Iratkozzon fel a Brown Daily Herald hírlevelére

Anthony Bogues sok mindenre tekint: kritikus értelmiségi, tudós, író és kurátor.

Az elmúlt 19 évben Bogues minden szerepet megtestesített, miközben különböző pozíciókat töltött be az egyetemen: Először 2000-ben csatlakozott a Brown tanszékéhez, majd 2003-tól 2009-ig az Africana Tanulmányok Tanszék vezetője volt. Az egyetem legutóbb 2012-ben nevezte ki Bogues-t a Rabszolgaság és Igazságosság Tanulmányok Központjának igazgatójává.

Bogues 2012-es kinevezése a CSSJ első igazgatójává teljesíti az egyetem 2006-os jelentésében megfogalmazott központi célt, amelyet a rabszolgasággal és igazságossággal foglalkozó irányítóbizottság hozott létre egy olyan központ létrehozásával, amely a rabszolgaság és igazságosság örökségével kapcsolatos kutatások előmozdítására összpontosít.

Bogues azt mondja, hogy egyetemi professzori karrierje ellenére nem tekinti magát akadémikusnak, mivel az akadémia hajlamos eltávolodni a való világtól.

“Az akadémia egy olyan tér, ahol kritikus értelmiségiként dolgozhatsz, de követned kell az akadémia tényleges protokolljait és diszciplínáit is, így a végén szűk kérdésekhez jutsz” – mondta Bogues. “Engem jobban foglalkoztat, hogy megpróbálok elgondolkodni a világról, amelyben élünk, elgondolkodom a történelemről, az eszmékről és a kulturális kifejezésekről, és elgondolkodom azon, hogy az afrikai származású emberek hogyan alakították a világot.”

Bogues, aki a karibi és afrikai tanulmányok elismert tudósa, azt mondja, hogy a munkáját arra használja, hogy megértse, hogyan lehet a faji és gazdasági igazságosságot az egyetemen belül és kívül előmozdítani.

Az egyetemhez vezető út

Bogues elmondta, hogy miközben Jamaikában nőtt fel, az irodalom – regények, költészet és filozófia – olyan szerzőktől merített, mint Marcus Garvey, a fekete nacionalizmus és a pánafrikanizmus mozgalmának aktivistája, vagy W. B. Yeats, az ír költő. Ez az irodalom inspirálta Bogues-t arra, hogy aktivista legyen, mondta.

Bogues “egy olyan generáció tagja volt, mint én, amely a 60-as években alakult ki, és nagyon is foglalkoztak a dekolonizáció és az egyenlőség kérdéseivel” – mondta Brian Meeks, az Africana Studies tanszék vezetője. “Amikor senki más nem olvasott radikális irodalmat, neki hatalmas könyvespolcai voltak tele vele. Nagyon sokat foglalkozott azzal, hogyan lehet elméleti gondolkodással változást elérni és megváltoztatni a dolgokat.”

Bogues aktivizmusa a középiskolájában kezdődött, ahol azon dolgozott, hogy az iskola történelem és irodalom tantervét megváltoztassák, hogy az jobban reprezentálja a Karib-térséget, és hogy demokratikusabb iskolai struktúrát hozzanak létre. Emellett a középiskolában Bogues nyilvános tüntetéseket vezetett a rendőri brutalitás ellen, amellyel a munkásosztálybeli és alacsony jövedelmű fekete közösségek szembesültek – írta a The Heraldnak küldött e-mailben.

A status quo megkérdőjelezésének vágyától hajtva Bogues elmondta, hogy a középiskola után írói karriert akart befutni. De az írói pályát Jamaikában nem tartották sokra, részben a karrierhez kapcsolódó anyagi korlátok miatt, mondta Bogues. Így inkább a rádiós és televíziós újságírói pályát választotta.

“Fiatal koromtól kezdve mindig is úgy éreztem, hogy a szó ereje és az, hogy a világról szavakkal tudok írni, nagyon fontos” – mondta Bogues.

Bogues körülbelül egy évtizedig újságíróként dolgozott Londonban, majd 1979-ben visszatért Jamaikába, hogy a Jamaica Broadcasting Corp. televíziós producereként dolgozzon.

