Kritikai cikkekA mellkasi aorta aterómái: klinikai és terápiás frissítés

A mellkasi aorta ateroszklerotikus elváltozásait a közelmúltban a stroke és a perifériás embolizáció fontos okaként ismerték fel, ami súlyos neurológiai károsodáshoz, valamint többszervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Előfordulásuk ∼27% a korábbi embóliás eseményekkel rendelkező betegek körében. A transoesophagealis echokardiográfia a választott modalitás ezen atheromák diagnosztizálására, bár a komputertomográfia, a mágneses rezonanciás képalkotás és az intraoperatív epiaorta ultrahangvizsgálat kiegészítik egymást. Az embóliás jelenségeket két klinikai szindróma, az ateroembóliák és gyakrabban a tromboembóliák magyarázzák. Az ilyen szuperponált trombusok mellett a plakk vastagsága (különösen ≥4 mm) is korrelál az embóliás kockázattal. Ez a kockázat magas, a betegek 12%-ánál körülbelül egy éven belül ismétlődik a stroke, és akár a betegek 33%-ánál is előfordulhat stroke vagy perifériás embólia. Ezenkívül az aorta aterómák (amint az intraoperatív transoesophagealis echokardiográfiával és intraoperatív epiaorta ultrahanggal látható) a stroke fontos okai a kardiopulmonális bypass-t igénylő szívműtétek során. Ilyen stroke a kardiopulmonális bypass-t alkalmazó szívműtétek ∼12%-a során fordul elő, amikor az aortaboltozat aterómája transzoesophagealis echokardiográfiával látható (az általános intraoperatív stroke arány hatszorosa). Bár antikoaguláns stratégiákról nem randomizált vizsgálatokban biztató eredményekről számoltak be, a hatékony és biztonságos kezelési stratégia meghatározása előtt prospektív, randomizált adatokat kell kidolgozni. Ez az áttekintés részletesen ismerteti az ismeretek jelenlegi állását ezen a területen, beleértve a klinikai és patológiai bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a mellkasi aorta ateroszklerózis fontos embóliaforrás, a jelenlegi terápiát irányadó adatokat és a klinikai vizsgálatok jövőbeli irányait.