Miért fullad meg folyton a hatalmas pingvinkolóniában született kicsinyek?

A császárpingvinek (Aptenodytes forsteri) második legnagyobb kolóniája a világon összeomlani látszik, miután a viharos tenger három egymást követő télen is vízbe fojtotta az összes kicsinyét.

A Halley-öböl kolónia egykor a globális császárpingvin-populáció 5-9%-át tette ki a katasztrófáról beszámoló British Antarctic Survey (BAC) szerint. Ez körülbelül 15 000-24 000 felnőtt szaporodó párt jelentett. 2016-ban azonban a tengeri jégplatform, amelyen a kolónia a kicsinyeit nevelte, viharos időjárás során összeomlott, és az úszni képtelen csecsemőpingvineket a fagyos vízbe dobta. 2017-ben és 2018-ban a zord időjárás megismétlődött.

“Az elmúlt 60 évben a Halley-öbölben található tengeri jégviszonyok stabilak és megbízhatóak voltak” – áll a BAC közleményében. “2016-ban azonban egy szokatlanul viharos időjárási időszakot követően a tengeri jég októberben felszakadt, jóval azelőtt, hogy a császárfiókák kirepültek volna. Ez a minta 2017-ben és 2018-ban is megismétlődött, és minden szezonban szinte az összes fióka elpusztulásához vezetett a helyszínen”.”

A madarak minden áprilisban érkeznek a helyszínre nyári tengeri kiruccanásaikról, hogy szaporodjanak; ahhoz, hogy a születő fiókák életben maradjanak, a helyszínnek stabilnak kell maradnia a déli félteke decemberig tartó telén. Ezeket a műholdas felvételeken alapuló és az Antarctic Science című folyóiratban április 25-én közzétett megállapításokat a kutatók megerősítették, amikor a régióba látogattak.

A kutatók beszámolója szerint 2018-ra egy maroknyi felnőtt madár – “néhány száz”, vagyis az eredeti populáció mintegy 2 százaléka – bukkant fel a Halley-öbölben. A megmaradt kolónia rendezetlennek tűnt, a felnőttek a jellemzőnél közelebb húzódtak a jég széléhez, és nehéz volt megszámolni őket az érdes jégdarabok között szétszóródva.

“Azt, hogy az itteni felnőtt madarak sikertelen költők vagy nem költők voltak-e, nehéz pusztán a képek alapján megítélni” – írták a kutatók.

A jó hír az, hogy a kolónia legalább egy része, úgy tűnik, elköltözött, nem pedig kipusztult. A Dawson-Lambton Glacier kolónia 34 mérföldre (55 kilométerre) délre jelentősen megnőtt a száma a Halley-öböl pusztulása óta – jelentette a BAC. Ez a kolónia, amely a 2015-ös szezonban mindössze 1280 párral érte el a mélypontot, minden következő évben növekedett. A 2016-os évben elérte az 5315 párt. A 2017-es évben 11 117 pár volt. 2018-ban pedig már 14 612 pár vert tábort a helyszínen.

Ezek a számok még mindig alacsonyabbak, mint az eredeti Halley-öbölbeli számok, de arra utalnak, hogy a pingvinek jelentős része rájött, hogy jobb elköltözni, mint visszatérni a különösen veszélyes helyszínre.

A kutatók megjegyezték, hogy hosszú távon okkal gyanítható, hogy a rossz téli időjárás a pingvinpopulációkat fenyegető új, éghajlati szempontból jelentős veszélyt jelent. Bár az adatok nem teljesek, 2016 szeptemberében a régióban 30 éve a legalacsonyabb légnyomás volt abban a hónapban, ami a vihartevékenység egyik mozgatórugója. Ugyanakkor az átlagos szélsebesség a legmagasabb volt az adott időszakban. Ez a kutatás, írták, segít majd jobban megérteni, hogyan reagálnak a pingvinek a világ további felmelegedésére és változására.

• Fotókon: A császárpingvin gyönyörű és extrém szaporodási szezonja
• Csáprázatos fiókafotók: Az antarktiszi pingvinbébik
• Fényképek: Pingvinek alig élték túl az antarktiszi vulkánkitöréseket

Eredetileg a Live Science-on jelent meg.