Mi a 13. cikk? Az EU's divisive new copyright plan explained
Nagy változások jönnek az online szerzői jogok terén az Európai Unióban. Évekig tartó viták és tárgyalások után a politikusok az Európai Parlamentben tartott zárószavazást követően átfogó változtatásokat fogadtak el.
A változtatások ellentmondásosnak bizonyultak, a kritikusok a törvény két konkrét részét ellenezték: A 11. és a 13. cikket. Ezek az elfogadott szélesebb körű rendeletek részét képezik.
A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai uniós irányelv – teljes nevén a szerzői jogról szóló irányelv – előírja, hogy a YouTube, a Facebook és a Twitter nagyobb felelősséget vállaljon a platformjaikon illegálisan megosztott, szerzői joggal védett anyagokért.
A jogszabály a legvitatottabb szegmenséről, a 13. cikkről vált ismertté, amely a kritikusok szerint káros hatással lesz az online alkotókra. A YouTube, illetve a YouTuberek lettek a javaslat leghangosabb ellenzői.
2019. április 15-én az Európai Tanács – a 28 uniós tagállam kormányminisztereiből álló politikai testület – megszavazta, hogy az Európai Parlament által márciusban elfogadott szerzői jogi irányelvet uniós jogszabállyá fogadják el. Hat tagállam (Finnország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Luxemburg és Svédország) az irányelv elfogadása ellen szavazott, míg három tagállam (Belgium, Észtország és Szlovénia) tartózkodott a szavazáson. A fennmaradó 19 tagállam mindegyike az irányelv mellett szavazott.
De még nincs teljesen vége. Május 23-án a lengyel miniszterelnöki hivatal bejelentette, hogy bírósági keresetet nyújt be a 13. cikk ellen az Európai Unió Bíróságához. A miniszterelnöki hivatal egy tweetben azt írta, hogy az egész irányelv “táplálja a cenzúrát és veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát.”
Hacsak a lengyel bírósági ügy nem változtat semmin – és ez egy nagy ha -, az egyes tagállamoknak két évük lesz arra, hogy az új szabályokat saját nemzeti jogukba átültessék. A tisztánlátás érdekében itt a WIRED útmutatója a szerzői jogról szóló uniós irányelvről.
Ahhoz, hogy ezt a beágyazást láthassa, beleegyezését kell adnia a közösségi média sütikhez. Nyissa meg a cookie-beállításaimat.
Mi a szerzői jogról szóló irányelv?
A digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai uniós irányelv egy olyan európai uniós irányelv, amelynek célja, hogy korlátozza a szerzői joggal védett tartalmak online platformokon történő megosztását. Az uniós irányelvek a jogszabályok egy olyan formája, amely egy célt határoz meg a tagállamok számára, amelyet el kell érniük.
A szerzői jogról szóló irányelv és annak legvitatottabb eleme, a 13. cikk előírja az online platformok számára, hogy szűrjék vagy távolítsák el a szerzői joggal védett anyagokat a honlapjaikról. Ez az a cikk, amelyről az emberek úgy gondolják, hogy úgy értelmezhető, hogy a mémek betiltására kötelezi a platformokat, de erről később.
A szerzői jogról szóló irányelv az online platformokat és az aggregátoroldalakat tenné felelőssé a szerzői jogok megsértéséért, és állítólag több bevételt irányítana a technológiai óriásoktól a művészek és újságírók felé.
A jelenleg a YouTube-hoz hasonló platformok nem felelősek a szerzői jogok megsértéséért, bár a jogtulajdonosok utasítására el kell távolítaniuk az adott tartalmat.
A szerzői jogi irányelv támogatói azzal érvelnek, hogy ez azt jelenti, hogy az emberek úgy hallgatnak, néznek és olvasnak szerzői jogvédelem alatt álló anyagokat, hogy az alkotók nem kapnak érte megfelelő fizetést.
