Menü

Miért nem eredményez jobb böngésző építése jobb piaci részesedést

Pár hete írtam arról, hogy a Chrome gyakorlatilag megnyerte a böngészőháborút. A blogbejegyzésben szereplő piaci részesedési megfigyelések a StatCounter által szolgáltatott adatokon alapultak. Több hozzászóló kritizálta a StatCounter adatait, mint pontatlanokat, ezért úgy döntöttem, hogy megnézem a Mozilla által közzétett nyers telepítési adatokat, hogy lássam, összhangban vannak-e a StatCounter adataival.

Az aktív Firefox telepítések

A Mozilla nyilvános adatai azt mutatják, hogy a Firefox legújabb verzióját futtató aktív Firefox Desktop telepítések száma évek óta csökken. Ezen adatok alapján ma 22%-kal kevesebb Firefox Desktop telepítés aktív, mint egy évvel ezelőtt. Ez 16 millió Firefox-telepítés veszteségét jelenti egy év alatt. Az évről évre történő csökkenés korábban 10% alatt volt, de 2016-ban 14%-ra gyorsult. 2016 végén visszatért egy szerényebb 10%-os éves veszteségre, ami egy sikeres marketingkampány eredménye lehet (a Mozilla legnagyobb marketingkampányai gyakran ősszel vannak). Ez a hatás átmeneti volt, amint azt az idén felgyorsuló csökkenés is mutatja (Philipp szerint a két legutóbbi visszaesés annak az eredménye lehet, hogy a régebbi gépek és Windows-verziók támogatását megszüntették, és ezek a felhasználók továbbra is a Firefox korábbi verzióit használják, lásd a megjegyzéseket).

Az adatok beszerzése

A Mozilla itt teszi közzé a Firefox összesített használati adatait Active Daily Installs (ADIs) formájában (Frissítés: úgy tűnik, az oldal most már bejelentkezést igényel. Korábban évekig nyilvánosan elérhető volt, és néhány nappal ezelőttig nyilvános volt). Az oldal egy kicsit nehézkes, és csak az egyes napokat lehet megnézni, ezért írtam egy kódot az elmúlt 3 év adatainak lekérdezésére, hogy könnyebb legyen elemezni (link). A nyers ADI adatok elég zajosak, ahogy itt látható:

Egy adott héten az ADI-szám jelentősen változhat. A múlt héten a csúcs 80 millió felhasználó körül volt, a mélypont pedig 53 millió felhasználó körül. Ahhoz, hogy megértsük, miért ilyen változóak az adatok, meg kell érteni, hogyan számítják ki az aktív napi telepítéseket.

A Firefox naponta egyszer próbál kapcsolatba lépni a Mozillával, hogy ellenőrizze a biztonsági frissítéseket. Ezt nevezik “updater ping”-nek. Az ADI szám az adott napon észlelt ilyen pingek összesített száma, és úgy értelmezhető, mint az adott napon futó Firefox-telepítések száma.

Az ADI adatok fő oka, hogy az ADI adatok azért olyan zajosak, mert a munkagépek hétvégén kikapcsolnak. Ezek a Firefox-telepítések nem ellenőrzik a hétvégén, így az ADI-szám jelentősen csökken. Ez azt is megmagyarázza, hogy az ADI-k miért nem képezik le 1:1 arányban az aktív napi felhasználókat (ADU). Előfordulhat, hogy egy felhasználó egy adott napon rövid ideig aktív, de aztán kikapcsolja a gépet, mielőtt a Firefoxnak esélye lett volna hazatelefonálni. Az ADI-számlálásból kimaradhat ez a felhasználó. Fordítva, előfordulhat, hogy a Firefox aktív egy adott napon, de a felhasználó valójában nem volt az. A Mozilla az ADI-adatokat közzétevő webhelyén van egy nyilatkozat, amely felhívja a figyelmet arra, hogy az ADI-adatok pontatlanok, és az általam látott adatok alapján a tényleges aktív napi felhasználók körülbelül 10%-kal magasabbak, mint az ADI-k, de ez csak egy becslés.

