Kimutatja-e egy vérvizsgálat a rákot a tünetmentes betegeknél?

Képzelje el ezt! Az éves orvosi rendelésen, amikor vért vesznek tőled, hogy ellenőrizzék a koleszterinszintedet, a pajzsmirigy- és májenzimjeidet, egy rákvizsgálatot is végeznek. Ez a kis fiola vér azonban nem csak néhány ráktípusra szűr, hanem mind a több mint 100 ráktípusra – beleértve az olyan nehezen fellelhető formákat is, mint a hasnyálmirigy- és a petefészekrák.

És ha ez a vérvétel vizsgálathoz vagy biopsziához vezet, és ha rákot diagnosztizálnak, az nagyobb valószínűséggel a tünetmentes, korai szakaszban történik, amikor a daganat kezelhető és nagyobb eséllyel gyógyítható.

A pennsylvaniai Hazle Townshipből származó Rosemary Jemo számára pontosan így alakult a diagnózis 2016-ban, amikor beiratkozott a Johns Hopkins Egyetem és a Geisinger Health által végzett DETECT vizsgálatba. Jemo, aki fodrászként és testmozgás-oktatóként dolgozik, egyike volt annak a 10 000 65 és 75 év közötti nőnek, aki részt vett a vizsgálatban, és korábban nem volt rákos betegsége.

“Csodálatosan éreztem magam akkoriban” – mondja Jemo. “Mindig elmentem az orvosomhoz az éves vizsgálatokra. Aztán elvégezték rajtam a vizsgálat első vérvizsgálatát és egy második vérvizsgálatot, majd hívtak egy PET-vizsgálatra. Aztán az orvosom közölte velem, hogy egy focilabda méretű daganat van a petefészkemben. Semmi fájdalmat nem éreztem, vagy (sejtésem) nem volt arról, hogy egyáltalán beteg vagyok. A daganatot egy darabban tudták eltávolítani. Azóta eltelt másfél év, és minden rendben van. Nincs más jele a ráknak, úgyhogy elég boldog vagyok.”

Ez az ígérete annak, hogy mire képes a folyékony biopszia. Ilyen tesztek már léteznek, de csak most kezdenek utat törni maguknak az általános ellátásban, hogy a betegséggel már kezelt betegeknél ellenőrizzék a kiújulást vagy az elhúzódó mikroszkopikus rákot. Használatuk a rák korai jeleinek felkutatására a tünetmentes betegeknél új vállalkozás lenne, de lehet, hogy nincs már messze: Több folyékony biopszia-jelölt van klinikai tesztelés alatt erre a célra.

Ha hatásosnak bizonyulnak, életeket és pénzt takaríthatnak meg, ami az egészségügyi rendszer megváltoztatására késztethet.

A rák korai felismerésének álma

A rákszűrő vérvizsgálat egyik első elképzelője Nick Papadopoulos volt, aki az orvosbiológiai tudományok doktora, a Johns Hopkins Egyetem Orvosi Karának onkológiai és patológiai professzora, valamint az ottani Sidney Kimmel Comprehensive Cancer Center munkatársa. Papadopoulos a Thrive Earlier Detection Corp. társalapítója, amely licencelte a CancerSEEK tesztet (korábbi nevén DETECT-A), egy folyékony biopsziát, amelyet arra terveztek, hogy a rák több típusát a lehető legkorábbi stádiumban, még az észrevehető tünetek előtt kimutassa.

“A rákos megbetegedések többségét akkor fedezik fel, amikor az illetőnek már tünetei vannak, és sokszor mire orvoshoz fordul és diagnosztizálják, már nehéz gyógyítani vagy akár meghosszabbítani a beteg életét” – mondja Papadopoulos. “Megpróbáljuk a lehető legkorábban felismerni a rákot.”

Elmondása szerint a tudósok már 30-40 éve tudják, hogy valamilyen jelnek kell lennie a rákos ember vérében, hogy jelezze a betegséget. Csak évtizedekbe telt, mire megtalálták.

Szóval mi ez a jel? Adam Buchanan, a Geisinger Genomikai Orvostudományi Intézet igazgatója és a DETECT tanulmány vezető kutatója szerint a folyékony biopszia fehérje biomarkereket és DNS-darabokat keres, amelyek a daganatból kiváltak és a vérben keringenek.

Ezek a biomarkerek számos ráktípusban szenvedő embernél megtalálhatók, ami azt jelenti, hogy a vér vizsgálata olyan rákos megbetegedéseket is felfedhet, amelyeket más módon nehéz kimutatni. Valójában a több mint 100 létező ráktípus közül csak ötre létezik szűrővizsgálat: a méhnyak-, az emlő-, a prosztata-, a tüdő- és a vastagbélrákra, mondja Sudhir Srivastava, aki biológiai tudományokból doktorált, és a Nemzeti Rákkutató Intézet rákbiomarkerek kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa és vezetője.