A 13. cikk, más néven a “mémtilalom” magyarázata
A szerzői jogi irányelvnek ez az a része, amely a legtöbb embert aggasztja. Ez a cikk kimondja, hogy “az online tartalommegosztó szolgáltatók és a jogosultak jóhiszeműen együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy szolgáltatásaikban ne legyenek elérhetők jogosulatlanul védett művek vagy más tárgyak”. A teljes irányelv teljes módosított szövegét itt olvashatja el.
Szóval, mit jelent ez? Leegyszerűsítve ez a cikk csak annyit mond, hogy minden olyan weboldal, amely nagy mennyiségű, felhasználók által generált tartalomnak ad otthont (gondoljunk csak a YouTube-ra, a Twitterre és a Facebookra), felelős az adott tartalom eltávolításáért, ha az sérti a szerzői jogokat.
A dolgok azonban nem ilyen egyszerűek. Senki sem ért egyet abban, hogy ezeknek a platformoknak hogyan kell azonosítaniuk és eltávolítaniuk ezt a tartalmat. Az irányelv egy korábbi változata “arányos tartalomfelismerő technológiákra” hivatkozott, ami nagyon úgy hangzik, mintha azt kérné a platformtulajdonosoktól, hogy automatizált szűrőkkel vizsgáljanak át minden feltöltött tartalmat, és akadályozzák meg a szerzői jogokat sértő tartalmak feltöltését.
A YouTube jelenlegi tartalomazonosítója jogot biztosít a szerzői jogok tulajdonosainak arra, hogy a YouTube-on már élő tartalmak tulajdonjogát követeljék. A rendszer ezután lehetővé teszi számukra, hogy vagy letiltsák a videót, vagy reklámok futtatásával pénzzé tegyék azt. Ez a rendszer már most is népszerűtlen, mivel hajlamos a téves jelzésekre és a visszaélésekre, és ez csak fokozódna, ha a potenciálisan jogsértő videókat egyáltalán nem lehetne feltölteni.
A 13. cikk végleges megfogalmazása pontosan meghatározza, hogy mely platformoknak lesz szükségük feltöltési szűrőkre, és melyeknek nem. A felhasználók által generált tartalmaknak otthont adó oldalak csak akkor kerülhetik el a feltöltési szűrő bevezetését, ha megfelelnek az alábbi három kritérium mindegyikének: három évnél rövidebb ideje elérhetőek; éves forgalmuk 10 millió euró alatti; havi ötmilliónál kevesebb egyedi látogatójuk volt. Amint azt valószínűleg sejteni lehet, ez rengeteg olyan oldalt jelent – a horgászfórumoktól a hiánypótló közösségi hálózatokig -, amelyeknek feltöltési szűrőket kell telepíteniük.
A cikket azért nevezték el “mémtilalomnak”, mert senki sem tudja biztosan, hogy a mémek, amelyek gyakran szerzői jogvédett képeken alapulnak, bele fognak-e ütközni ezekbe a törvényekbe. A jogszabály támogatói azzal érvelnek, hogy a mémek paródiaként védelem alatt állnak, és így nem kell őket eltávolítani az irányelv értelmében, mások viszont azzal érvelnek, hogy a szűrők nem lesznek képesek különbséget tenni a mémek és más szerzői jogvédelem alatt álló anyagok között, így azok úgyis kereszttűzbe kerülnének.
A 11. cikk, azaz a “linkadó” magyarázata
A cikk célja, hogy a híraggregátor oldalak, például a Google News, fizessenek a kiadóknak azért, hogy a platformjukon használják cikkeik részleteit. A sajtókiadványok “méltányos és arányos díjazást kaphatnak sajtókiadványaiknak az információs társadalom szolgáltatói által történő digitális felhasználásáért” – áll az irányelvben.
Senki sem tudja pontosan, hogy ez hogyan működne. Mennyit kell megosztani egy cikkből, mielőtt egy platformnak fizetnie kell a kiadónak? Az irányelv kimondja, hogy a platformoknak nem kell fizetniük, ha “egyszerű hiperhivatkozásokat osztanak meg, amelyeket egyedi szavak kísérnek”, de mivel a legtöbb linket néhány szónál több szó kíséri, úgy tűnik, hogy sok platform és híraggregátor bele fog esni ebbe a szabályba.
