Kína nyeri a mesterséges intelligencia versenyét?
A világjárvány egy korai tesztje annak, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek mozgósítani a mesterséges intelligenciát egy nemzetbiztonsági fenyegetésre adott válaszként.
Az USA azt állítja, hogy a koronavírus elleni “háború” részeként élvonalbeli technológiát vetett be. De a legtöbbször a mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiákat főleg divatszóként használták.
Kínában nem így van ez. A vírus terjedésének megállítása érdekében Kína lezárta Hubei tartomány teljes lakosságát – 60 millió embert. Ez több, mint ahány lakos az USA keleti partvidékének minden egyes államában él.
Kína úgy tartotta fenn ezt a hatalmas kordont, hogy mesterséges intelligenciával feljavított algoritmusokkal követte a lakosok mozgását és növelte a tesztelési lehetőségeket, miközben hatalmas új egészségügyi létesítmények épültek.
A COVID-19 járvány kitörése egybeesett a kínai újévvel, a nagy utazási forgalmú időszakkal. A vezető kínai technológiai vállalatok azonban gyorsan reagáltak, és “egészségügyi állapot” kódokat tartalmazó alkalmazásokat hoztak létre, amelyekkel nyomon követhették a polgárok mozgását, és meghatározhatták, hogy az egyéneket karanténba kell-e helyezni.
Az AI ezután kritikus szerepet játszott abban, hogy segítsen a kínai hatóságoknak a karantén betartatásában és a kiterjedt érintkezések nyomon követésében. Kína nagyméretű adathalmazainak köszönhetően a pekingi hatóságok sikerrel jártak ott, ahol az amerikai kormány kudarcot vallott.
Kína nem csak próbálja elsajátítani az AI-t, hanem el is sajátítja azt.
Az elmúlt évtizedben Kína méretbeli, adatgyűjtési és stratégiai elszántságbeli előnyei lehetővé tették, hogy behozza a lemaradást az amerikai AI-iparral szemben.
Kína előnye a népessége 1 fővel kezdődik.4 milliárdos népességével, amely páratlan tehetségforrással rendelkezik – a világ legnagyobb belföldi piaca -, valamint a vállalatok és a kormányzat által gyűjtött hatalmas adatmennyiséggel egy olyan politikai rendszerben, amely a biztonságot mindig a magánélet elé helyezi.
Miatt, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásakor az egyik legfőbb érték a jó minőségű adatok mennyisége, Kína a 21. század legértékesebb árucikkének, Szaúd-Arábiának számít.
A világjárvány összefüggésében Kína képessége és hajlandósága arra, hogy ezeket a technológiákat stratégiai érték érdekében alkalmazza, megerősítette kemény hatalmát.
Mert tetszik vagy sem, a valódi háborúk a jövőben mesterséges intelligencia által vezéreltek lesznek. Ahogy Joseph Dunford, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek akkori elnöke fogalmazott 2018-ban: “
Kína lesz a mesterséges intelligencia győztese? Négyszer akkora népességével, mint az USA, nem kérdés, hogy ott lesz a legnagyobb hazai piaca az AI-alkalmazásoknak, valamint sokszor több adat- és számítástechnikai tudós.
És mivel Kína kormánya az AI elsajátítását első számú prioritássá tette, érthető, hogy az USA-ban egyesek miért pesszimisták.
Mindezek ellenére úgy véljük, hogy az USA még mindig versenyképes és győztes lehet ezen a kritikus területen – de csak akkor, ha az amerikaiak felébrednek a kihívásra.
Az első lépés annak felismerése, hogy az USA komoly versenytárssal áll szemben egy olyan versenyben, amely segít eldönteni a jövőt. Az USA nem remélheti, hogy a legnagyobb lesz, de a legokosabb lehet.
A legfejlettebb technológiák követésében vitathatatlanul az egyének legokosabb 0,0001 százaléka az, aki döntő különbséget tesz. Míg Kína 1,5 milliárd kínai beszélőt tud mozgósítani, addig az USA remélhetőleg sok más nemzetből is tud tehetségeket toborozni és hasznosítani, mivel nyitott, demokratikus társadalomról van szó.
Mellett, miközben erőteljesen versengünk az USA vezető szerepének fenntartásáért az AI területén, el kell ismernünk az együttműködés szükségességét olyan területeken, ahol sem az USA, sem Kína nem tudja biztosítani saját minimálisan létfontosságú nemzeti érdekeit a másik segítsége nélkül.
A COVID-19 egy példa erre. A világjárvány minden ország nemzeti érdekeit fenyegeti, és sem az USA, sem Kína nem tudja egyedül megoldani.
A vakcina kifejlesztése és széles körű elterjesztése során bizonyos fokú együttműködés elengedhetetlen, és érdemes megfontolni, hogy hasonló elv vonatkozik-e a mesterséges intelligencia korlátlan fejlesztésére is.
A gondolat, hogy az országok egyszerre versenyezhetnek kíméletlenül és működhetnek intenzíven együtt, ellentmondásnak tűnhet. De az üzleti életben ez a szokás.
Az Apple és a Samsung éles versenytársak a globális okostelefon-piacon, mégis a Samsung az iPhone-alkatrészek legnagyobb beszállítója.
Még ha az AI és más csúcstechnológiák zéróösszegű versenyt sugallnak is az USA és Kína között, az együttélés még mindig lehetséges. Lehet, hogy kényelmetlen, de jobb, mint a közös pusztítás.
Project Syndicate