A tesztek igazi ereje tehát a maradék több mint 95 rákfajta megtalálásában rejlik, mondja
Dr. Joshua Ofman, a GRAIL, egy másik folyékony biopsziát kifejlesztő egészségügyi vállalat főorvosa és külső kapcsolatokért felelős vezetője.

“Jelenleg a rákos halálesetek mintegy 71%-a olyan rákos megbetegedések miatt következik be, amelyeknél nincs rutinszerűen ajánlott korai felismerési teszt” – mondja Ofman.

A hasnyálmirigyrák ezek közé tartozik, és ennek következtében gyakran csak hónapokkal a tünetek megjelenése után diagnosztizálják. Addigra a betegeknek csak 15-20%-a alkalmas a műtétre, és a diagnózissal rendelkezőknek csak 10%-a él öt éven túl.

Sue Friedman, a Facing Our Risk of Cancer Empowered (FORCE), egy örökletes rákbetegségekre összpontosító nemzeti nonprofit szervezet alapítója és ügyvezető igazgatója 23 éve túlélő mellrákos, akinek a BRCA génmutációja miatt magas a hasnyálmirigyrák kialakulásának kockázata.

“Jelenleg a hasnyálmirigyrákra rendelkezésre álló vizsgálatokat általában nem fedezi a biztosítás azok esetében, akiknek nincs családi kórtörténete, még akkor sem, ha magas a kockázatuk” – mondja Friedman. “Van egy bizonyos speciális MRI vagy endoszkópos ultrahang, de mindkét vizsgálat drága, és az egészségbiztosító nem fedezi őket.”

Az egyébként nehezen felismerhető rákok szűrésén túl a folyékony biopszia kiegészítheti más vizsgálatok hatékonyságát, és segíthet meghatározni, hogy mikor van szükség ezekre a vizsgálatokra – például a prosztata-specifikus antigén (PSA) vérvizsgálatra, amelyet a prosztatarák szűrésére használnak.

“Ha a férfiak PSA-értéke 4 ng/ml és 10 ng/ml között van, csak 20-30% az esélye annak, hogy biopszia-pozitív prosztatarákjuk lesz, de az orvos még ebben az esetben is javasolhatja a betegnek a biopsziát” – mondja Srivastava. Szerinte egy folyékony biopsziás teszt talán azonosítani tudná, hogy az ilyen szintű PSA-értékkel rendelkező férfiak közül kik azok, akiknél hasznos lenne a biopszia, így az orvosok megkímélhetnék a többieket a felesleges beavatkozástól, és aktív megfigyelés alá helyezhetnék őket.

A folyékony biopsziás teszt tesztelése

A DETECT-tanulmány kutatói azt remélték, hogy kiderül, hogyan illeszkedhet a folyékony biopszia a diagnosztikai folyamatba.

A tanulmány eredményei szerint a 10 000 bevont nő közül 96-nál diagnosztizáltak rákot a vizsgálat során. Közülük 26-ot a vérvizsgálat, 24-et a szokásos szűrési módszerek
és 46-ot a tünetek jelentkezése után azonosítottak.

A vérvizsgálattal diagnosztizált betegek közül 14-nél a nehezen felfedezhető rák olyan szervekben jelentkezett, mint a petefészek, a vese vagy a nyirokrendszer. Ezek közül kilenc daganat még nem terjedt tovább az eredeti helyéről.

“Az egyik dolog, amit ezzel a vizsgálattal látni akartunk, az volt, hogy versenyezünk-e a standard ellátással, vagy a teszt additív és szinergikus hatású” – mondja Papadopoulos. “A vérvizsgálatainkkal 26 rákos megbetegedést mutattunk ki a vizsgált populáción belül. És aztán (24 rákos megbetegedést észleltünk) a standard ellátással. Tehát a vérteszt megduplázta a szűréssel felismert rákos megbetegedéseket, ami nagyon jó eredmény.”

Buchanan szerint a vizsgálat célja elsősorban a teszt megvalósíthatóságának és biztonságosságának felmérése volt. A kutatók tudni akarták, hogy mennyire jól működik, de azt is, hogy használható-e a negatív eredmények, például a hamis pozitív eredmények minimalizálására, amelyek további orvosi vizsgálatokra késztetik az embereket.

