MAD

A modernizmus híres mottója: A ház egy gép, amelyben élni lehet. Mivel azonban a gépek és a rájuk épülő társadalom drámai változásokon ment keresztül, hogyan kell most megértenünk a mai építészetet? Milyen üzenetet kell közvetítenie az építészetnek, ha elhatárolódik az ipari kortól?

A többi észak-amerikai, gyorsan fejlődő külvároshoz hasonlóan Mississauga is új identitást keres, amely a legjobban magyarázza saját karaktereit. Mi ezt nagyszerű lehetőségnek tekintjük, hogy különleges módon válaszoljunk a város bővülő igényére. Mississaugának többet kellene gondolkodnia saját egyedi karakterén, ahelyett, hogy más, metropolisszá válni igyekvő elővárosok példáját követné. Tervünk lemond a modernizmus egyszerűsítési elvéről, valójában a komplexitás magasabb szintjét és a modern társadalom sokszínűségét fejezi ki többféle megközelítéssel, és eközben több szinten is kiszolgálja a homályos társadalmi igényeket.”

A torony nemcsak a tervezés erejét fejezi ki, hanem a környező terület és a társadalmi kontextus számára is állásfoglalásként szolgál. Mindeközben a Hurontario Street és a Burmhamthope road kereszteződése a toronyban teljes mértékben megtestesíti a Mississauga városközpontba vezető kapuállapotát. Az épület összhatásában szoborszerű, kialakítása pedig a merészség, az érzékiség és a romantika egyetemes nyelvét fejezi ki. Mississauga városának új nevezetességeként az emberi testre emlékeztető csavarodó ritmusával a jelenlegi táj ikonjává válik.

Tervezetünkben a folyamatos erkély az egész épületet körülöleli, megszüntetve a hagyományos magasépítészetben a magasság hangsúlyozására használt függőleges vonalakat. Az egész épület különböző szinteken különböző mértékben forog, ami megfelel a különböző magasságú tájaknak. Célunk, hogy felidézzük a városlakók természet iránti vágyát, és kapcsolatba hozzuk őket a napfénnyel és a széllel.

Az Absolute Tower-t a helyiek Marilyn Monroe-nak becézik.