Intervenciós neuroradiológia – AVM-ek

Arteriovenózus malformációk (AVM-ek)

Az arteriovenózus malformációk olyan rendellenes érgyűjtemények, ahol az artériák közvetlenül kapcsolódnak a vénákhoz. Normális esetben a vér nagy nyomás alatt áramlik az artériákon keresztül, hogy ellássa a test összes szervét, beleértve az agyat is. Az artériákból a vér vékonyfalú kapillárisokon keresztül halad át, hogy oxigénnel és tápanyagokkal lássa el az agy szöveteit, majd alacsony nyomás alatt a vénákba kerül, hogy visszaszálljon a szívbe és a tüdőbe.

Az AVM-ben a vér az artériákból közvetlenül a vénákba áramlik. Nincs kapilláris ágy. Kapilláriságy nélkül az AVM erek áramlása és vérnyomása megnő. Az évek során emiatt kitágulnak, vékonyfalúvá válnak, és nagyobb valószínűséggel törnek el és véreznek. Továbbá, mivel az AVM-ekben nincsenek hajszálerek, ezek a kóros erek nem látják el oxigénnel és tápanyagokkal a normál agyszövetet. Az AVM-ek feltehetően már születéskor jelen vannak, de akkor válnak tünetessé, amikor a vérnyomás és az áramlás megnő. Az AVM-ek általában nem öröklődnek, és a család többi tagjának általában nincs fokozott kockázata az AVM kialakulásának.

Az AVM fejfájást, gyengeséget, zsibbadást, látászavarokat vagy görcsöket okozhat. A betegeknél gyakran akkor jelentkeznek először a tünetek, amikor az AVM-et alkotó egyik érből vérzés vagy repedés keletkezik.

Az AVM-et gyakran CT (komputertomográfia) vagy MRI (mágneses rezonancia vizsgálat) segítségével diagnosztizálják. A betegnek általában angiogramra van szüksége ahhoz, hogy ezután teljes mértékben azonosítani lehessen az AVM anatómiáját, és döntést lehessen hozni a kezelésről.

Az AVM-eket három különböző kezelési módszerrel lehet kezelni. Ezek a módszerek az embolizáció, a műtét és a sugárterápia vagy sugársebészet. Gyakran egynél több módszert vagy modalitást alkalmaznak ugyanazon AVM kezelésére, mert a technikák kombinációja biztonságosabbnak vagy sikeresebbnek bizonyulhat, mint az egyik technika önmagában.

A műtét a koponya megnyitásával és az AVM-et alkotó erek eltávolításával történik. Ezt műtéti mikroszkóp segítségével végzik, és mikrosebészetnek nevezik. A sugársebészet fókuszált sugárnyalábokat használ, hogy megsértse az AVM vérereit, és idővel elzáródjanak. Az embolizációt úgy végzik, hogy egy apró katétert helyeznek közvetlenül az agyban lévő AVM-erekbe. Ezután egy ragasztó típusú (embóliás) anyagot fecskendeznek a rendellenes erekbe, hogy elzárják azokat.

Az embóliás anyag folyadékként hagyja el a katétert, és megszilárdul az AVM érben, hogy elzárja azt. Az AVM embolizációját gyakran mikrosebészeti vagy sugársebészeti beavatkozás előtt végzik, hogy javítsák ezen technikák sikerének valószínűségét.

Tudjon meg többet az arteriovenózus malformációkról.