“Arra szeretnénk ösztönözni a résztvevőket, hogy folytassák a standard szűrést, amelyről már ismert, hogy hasznos” – mondja Buchanan. “Megpróbáljuk nem eltántorítani az embereket a hasznos dolgok elvégzésétől, és nem akarjuk, hogy az eredmények felesleges érzelmi, orvosi vagy pénzügyi költségekhez vezessenek.”

A CancerSEEK teszt esetében a pozitív eredmény nem mondja meg a klinikusnak, hogy hol található a rák, ezért ezeket az eredményeket teljes test PET/ CT-vizsgálatnak kell követnie a daganat eredetének azonosításához. Ez szükségtelen vizsgálatokat és sugárkezelést jelenthet a hamis pozitív eredményt kapók számára. Buchanan szerint azonban a vizsgálat megállapította, hogy a teszt hamis pozitív aránya 1% alatt van.

A folyékony biopszia azonban nem minden esetben működik ugyanúgy. Míg Srivastava szerint a CancerSEEK körülbelül 16 mutáns gén bármelyikét keresi, addig egyes vérvizsgálatok, mint például a GRAIL, a génmetiláció mintáit mérik. Buchanan a metilációt a DNS be-/kikapcsolójaként írja le. Ez akkor történik, amikor az egy szén- és három hidrogénatomból álló metilcsoportok a DNS-hez kapcsolódnak, módosítva a gének kifejeződését.

“Úgy találtuk, hogy a metilációs minták a leghatékonyabb módszer a rák megtalálására, mert a metiláció egy szignatúra” – mondja Ofman. “Ezek olyan apró molekulák, amelyek olyan csoportokban kapcsolódnak a DNS-hez, amelyek a rákban kórosak. Arról is tartalmaznak információt, hogy honnan származnak a szövetek. Ez egy nagyon gazdag jel. A mi tesztünk tehát kimutatja a rákos jelet, majd lokalizálja a jelet egy adott szövethez vagy szervhez.”

Ezért a GRAIL teszt nemcsak azt tudja megmondani a klinikusnak, hogy a betegnek valószínűleg daganata van-e, hanem azt is, hogy valószínűleg milyen típusú rákról van szó. A teszt klinikai kipróbálása során a kutatók több mint 50 ráktípust 93%-os pontossággal mutattak ki.

De nem minden folyékony biopsziát végeznek vérrel. Más kísérletek nyállal és agy-gerincvelői folyadékkal folynak.

David Wong professzor és kutatási dékánhelyettes a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i Fogorvosi Karán (UCLA), és részese annak a projektnek, amely a nyálban keresi a tüdőrák rosszindulatúságának “ujjlenyomatát”.

“A vérben is megtalálható ez az ujjlenyomat” – mondja Wong. “De a nyálban könnyebb hozzáférni. Talán észre sem vesszük, de naponta három üdítősdoboznyi nyálat termelünk.”

A folyékony biopszia széles körben elérhetővé tétele

Ofman szerint a rák kockázata jelentősen megnő 50 éves kor után, így ha a GRAIL folyékony biopszia elérhető lenne a standard szűrés kiegészítéseként minden 50 évnél idősebb ember számára, sok halálesetet lehetne megelőzni azáltal, hogy a rákos megbetegedések akár 75%-át, amelyek ötéves túlélési aránya nem éri el az 50%-ot, korábban fel lehetne fedezni.

Ezek a tesztek potenciálisan több százezer életet menthetnének meg, de Srivastava szerint néhány kérdésre választ kell adni, mielőtt széles körben elérhetővé válnának.

– Mennyire specifikusak (hamis-pozitív arány) és mennyire érzékenyek (hamis-negatív arány)?

– Ezek a tesztek a rák diagnózisának stádiumát korábbi stádiumba helyezik-e?

– Segítenek-e csökkenteni a felesleges diagnosztikai vizsgálatokat vagy biopsziákat?

– A randomizált vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a tesztek csökkentik a rákos halálozást?

A DETECT vizsgálat kimutatta, hogy a teszt megvalósítható és biztonságos, és az eredmények hasznos információkkal szolgálnak a betegek és orvosaik számára. Papadopoulos szerint a tesztelés következő fázisaiban változatosabb, különböző korú, nemű, fajú és etnikumú lakosságot fognak bevonni. Bár a tesztelési folyamatot a COVID-19 korlátozása lelassította, úgy véli, hogy a CancerSEEK teszt a következő négy-öt éven belül elérhető lesz.

Buchanan azonban úgy véli, hogy a CancerSEEK gyorsabban fog piacra kerülni, és a következő egy-két éven belül elérhetővé válik egyes egészségügyi rendszerek és biztosítók számára – bár nem számít arra, hogy addigra az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) jóváhagyásával rendelkezik.

