Management of ASCUS findings in Papanicolaou smears. Egy retrospektív tanulmány

Cél: A meghatározatlan jelentőségű atípusos laphámsejtek (ASCUS) a méhnyak citológiai leletkategóriája, amely a laphámon belüli intraepiteliális elváltozásokra utal, de nem végleges. Az ASCUS továbbra is hiányosan leírt entitás, és a bejelentett Papanicolaou (Pap) kenetek 5-10%-át teszi ki. Az ilyen citológiai leletekkel rendelkező nők kezelése továbbra is ellentmondásos. E tanulmány célja a citológiai laboratóriumi leletek értékelése volt az ASCUS diagnózisával kapcsolatban, a méhnyak Pap-kenetek és kolposzkópos biopsziák felhasználásával, valamint a kezelésük.

Anyagok és módszerek: Ez egy retrospektív tanulmány a 2010 januárja és 2010 decembere közötti időszakban az Aretaieion Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati II. osztályán vett ASCUS Pap-kenettel rendelkező betegekről.

Eredmények: A vizsgált időszak alatt 657 Pap-kenetet vizsgáltak az Aretaieion Kórházban; emellett hét beteget, akiknek a Pap-kenetében citológiailag ASCUS-t diagnosztizáltak, más klinikákról utaltak be, így összesen 42 ASCUS leíró diagnózissal rendelkező esetet tekinthettünk át. A 42 esetből nyolc esetet nem vizsgáltak, mert vagy elveszett a nyomon követés során, vagy nem álltak rendelkezésre adatok. A fennmaradó 34/42 beteget kolposzkópos vizsgálattal értékelték, és szükség esetén biopsziát irányítottak. Az ASCUS és az alacsony fokú laphámsérülés (LGSIL), a magas fokú laphámsérülés (HGSIL) vagy a laphámrák (SCC) aránya 5/34, 1/34, illetve 0/34 volt. A kolposzkópiával értékelt 34 ASCUS esetben az életkori megoszlás 22 és 54 év között változott. A 34 esetből nyolcnak nem volt gyermeke, 7/34 primigravida, 18/34 secondi-gravida, és 1/34-nek négy gyermeke volt. A 34 esetből négy volt posztmenopauzában, 3/34 nem utalt kóros vérzésre, 21/34 dohányzott, 6/34 szájon át szedett fogamzásgátlót, 2/34 méhen belüli eszközt használt, 1/34 hormonpótlót szedett, 4/34-nek volt korábbi kóros PAP-kenete, humán papillomavírus (HPV), illetve 1/34-nek volt korábbi rákja (emlőrák). A kolposzkópia 4/34 betegnél volt eredménytelen, míg 8/34 esetben a Schiller- és az ecetsavteszt negatív volt, és a kolposzkópia is normális volt. Fertőző organizmusokat találtak 8/34 ASCUS-os betegnél, köztük actinomyces (1/8), trichomonas (5/8) és candida albicans (2/8). A szövettani vizsgálatok 16/34 koilocitózisos esetet, 5/34 LGSIL-t, 1/34 HGSIL-t és 0/34 SCC-t mutattak ki.

Következtetések: Az ASCUS diagnózissal rendelkező betegek kezelésének dilemmája még mindig jelentős problémát jelent a klinikusok számára.