Marihuánafogyasztás és a tüdőrák kockázata: egy 40 éves kohorszvizsgálat

Cél: A kannabisz (marihuána) füstje és a dohányfüst sok azonos hatású rákkeltő anyagot tartalmaz, de egy kritikus – még megoldatlan – orvosi és közegészségügyi kérdés, hogy a kannabiszfüst megkönnyítheti-e a tüdőrák kialakulását. A jelenlegi vizsgálat célja a tüdőrák kockázatának felmérése volt a fiatal marihuánafogyasztók körében.

Módszerek: Egy népességalapú kohorszvizsgálatban 18-20 éves férfiakat (n = 49 321) vizsgáltak, akiket az 1969-1970-es svédországi katonai behívás során kannabiszhasználat és más releváns változók szempontjából értékeltek. A résztvevőket 2009-ig követték nyomon az országos összekapcsolt orvosi nyilvántartásokban a tüdőrák előfordulásának kimenetelét. A Cox-regressziós modellezéssel értékelték a sorkatonai szolgálat idején mért kannabiszdohányzás és a későbbi tüdőrákdiagnózis veszélye közötti összefüggéseket.

Eredmények: A bevonulási alapfelméréskor 10,5 % (n = 5 156) számolt be élethosszig tartó marihuána használatról, és 1,7 % (n = 831) jelezte, hogy élethosszig tartó, több mint 50-szeres, “erős” használatról számolt be. A Cox-regressziós elemzések (n = 44 284) azt találták, hogy az ilyen “erős” kannabiszdohányzás szignifikánsan több mint kétszeres kockázatot jelentett (kockázati arány 2,12, 95 %-os CI 1,08-4,14) a tüdőrák kialakulására a 40 éves követési időszak alatt, még a kiindulási dohányhasználat, alkoholfogyasztás, légúti állapotok és társadalmi-gazdasági státusz statisztikai kiigazítása után is.

Következtetés: Elsődleges eredményünk első longitudinális bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a kannabiszhasználat növelheti a tüdőrák kockázatát. Tekintettel a marihuána széles körben elterjedt használatára, különösen a serdülők és fiatal felnőttek körében, vizsgálatunk fontos adatokat szolgáltat a marihuánafogyasztás kockázat-haszon kalkulációjának tájékoztatásához az orvosi, közegészségügyi és kábítószer-politikai környezetben.