Bogues azonban még mindig változtatni akart, ezért a 80-as évek végén a Népi Nemzeti Párt főállású aktivistája lett. Ez a demokrata-szocialista párt a munkanélküliségi ráta csökkentését és az oktatáshoz való hozzáférés javítását tűzte ki célul minden ember, különösen az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők számára. 1989-ben a párt megnyerte az általános választásokat, és Bogues az akkori miniszterelnök, Michael Manley kabinetfőnöke lett.

Bogues csak 3 évig maradt a pozícióban. Úgy döntött, hogy elhagyja a politikát, miután egy amerikai bankár azt mondta neki, hogy Jamaikának “nincs szuverenitása”, mivel “adós nemzet”.”

“Abban a pillanatban úgy döntöttem, hogy el kell hagynom a politikát, mivel csak azért voltam ott, hogy megváltoztassam a társadalmat, és ha ez nem lehetséges, akkor valami mást kell csinálnom a globális neoliberalizmus új konjunktúrájában” – írta Bogues a The Heraldnak küldött e-mailben.

“Úgy döntöttem, hogy iskolába megyek és tanulok, mert a világ változik” – tette hozzá.

Bogues 1994-ben szerzett doktori fokozatot politikai elméletből a Nyugat-indiai Egyetemen. 2000-ben a Brownra jött nyári ösztöndíjjal a John Carter Brown Könyvtárba, hogy a haiti forradalmat kutassa. E kutatás bemutatását követően Bogues-t felkérték, hogy csatlakozzon az egyetem tanszékéhez, ahol közel két évtizede maradt.

A CSSJ vezetése

Mióta kinevezték a CSSJ igazgatójává, Bogues a Központban végzett munkája és az ösztöndíja összeolvad, és a rabszolgaság öröksége és a mai igazságosság közötti összefüggésekről folytatott beszélgetéseket ösztönzi.

“A rabszolgaságról lehet úgy beszélni, mintha az valami olyan dolog lenne, ami történelmileg elmúlt és elmúlt, és el lehet ismerni, vagy bocsánatot lehet kérni, és ennyi. Vagy azt is mondhatod magadnak, hogy a rabszolgaságnak ma is van egy öröksége, amely továbbra is strukturálja a mindennapi életünket” – mondta Bogues. “Fel kell tennünk a kérdést: “Melyek azok az eszmék a mai nemzeti diskurzusunkban, amelyeket a rabszolgaság alakított, és hogyan kezeljük őket?””

Bogues eddig tanúja volt annak, hogy a CSSJ-ben végzett munkája számos intézményre hatással volt. A Brownon Bogues más tanszékekkel, például a klasszikus tanszékkel együttműködve műhelyeket hozott létre a transzatlanti rabszolga-kereskedelem történetéről. Bogues elmondta, hogy reméli, hogy ezeket a workshopokat idén is folytatni tudja.

A közös workshopokhoz hasonló kezdeményezések révén Bogues szerint a CSSJ hatással van arra, ahogyan az emberek ma gondolkodnak a rabszolgaságról és annak örökségéről.

Bogues és a CSSJ világszerte múzeumokkal is együttműködött, hogy megkérdőjelezze a kurátori gyakorlatban tapasztalható előítéleteket. Bogues elmondta például, hogy egy francia múzeum az ő tanácsát kérte, hogy egy, a haiti forradalomról szóló kiállítás ne állandósítson semmilyen sztereotípiát a haiti népről.

A jövőre nézve Bogues célja, hogy tovább változtassa a Brown, Rhode Island és a nemzeti közösségek szemléletét a rabszolgaság örökségéről és az igazságosságról alkotott elképzelésekről.

“Ambiciózusan eltökélt szándéka, hogy a karibi filozófiát és a fekete radikális gondolkodást újra az amerikai gondolkodásba helyezze” – mondta Matthew Guterl, az Africana Studies és az American Studies professzora. “Munkájának nagy része új archívumok létrehozásához és a fekete radikális múlt látásának és megértésének új módjaihoz kapcsolódik. A közösség tagjaiként nagyon szerencsések vagyunk, hogy a Brownon van, mert ő egy kincs, és én minden nap nagyon hálás vagyok, hogy tanulhatok tőle.”