A fenti grafikonok is csak a Firefox legfrissebb verzióját vizsgálják. A felhasználók egy részhalmaza gyakran a Firefox régebbi verzióin ragadt. Ez a részhalmaz általában viszonylag kicsi, mivel a Mozilla manapság jó munkát végez azzal, hogy a lehető legtöbb felhasználót átállítja a Firefox legújabb/legbiztonságosabb/legjobb teljesítményű verziójára.

A bejegyzés első grafikonját úgy kaptuk, hogy egy 90 napos ablakot csúsztattunk az adatokon, és minden egyes 90 napos ablakban összehasonlítottuk a napi aktív telepítések teljes számát az egy évvel korábbi 90 napos ablakkal. Ez segít kiküszöbölni az adatokban lévő változékonyságot, és világosabb tendenciát mutat. A heti ingadozások mellett erős szezonalitás is megfigyelhető. A főiskolások szünetet tartanak, és az emberek karácsonykor a családdal töltik az idejüket – ez csak néhány olyan hatás, amelyet a nyers adatokban láthat, és amelyet a csúszóablak-mechanizmus bizonyos mértékig ki tud szűrni.

Ha maga is szeretné megvizsgálni az adatokat, és megnézni, milyen hatással vannak a rövidebb ablakparaméterek, akkor használja ezt a linket. Ha hibákat lát, vagy ötletei vannak a vizualizáció javítására, kérjük, küldjön egy pull requestet.

Mi a helyzet a mobilokkal?

A Mozilla nem tesz közzé ADI-adatokat a Firefox for iOS és a Firefox Focus esetében, de mivel ezek egyike sem jelenik meg egyetlen böngésző statisztikájában sem, ez azt jelenti, hogy a piaci részesedésük valószínűleg nagyon kicsi. Az ADI-adatok elérhetőek a Firefox for Android számára, és ez a grafikon egészen másképp néz ki, mint az asztali:

A Firefox for Android az elmúlt néhány évben meglehetősen folyamatosan nőtt. Egy nagy visszaesés tapasztalható 2015 elején, ami valószínűleg akkor történt, amikor a Mozilla leállította az Android nagyon régi verzióinak támogatását. Az egyébként elég következetes, bár lassú növekedés idén megállni látszik, de még túl korai lenne megmondani, hogy ez a tendencia kitart-e.

Amint látható, a mobilokra vonatkozó ADI-adatok nem olyan zajosak, mint az asztali gépeké. Ennek azért van értelme, mert az emberek sokkal kisebb valószínűséggel váltanak a telefonjukról, mint a PC-jükről.

Miért?

Egy csomó kommentelő kérdezte, hogy miért esik le a Firefox piaci részesedése a szakadékba. Azt hiszem, erre a kérdésre a legjobban néhány képernyőfotóval lehet válaszolni, amelyeket Chris Lord, a Mozilla mérnöke tett közzé:

A Google agresszíven használja ki monopolhelyzetét az olyan internetes szolgáltatások terén, mint a Google Mail, a Google Calendar és a YouTube, hogy reklámozza a Chrome-ot. A böngészők érett terméknek számítanak, és nehéz versenyezni egy érett piacon, ha a fő versenytársadnak több milliárd dollár értékű ingyenes marketinghez van hozzáférése.

A Google ösztönzői itt elég egyértelműek. Az asztali számítógépek piaca már nem nagyon növekszik, így a Google nem tud könnyen új felhasználókat szerezni, ami veszélyezteti a Google bevételeinek növekedését. Ehelyett a Google a Firefox és más böngészők után megy a növekedés érdekében. A Chrome lehetővé teszi a Google számára, hogy rögzítse a felhasználót, és biztosítsa, hogy az a felhasználó először a Google szolgáltatásaihoz forduljon. Nem csoda, hogy a Google olyan agresszívan térít át mindenkit a Chrome-ra, különösen, ha az ehhez szükséges marketing lényegében ingyenes számukra.

