Leeuwenhoek “állatkái”, ahogyan 340 évvel ezelőtt látta őket

By Andy Coghlan

New Scientist Default Image

A head louse as microscope pioneer Antoni van Leeuwenhoek might have seen it (Image: Brian J. Ford)

Kinek van szüksége díszes elektronmikroszkópokra, amikor ott van az az egyszerű, de zseniális kézi mikroszkóp, amelyen keresztül közel 340 évvel ezelőtt először láttak mikrobákat.

Ezeken a képeken – egy fejtetű felszínéről és vérsejtekről – olyan képek láthatók, amelyeket Antoni van Leeuwenhoek holland biológus és a mikroszkóp úttörője figyelt meg az 1600-as évek végén, amikor a mikroszkopikus “állatkák” világának létezését hirdette.

“Azt láttam, amit Leeuwenhoek látott” – mondja Brian Ford, független brit kutató és műsorvezető, akinek képei a University College London munkatársa, Nick Lane által készített, a “mikrobiológia atyjának” életét és felfedezéseit ünneplő tanulmányban jelennek meg.

Hirdetés

A Leuwenhoek-mikroszkópok egyetlen apró, tűhegynyi méretű lencsét tartalmaznak, amely két lapos, téglalap alakú sárgarézlemez közötti lyukban van elhelyezve. A lencse mögé manőverezett tárgyak a tényleges méretük akár 300-szorosára is felnagyíthatók.

Leeuwenhoek az egyik szeméhez közel tartotta a lencsét, és az apró nyíláson keresztül hunyorgott, miközben a háttérben egy fényforrás, például egy ablak vagy gyertya volt. Az egyik sárgaréz felületre erősített csavaros mechanizmus fókuszba állítja a tárgyat, és még elforgatni is lehetővé teszi.

Az ókori tisztaság

Ford eltökélte, hogy demonstrálja a mikroszkópok által készített képek tisztaságát, amelyek használata olyan körülményes volt, hogy Leeuwenhoek 1723-ban bekövetkezett halála után gyorsan kimentek a divatból. Az őket felváltó robusztus, kettős lencsés összetett mikroszkópok azóta is uralják a mikrobiológiát.

Leeuwenhoek megfigyeléseit az “állati sejtekről”, köztük a baktériumokról, spermiumokról, protozoonokról és élő sejtekről akkoriban szkepticizmus és nevetségesség fogadta.

Ford szerette volna megtapasztalni, amit Leeuwenhoek megfigyelt, ezért olyan készüléket építtetett, amely hatékonyan használta a hiteles vagy másolt Leeuwenhoek-mikroszkópok apró lencséit saját fényképezőgépének lencséiként, és fényképezni kezdett.

New Scientist Default Image

Vörös vérsejtek, a kép jobb felső részének közelében egy szellemszerű fehérvérsejt lebeg (Image: Brian J. Ford)

Ford először egy eredeti Leeuwenhoek-mikroszkópot használt az Utrechti Egyetem Múzeumából, hogy saját vérét lefényképezze. “Mivel a szárított vérsejtek átmérője mindössze 7 mikrométer, úgy gondoltam, ez lesz a végső teszt” – mondja.”

A véletlen folytán a képen egy valamivel nagyobb fehérvérsejtet, az úgynevezett leukocitát is megörökítette, amely a kép jobb felső sarka felé látható (fent), beleértve a sejtmagját is.”

Kényes a használata

A többi kép egy másolati mikroszkóppal készült. Egyikük egy fejtetű fejének és karmának nagyított képét mutatja – elég tisztán ahhoz, hogy a szőrszálak is látszódjanak.

Ford szerint a képek az elsők, amelyek igazságot tesznek a Leeuwenhoek-mikroszkópokkal elérhető képek tisztaságának. De elismeri, hogy az eszközök használata nehézkes és körülményes.

New Scientist Alapértelmezett kép

A hollandiai Delftben megtalált egyszerű, mégis ötletes kézi mikroszkóp (Image: Brian J. Ford)

A tizedik és legújabban felfedezett, fennmaradt hiteles Leeuwenhoek-mikroszkópot egy kikotort csatorna iszapjában találták Delftben, abban a holland városban, ahol Leeuwenhoek élt.

1677-ben Leeuwenhoek beszámolt arról, hogy protozoákat fedezett fel, olyan élőlényeket, amelyek “olyan kicsik voltak a szememben, hogy úgy ítéltem meg, hogy még ha 100 ilyen nagyon apró állatka egymás mellé feszülne is, nem érnék el egy durva homokszem hosszát”.

Később leírta azt, amiről ma már tudjuk, hogy baktériumok, és a protisták “kis lábait”, amelyekről ma már tudjuk, hogy a csillóknak nevezett apró szőrszálak, amelyek előre mozgatják őket.

“Egyértelmű, hogy Leeuwenhoek valóban sokat látott abból, amit állított” – mondja Lane.