélységélességet ad, és ez a mélységélesség korrekció az, ami lehetővé teszi számomra, hogy lássak. De most itt az ideje, hogy ténylegesen megtanuljuk, hogyan kell szabályozni a rekesznyílást a fényképezőgépen.