Koronária angioplasztika és stentelés
A gyakran kombinációban alkalmazott koronária angioplasztika és stentelés a koszorúér-betegség (más néven szívbetegség) vezető terápiái. A koszorúér-betegségben a szív vérellátását plakk – zsírokból, koleszterinből, kalciumból és fibrinből, egy véralvadási fehérjéből álló viaszos anyag – akadályozza. Az oxigénhiányos szív mellkasi fájdalomhoz (úgynevezett angina pectoris) vagy idővel szívrohamhoz vezethet.
A koszorúér-angioplasztika (más néven ballonos angioplasztika, perkután koszorúér-beavatkozás és perkután transzluminális koszorúér-angioplasztika), egy kis, katéterrel vezetett ballon segítségével a koszorúér-betegség által beszűkült artériák újra megnyitására szolgál. Az artéria nyitva tartása érdekében egy dróthálós csövet, úgynevezett stentet helyeznek be a korábban elzáródott területre.
A HonorHealth-nél a koszorúér-angioplasztikát általában egy intervenciós kardiológus végzi a szívkatéteres laborban. Az intervenciós kardiológia a kardiológia egy speciális ága, amely kifejezetten a katéteres kezeléssel kapcsolatos. A katéter egy cső, amelyet a szervezetbe vezetnek be.
Ezt a nem sebészeti beavatkozást el lehet végezni egy diagnosztikus szívkatéteres eljárás során – az elzáródás felismerésekor, különösen sürgősségi helyzetekben -, vagy egy későbbi időpontra lehet ütemezni.
A koszorúér-angioplasztika elvégzése
Tradicionálisan az orvosok a ballonos angioplasztikát a katétert a combartéria mentén vezetve végzik, amely az ágyéktól a szívig fut. A kardiológusok azonban nemrégiben felfedezték annak előnyeit, hogy a katétert a csuklóban vagy a karban lévő radiális artériába vezetik be egy kis bemetszéssel, minimális heget hagyva.
A katéter bevezetése előtt először egy vékony csövet (hüvelyt) vezetnek be. Ezután egy hosszabb és vékonyabb csövet (katétert) csúsztatnak a hüvelybe. Egy videomonitorra vetített nagy felbontású kép segítségével a katétert a testen keresztül az elzáródás helyéig vezetik.
Az orvos ezután elvégezhet egy koszorúér-angiogramot, egy képalkotó eljárást, amely ártalmatlan kontrasztanyagot használ az elzáródás méretének és helyének megmérésére.
Ezután a katéteren keresztül egy apró ballont vezetnek a szűkült területre. Végül egy tű behatol az elzáródásba, és a ballon kitágul, kitolva a plakkot az útból és helyreállítva a véráramlást.
Stent behelyezése és gyógyszerrel felszívódó stentek
A legtöbb esetben az angioplasztikát egy stent behelyezése követi – egy összeesett, dróthálós cső, amelyet a ballon kitágít. Hasonlóan egy alagút megerősítéséhez, a sztent nyitva tartja az artériát, helyreállítva a szív vérellátását.
A sztentek behelyezését a test más részein is gyakran alkalmazzák a nyaki nyaki verőerek és a lábakban lévő perifériás artériák megnyitására.
Egyes sztentek idővel fokozatosan gyógyszereket bocsátanak ki, hogy megakadályozzák a hegszövet növekedését a sztent körül. Ezek a gyógyszerrel felszabaduló stentek fenntartják az artéria simaságát, csökkentve a restenózis kockázatát, amikor az artéria ismét elzáródik.
Kockázatok
A koszorúér-angioplasztika súlyos szövődményei – amelyek közé tartozik a vérzés abból az érből, ahová a katétert behelyezik, valamint a katéter által okozott érkárosodás – ritkák. A szövődmények kockázata nagyobb a 75 éves vagy idősebb személyek, a vesebetegek vagy cukorbetegek, a nők, a szívük gyenge vérpumpáló funkciójával rendelkező betegek és a kiterjedt szívbetegségben szenvedő betegek esetében.
Míg a koszorúér-angioplasztika sikerességi aránya magas, a betegek körülbelül 30 százalékánál restenózis – az artéria újbóli elzáródása, gyakran a sztent körüli hegszövet miatt – jelentkezik, és újabb angioplasztikai beavatkozást igényel. A restenózis jellemzően a ballonos angioplasztikát követő hat hónapon belül észlelhető, és gyakoribb, ha nem helyeznek sztentet az elzáródott artériába.
Felépülés
Jellemzően az angioplasztikát követő napon hazaengedik a kórházból. Hazatérése után egy-két napon belül visszatérhet a szokásos napi tevékenységeihez és munkájához. Annak érdekében, hogy a koszorúérnek, valamint a katéterezett artériának legyen ideje gyógyulni, a beavatkozást követő két hétig nem szabad nehéz tárgyakat emelnie vagy túlságosan megerőltetnie magát.