Korryn Gaines lelövése

Az afroamerikai származású Gaines halála nemzetközi hírverést kapott. Aktivisták tiltakozásra szólítottak fel a “Mondd ki a nevét” zászló alatt, megjegyezve, hogy a rendőrség által megölt fekete nők kevesebb figyelmet kapnak a médiában, mint a fekete férfiak. Gaines volt a kilencedik fekete nő, akit 2016-ban rendőrök öltek meg az Egyesült Államokban, és bár szinte minden esetben felmerült a kérdés, hogy a nők megtámadták-e a rendőröket, csak Gaines halála kapott országos figyelmet.

A rendőrség állítása szerint Gaines, bár aktívan nem csatlakozott semmilyen konkrét kormányellenes csoporthoz, “szabad emberként” azonosította magát és viselkedett, aki nem ismeri el a kormányzati hatalmat. A rendőrség szerint az incidenst követően többször megfenyegették a rendőrséget, és türelemre szólítottak fel, amíg az esetet kivizsgálják. A rendőrök elleni fenyegetések miatt a rendőrség úgy döntött, hogy nem azonosítja azt a rendőrt, aki az incidens során megölte Gainest, bár a rendőrség szokásos eljárása szerint a lövöldözésben részt vevő rendőrök nevét az ilyen incidens után 48 órával nyilvánosságra hozzák. Egy megyei jelentésben a rendőrt 46 éves fehér férfiként írják le.

Egyes csatornák bírálták az eseményről szóló széles körű tudósítást, és a faji megkülönböztetésről szóló állításokat, mint hozzájáruló tényezőt, azt állítva, hogy az érintett rendőrök racionálisan viselkedtek, és nem provokálták ki a lövöldözést, és hogy Gaines jogtalanul fenyegette meg a rendőröket.

A lövöldözést követő napokban helyi művészek Baltimore-ban összegyűltek, hogy műveket áruljanak, hogy pénzt gyűjtsenek Gaines családjának. Napnyugtakor gyertyás virrasztást tartottak a Baltimore City College bejáratánál, annál az iskolánál, ahol Gaines 2010-ben végzett. Az Egyesült Államok számos városában a Black Feminist Future kezdeményezésére oltárokat állítottak Gaines és más fekete nők tiszteletére, akiket rendőrök öltek meg. Az oltárok egy része a “védjük meg a fekete nőiességet” kifejezést használta más szlogenek mellett.

A NAACP Jogvédelmi és Oktatási Alap információkat és feljegyzéseket kért a baltimore-i rendőrségtől, beleértve a testkamerák felvételeit, a letartóztatási parancsok végrehajtására vonatkozó irányelveket és a rendőrségnek a megyei rendőrszakszervezettel kötött megállapodásának másolatát. A rendőrség közölte, hogy a lakáson belülről nincsenek testkamerás felvételek, de a kinti támogató szerepekre kijelölt néhány rendőr kamerát viselt. A nyilvánosságra hozott NAACP-kérést követően a baltimore-i rendőrség közzétette válaszát, amelyben a kért részletek és dokumentumok egy részét közölte, de bizonyos információk kiadását elutasította, mondván, hogy a nyilvánosságnak meg kell várnia a nyomozás befejezését.

TiltakozásokSzerkesztés

Az egyes jelentések szerint Gaines halála ellen kezdetben a Black Lives Matter mozgalom támogatói tiltakoztak. Az esetet követő napokban tüntetést tartottak New Yorkban, amelyen körülbelül 100 ember vett részt, a Black Youth Project 100 és a “NYC Shut It Down” nevű helyi csoport részvételével, a “People’s Monday” elnevezésű, ismétlődő tiltakozó rendezvény részeként. Az African National Women’s Organization phoenixi szervezete tüntetést tartott Gaines és két másik, nemrégiben rendőrök által megölt személy emlékére.

2016. augusztus 13-án az oregoni Portlandben a Black Lives Matter és a “Don’t Shoot Portland” szervezethez kapcsolódó tüntetők ülődemonstrációt tartottak a Pioneer Courthouse Square közelében, és megzavarták a vonatközlekedést.

2016. augusztus 15-én a Maryland Fraternal Order of Police (FOP) konferenciája előtt, a Hyatt-Regency szállodában tartottak tüntetést. A tiltakozást a Baltimore Bloc és a Black Youth Project 100 szervezte. Tizenkét tüntetőt tartóztattak le magánterületre való behatolás miatt. Egy helyi rendőrszakszervezeti tisztségviselőt felfüggesztettek, mert egy, az egész osztályra kiterjedő e-mailben “gengsztereknek” nevezte a tüntetőket.

