Könyvespolc

Adagolás

A beadás módja

Intravénásan, a túlzott szöveti irritáció miatt nem adható intramuszkulárisan. Az atracurium adható bolus vagy infúzió formájában. Vizsgálatok kimutatták, hogy viszonylag kiszámítható és szervfüggetlen metabolizmusa miatt a folyamatos infúzió életképes lehetőség a neuromuszkuláris blokád állandósult állapotának elérésére.

ED95 és intubációs adag

0,23 mg/kg és 0,5 mg/kg felnőtteknek és 2 évesnél idősebb gyermekeknek, 0,3-0,4 mg/kg 2 évesnél fiatalabb gyermekeknek. Betegségesen elhízott betegeknél az atracurium adagját az ideális testsúly alapján kell beadni.

A hatás kezdete

Az atracurium hatásának kezdete intubáló adag beadása esetén körülbelül 2 perc.

A hatás időtartama

A középhatású, nem depolarizáló izomrelaxánsnak minősül, amelynek hatástartama körülbelül 40-45 perc. A kiürülési felezési ideje körülbelül 20 perc. Idős betegeknél a felezési idő kb. 15%-kal megnőhet, elsősorban a csökkent clearance miatt.

Elosztódás

160 ml/kg

Fehérjékhez kötődés

Metabolizmus

Az atracurium metabolizmusának 45%-át a nem enzimatikus lebomlás (Hofmann-elimináció) teszi ki. A Hoffmann-elimináció hőmérséklet- és pH-függő folyamat, amelyet acidózis és hipotermia lassít. A fennmaradó rész a plazmában lévő, a pszeudokolinészteráztól független, nem specifikus észterázok által végzett észterhidrolízis útján metabolizálódik. A pH-érték csökkenése fokozza az észter-hidrolízis sebességét. A benzil-izokinolinium osztályba tartozó neuromuszkuláris blokkoló szereket előnyben részesítik a kritikusan beteg betegeknél, mivel metabolizmusukat nem befolyásolja a vese- vagy májműködési zavar. Az atracurium Hofmann-eliminációjának elsődleges metabolitja a laudanozin, amelynek nincs neuromuszkuláris blokkoló hatása, de központi idegrendszeri (CNS) stimuláns. Vizsgálatok kimutatták, hogy az atrakurium hosszú távú infúziója kritikusan beteg betegeknél a laudanozinszint emelkedését okozhatja.

kiválasztás

Az atrakurium kevesebb mint 5%-a választódik ki a vizelettel. A laudanozin hepatikusan és renálisan eliminálódik, és az eliminációs felezési ideje lényegesen hosszabb, mint az atracuriumé (197 perc). Ezért hosszabb atrakuriuminfúzió esetén potenciálisan felhalmozódhat. Állatkísérletek kimutatták, hogy a laudanozin átjut a vér-agy gáton és kimutatható az agygerincvelői folyadékban. Altatott kutyákban a 6 mikrog/ml-nél nagyobb laudanozin-koncentráció hipotenziót és bradycardiát okozott, a 10 mg/ml-nél nagyobb plazmakoncentráció epilepsziás EEG-tüskéket indukált, a 17 mg/ml-nél nagyobb plazmakoncentráció pedig tartós rohamtevékenységet. Érdekes módon macskákon hasonló vizsgálatot végeztek, és 100 mg/ml-nél nagyobb laudanozin-koncentráció esetén nem volt rohamtevékenység. Tekintettel erre a fajok közötti eltérésre, nincs értelme következtetéseket levonni a laudanozin emberi koncentrációjára vonatkozóan. Nem végeztek olyan vizsgálatot, amely a laudanozin okozta rohamtevékenységet dokumentálta volna emberekben, de az elvégzett állatkísérletek ismeretében ez továbbra is aggodalomra ad okot. Számos vizsgálatban mértek laudanozinszintet kritikus állapotban lévő, hosszan tartó atracuriuminfúziót kapó betegeknél. A felsorolt tanulmányok közül az infúziók akár 71 napig is tartottak, és a dokumentált szintek elérik a 8,65 mg/ml-t is. Az EEG-n nem volt dokumentált rohamtevékenység vagy epileptiform aktivitás.