Megjegyezte, hogy az FDA megvárja a klinikai vizsgálatok eredményeinek felülvizsgálatát, mielőtt megadja a teszt jóváhagyását, és ez kulcsfontosságú lesz ahhoz, hogy a Medicare és a magánbiztosítások fedezzék.

Ofman szerint a GRAIL esetében még rövidebb lesz a menetrend, a tesztet valószínűleg a következő évben vezetik be. Megjegyzi, hogy az FDA már megadta a tesztnek az áttörést jelentő eszköz megjelölést, ami azt jelenti, hogy gyorsított felülvizsgálatot kap, és a vállalat teljesít néhány “bizonyíték-előállítási követelményt a jóváhagyás utáni környezetben.”

A UCLA nyáltesztjéről Wong azt mondja, hogy a vizsgálat második évében van, amelynek célja, hogy 360 résztvevőt gyűjtsön.

Folyékony biopszia bevezetése a gyakorlatba

Mihelyt a teszt rendelkezésre áll, a klinikusoknak meg kell határozniuk, milyen gyakran és milyen populációknál kell használniuk.

Papadopoulos szerint a CancerSEEK-et két-háromévente kellene használni, de szerinte a részleteket, hogy ki kapja és milyen gyakran, az egyes személyek kockázati profilja alapján kell majd meghatározni. Azokat a betegeket, akik aggódnak a rák kiújulása miatt, vagy Friedmanhoz hasonlóan genetikai kockázatnak vannak kitéve, korábban és gyakrabban is vizsgálhatják.

A GRAIL esetében a kiújulásra irányuló vizsgálat kissé eltérő lehet, mert ezeknél az egyéneknél a cél az lesz, hogy olyan metilációs mintákat keressenek, amelyeket a kezelés megváltoztathatott. Más, a kiújulást vizsgáló tesztek, például a Natera nevű cég által kifejlesztett teszt, az eredeti tumor DNS-szekvenciáját használja fel egy testre szabott teszt kifejlesztéséhez, amely kimutatja a DNS apró mennyiségeit a vérben, ha a tumor kiújul, de még azelőtt, hogy a vizsgálatokkal kimutatható lenne.

“Jelenleg kutatásokat végzünk, hogy megértsük, milyen jól teljesít a tesztünk a különböző populációkban”, mondja Ofman, “és hogy a kemoterápia vagy a műtét befolyásolja-e azt”.

Míg Friedman lelkesedik a rák kimutatására szolgáló folyékony biopszia lehetőségéért, óvatosságra int másokat az olyan tesztek használatával kapcsolatban, amelyeket még nem validáltak szigorú kutatási vizsgálatokkal.

“Egyrészt ott van a közösség kielégítetlen igénye” – mondja Friedman. “Másrészt egy nem validált teszt nem feltétlenül használ az embereknek. Ezt az elmúlt 20 évben többször is láttuk, különösen a petefészekrák esetében – vérvizsgálatok, amelyeket forgalomba hoztak, majd kivontak a forgalomból.”

A folyamat felgyorsítása érdekében Friedman azt javasolja, hogy az emberek jelentkezzenek klinikai vizsgálatokra. Az érdeklődők a FORCE weboldalán megtalálhatják a beiratkozásra váró kísérletek listáját.

A folyékony biopsziák életeket menthetnek

Ha ezek a folyékony biopsziák úgy működnek, ahogyan azt tervezték, az orvosok több rákos megbetegedést találnak majd – és hamarabb találják meg őket. Ofman szerint ez 15-24%-kal csökkentheti a rák okozta ötéves halálozási arányt. Tekintettel arra, hogy a becslések szerint idén 600 000 amerikai fog rákban meghalni, ha Ofmannak igaza van, ez a technológia csak az Egyesült Államokban évente 144 000 életet menthet meg.

“Ráadásul a rák korai kezelése körülbelül feleannyiba kerül, mint a késői stádiumban történő kezelés” – mondja Ofman. Mivel az amerikaiak az előrejelzések szerint idén 158-207 milliárd dollárt költenek a rák kezelésére, a megtakarítás jelentős lehet.

Srivastava szerint a folyékony biopsziával az amerikaiak több milliárd dollárt takaríthatnak meg a felesleges diagnosztikai vizsgálatoktól is. “Így a rák kezelésének költségei drámaian csökkennének, és ha figyelembe vesszük az összes téves pozitív eredményt, amelyet az egyszeri rákszűrő tesztek generálnak, akkor még tovább csökkenhet.”

A rákról szóló friss hírek, kutatások és oktatás további híreiért ne felejtsen el feliratkozni a CURE® hírlevelére itt.