2016. augusztus 27-én kisebb tiltakozásra került sor a McKeldin téren, Baltimore Inner Harbor negyedében; a csoportot a People’s Power Assembly vezette. A tiltakozás a McKeldin Square-től a Randallstown-i rendőrőrsig vonult.

A rendőrség kritikájaSzerkesztés

A marylandi Amerikai Polgárjogi Unió (ACLU) elítélte a lövöldözést, és közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a rendőrség “úgy döntött, hogy halálos erőt kell alkalmaznia a parancs végrehajtásához, és ki kellett tennie magát annak az ismert kockázatának, hogy halálos erőt alkalmaznak ellene, A National Organization for Women felszólította az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy vizsgálja ki Gaines halálát, azzal érvelve, hogy a rendőrség csak azért volt Gaines otthonában, hogy parancsot kézbesítsen (nem azért, hogy letartóztassa), és nem volt képes a patthelyzetet enyhíteni. A Nemzeti LMBTQ Munkacsoport elítélte a lövöldözést, és felszólította az állami és szövetségi hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet.

A Gaines családtagjai szkeptikusan nyilatkoztak a lövöldözésről szóló rendőrségi beszámolóról. Polgárjogi aktivisták óva intettek az ilyen események után kiadott rendőrségi jelentések hitelességétől. Gaines édesanyja állítólag a helyszínen volt a halálos lövés előtt, azonban kijelentette, hogy nem avatkozhatott be a patthelyzetbe, bár könyörgött, hogy tárgyaljon a konfrontáció befejezése érdekében. Gaines családtagjai arról számoltak be, hogy a rendőrség megakadályozta őket abban, hogy lássák Gaines fiát, amikor a fiú kórházban volt.

Egyes hírügynökségek megkérdőjelezték, hogy miért nem vetették be a Baltimore megyei válságkezelő csapatot. A rendőrség szerint képzett tárgyalókat vontak be, de nem tudtak válaszolni arra, hogy miért nem küldték ki az egységet. Mások szerint hiányosságok vannak abban, ahogyan a bűnüldöző szervek megpróbálják a kisebbségi közösségekben az interakciókat de-eszkalálni, azt sugallva, hogy Gaines és a rendőrség közötti interakciókat a városi fekete közösségekben a rendőrséggel és az igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos attitűdök és hiedelmek alakíthatták. A Vox Media beszámolója szerint jogilag a rendőröknek csak ésszerűen kell feltételezniük, hogy az életük közvetlen veszélyben volt, de nem kell meggyőződniük arról, hogy a lövöldöző áldozat valóban fenyegetést jelentett-e. Az aktivisták azonban azt állítják, hogy a rendőrségnek más eszközöket kellett volna keresnie a konfliktus megoldására. Mások több női rendőr felvételét követelték, azzal érvelve, hogy a rendőrnők kisebb valószínűséggel alkalmaznának halálos erőszakot a konfliktusok megoldására.

A Facebook kritikájaSzerkesztés

Az esetet úgy jegyzik meg, mint újabb bizonyítékát annak a trendnek, hogy az Egyesült Államokban élőben közvetítik az állampolgárok (konkrétan az amerikai mórok) és a rendőrség közötti összecsapásokat. Az ACLU egyik vezető ügyvédje megkérdőjelezte a Baltimore megyei rendőrség kérését Gaines fiókjainak leállítására, valamint a Facebook azon döntését, hogy ennek eleget tesz, és kijelentette, hogy a Facebooknak óvatosnak kell lennie, amikor a rendőrség által a tartalom cenzúrázására irányuló kérésekkel foglalkozik. A művész és újságíró, Ferrari Sheppard szintén kritizálta a Facebook részvételét az incidensben a Twitteren, mondván: “A Facebook segített a baltimore-i rendőrségnek megölni #KorrynGaines-t a sötétben”. A SumOfUs vállalati megfigyelőcsoport bírálta a Facebookot, amiért precedenst teremtett a rendőrség utasítására történő cenzúrára, és kijelentette, hogy a lépés veszélyezteti a polgári szabadságjogokat, köszönhetően annak, hogy jelenleg a közösségi médiában megosztható videókat eszközként használják a rendőri erőszak leleplezésében az Egyesült Államokban.

Az aktivisták fenntartják, hogy a fiók lekapcsolása vagy a közösségi médiához való hozzáférés más módon történő ellenőrzése a rendőri visszaélések ellen küzdők elleni csapássá válik. A rendőrség ilyenkor előnybe kerülhet az incidens narratívájának irányításában.