Könyvespolc
Klinikai jelentőség
A Bainbridge-reflex mechanizmusának megismerése segít a klinikusoknak megérteni a különböző klinikai forgatókönyvek során a betegeiknél megfigyelhető konkrét hemodinamikai változásokat. A Bainbridge-reflex a vérmennyiség függvényében szabályozza a szívfrekvenciát. A vérmennyiséget számos fiziológiai, idiopátiás és patológiás változás befolyásolhatja. Amint fentebb említettük, a légzési szinusz aritmia a Bainbridge-reflex közvetlen válasza a csökkent intrathoracalis nyomás miatt a belégzés során megnövekedett vénás visszatérés miatt. A szívfrekvencia emelkedésének idiopátiás példája normál sóoldat- vagy vérinfúzió beindításakor fordulhat elő. A Bainbridge-reflex kóros elváltozásai akut térfogattúlterhelés során figyelhetők meg. A Bainbridge-reflexet klinikai forgatókönyvben számos tanulmány és esetleírás mutatja be részletesebben.
Az egyik tanulmány különböző mechanizmusokat írt le, amelyek 0 G (0 gravitáció) alatt növelik a szív teljesítményét (CO). E vizsgálat során emberi alanyokat figyeltek meg hanyatt fekvő és felegyenesedett ülő helyzetben 0 G, illetve 1G mellett. A következtetés az, hogy a 0G függőleges helyzetben a CO növekedése a vérmennyiségnek a perifériás keringési rendszerből a szívbe történő átcsoportosítása miatt következett be, ami a stroke-térfogat növekedéséhez vezetett, másodsorban pedig a szívfrekvencia növekedése miatt. Így azt sugallva, hogy egy Bainbridge-szerű reflex lehet az elv a CO növekedése mögött 0 G alatt fekvő alanyoknál.
Egy 26 éves személy esete, akinél légzési szinusz aritmia (RSA) alakult ki, miután olyan szívterhelési stresszoroknak volt kitéve, mint a 45 fokos HDT (fej lefelé dőlés) és a CO2-légzés során megnövekedett légzési térfogat. Az RSA a szívfrekvencia normális változása, amely során belégzéskor tachycardia, kilégzéskor pedig bradycardia lép fel. Számos javasolt mechanizmus áll e megállapítások mögött, és az egyik ilyen lehetőség a Bainbridge-reflex, amely szerint a belégzés során fellépő ingadozások az intrathoracalis nyomás csökkenésének köszönhetőek, ami a CVP növekedéséhez vezet, ami a szívfrekvencia növekedését okozza. Más javasolt mechanizmusok az artériás baroreceptor reflex aktiválódása, vagális visszacsatolás (a tüdő nyújtási receptoraiból) és központi neurális mechanizmusok. Az RSA nagyságát olyan manőverek alkalmazásával számították ki, mint a 45 fokos HDT és a háton fekvő helyzet (1) alaplégzés és (2) hiperkapnia által kiváltott mély légzés során. Az első rész során az RSA pontszám mindkét manőver esetében a normál határértékeken belül volt, de a második rész esetében az RSA pontszám a HDT manőver esetében extrém volt, 450%-kal magasabb, mint a fekvő alaplégzéshez képest, és; és 230%-kal nagyobb, mint a 45 fokos HDT alaplégzéshez képest. A cikk szerint ez a vérmennyiség gravitációtól függő újraelosztásának és a légzési térfogat növekedésének szinergikus jelenségére utal, ami a szimpatikus válasz növekedéséhez vezet. Bár ennek az extrém RSA-nak a megfigyelése egy egészséges egyénnél történt, és a Bainbridge közreműködése valószínűsíthető, több nagyszabású vizsgálatot kell végezni a jelenség vizsgálatára.
Egy másik esetjelentés megemlíti a PLR (passzív lábemelés) alkalmazását egy 84 éves férfi újraélesztésében, aki tüdőgyulladás miatt került a sürgősségi osztályra. Miután a beteg eszméletét vesztette, az EKG monomorf kamrai tachikardiát mutatott, amely kamrafibrillációhoz és rövid ideig tartó aszisztóliához vezetett. Ebben az időszakban kétszer megkíséreltek egy PLR (passzív lábemelés) nevű manővert, az első alkalommal változatlan szívritmust eredményezett, de a második alkalommal szabályos ritmust és 30 bpm-es szívritmust okozott, amely 70 bpm-re emelkedett, így maradt 20 percig, amíg a beteg el nem hunyt. A szerző szerint a szívmegállást kiváltó magyarázat lehet a vasovagális reakció. Azt is kijelentette, hogy a Bainbridge-reflex zavarhatta a baroreceptor-reflexet, mivel a vagustónus emelkedése elsősorban a reflexet befolyásolja. Így további kutatásokra van még szükség ahhoz, hogy megállapítsák a Bainbridge szerepét a CPR (cardiopulmonalis újraélesztés) és a PLR kombinációjában.