Ez megmagyarázza, hogy a Firefox piaci részesedésének csökkenése miért gyorsult fel olyan drámaian az elmúlt 12 hónapban annak ellenére, hogy a Firefox sokkal jobban fejlődött ugyanebben az időintervallumban. A Mozilla Firefox mérnöki csapata elképesztő fejlesztéseket hajtott végre a Firefoxon, és a Firefox számos részét a Mozilla futurisztikus renderelőmotorján, a Servón alapuló legmodernebb technológiával építi át. A Firefox ma már a legtöbb szempontból ugyanolyan jó, mint a Chrome, néhányban pedig jobb (például a memóriahasználat). Ez azonban egyszerűen nem számít ezen a piacon.

A Firefox hanyatlása nem mérnöki probléma. Ez egy piaci zavar (Desktop to Mobile shift) és monopólium probléma. Ezekre a piaci problémákra nincsenek mérnöki megoldások. Az egyetlen módja ennek elkerülésére az, hogy egy másik piacra pivot (Firefox OS megpróbálta pivot Mozilla a mobil), vagy hozzon létre egy új piacot. Ez utóbbi az, amiről a Brendan Brave szól: a hagyományos asztali böngésző helyett egy jobb, kevésbé reklámokkal fertőzött web böngészője lenni.

Ami ma nagyban különbözik a Mozilla alapítási napjaitól, az az, hogy a Google nem hanyagolja el a Chrome-ot és a webet úgy, ahogy a Microsoft tette az Internet Explorer 6 idején. A Google továbbra is nyaktörő tempóban fejleszti a Chrome-ot és a Webet. Ennek ellenére még mindig nagyon aggasztó, hogy a Chrome által uralt webes monokultúra felé tartunk.

Mi lesz a Mozillával?

A Mozilla segített a Web győzelmében, de a Firefox most egy nyeretlen marketingharcot veszít a Google ellen. Ez nem jelenti azt, hogy a Firefox nem egy nagyszerű böngésző. A Firefox annak ellenére veszít, hogy nagyszerű böngésző, és egyre jobb lesz. A Firefox egyszerűen annak az áldozata, hogy a Google növelni akarja a profitját egy viszonylag stagnáló piacon. És azt is fontos megjegyezni, hogy bár a Firefox Desktop valószínűleg a kihalás felé tart a következő néhány évben, ma még mindig egy olyan termék, amelyet mintegy 90 millió ember használ, és még egy ideig jelentős bevételt termel a Mozilla számára.

Míg én már nem dolgozom a Mozillánál, és már nincs rálátásom a jövőbeli terveikre, szilárdan hiszem, hogy a Firefox hanyatlása nem feltétlenül jelenti a Mozilla hanyatlását. A Mozilla a Firefoxon túl is rengeteg fontos munkát végezhet és végez jelenleg is a webért. A Mozilla Rust programozási nyelve átlépett a mainstreambe, és folyamatosan növekszik, és a Rust lehet, hogy a Mozilla második legmaradandóbb hozzájárulása lesz a világhoz.

A Mozilla mérnöki csapata egy futurisztikus renderelőmotort, a Servót is építi, ami egy lenyűgöző technológia. Ha érdekel egy modern renderelőmotor belseje, mindenképpen érdemes megnézned. Kihívás lesz egy releváns terméket találni a Servo használatához, de ez nem csökkenti a Servo szerepét abban, hogy a Web gyorsaságának határait feszegeti.

És végül, de nem utolsósorban a Mozilla továbbra is aktívan részt vesz a webes szabványokban (például a WebAssembly és a WebVR), még ha manapság inkább a jó szándékra, mint a piaci erőre kell támaszkodnia. A nyílt webért folytatott harc még messze nem ért véget.