Az irányelv tartalmaz egy mentességet a “sajtótermékeknek az egyes felhasználók általi jogszerű magán- és nem kereskedelmi célú felhasználására”, így nem úgy tűnik, hogy a közösségi platformokon linkeket megosztó magánszemélyeknek a zsebükbe kell majd nyúlniuk. De még ez is értelmezhető. Valaki, akinek hatalmas követői vannak a közösségi médiában, és aki hirdetéseket tesz közzé ennek a közönségnek, “magánjellegű és nem kereskedelmi célú” jogalany?
Mi van még?
A 12a. cikk megakadályozhatja, hogy bárki, aki nem a sportmérkőzés hivatalos szervezője, videókat vagy fényképeket tegyen közzé a mérkőzésről. Ez gátat szabhat a vírusszerűen terjedő sport GIF-eknek, és még azt is megakadályozhatja, hogy azok, akik részt vettek a mérkőzéseken, fotókat tegyenek közzé a közösségi médiában. De mint a fenti cikkek esetében, mindez attól függ, hogy a tagállamok hogyan értelmezik az irányelvet, amikor azt nemzeti jogba foglalják.
Kik vannak az irányelv mellett és ellen?
A szerzői jogról szóló irányelv a vita mindkét oldalán hangos kritikusokat szerzett, de nagyjából két kategóriába lehet sorolni a védőket és az ellenzőket.
Az irányelv mellett állnak a tartalomgyártókat képviselő iparági szervezetek. Ezek közé tartozik a Society of Authors, valamint a brit székhelyű Alliance for Intellectual Property and Proponents. 2018 júniusában 84 európai zenei és médiaszervezet, köztük a Universal Music Group és a Waner Music Group nyilvánosan kinyilvánította, hogy támogatja az irányelvet. Az Európai Parlamentben az irányelvet a Parlament elé terjesztő vezető képviselő Axel Voss német képviselő, az Európai Néppárt tagja.
Mary Honeyball, a 13. cikket támogató brit munkáspárti képviselő szerint. “Egyesek attól tartanak, hogy a 13. cikk automatikus “feltöltési szűrők” bevezetését követeli meg. A 13. cikk azonban nem ír elő ilyen követelményt, és valójában azt mondja ki, hogy az automatizált blokkolást el kell kerülni” – áll Honeyball nyilatkozatában. “A szöveg csak azt írja elő, hogy vagy engedélyezni vagy eltávolítani kell a szerzői joggal védett anyagokat.”
A vita másik oldalán az irányelv kritikusai közé tartozik a Szilícium-völgy befolyásos lobbicsoportja, a CCIA, amelynek tagjai közé tartozik a Google, a Facebook, az eBay, az Amazon és a Netflix. Június 12-én az internet nagyjainak nagy csoportja, köztük a Wikipedia alapítója, Jimmy Wales és Tim Berners-Lee nyílt levelet írt alá, amelyben az irányelv ellen érveltek. Érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy az irányelv tartalmaz egy olyan kivételt, amely kifejezetten kizárja a Wikipédiát és a GitHubot ezekből a szabályokból, mindkét vállalat továbbra is ellenzi az irányelvet.
A YouTube messze a leghangosabb kritikusa a 13. cikknek, a cég nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az irányelv ellenzését népszerűsítse alkotói és felhasználói körében. A YouTube weboldalán és alkalmazásán egy felugró ablak a “#saveyourinternet” címet viselő oldalra irányítja a felhasználókat, amely egy YouTube-videót tartalmaz, amely elmagyarázza a cégnek az irányelvvel szembeni ellenvetéseit. A videóban Matt Koval, a YouTube tartalomstratégája azzal érvel, hogy – jelenlegi formájában – a 13. cikk “alkotók, művészek és más, a kreatív gazdaságban foglalkoztatottak százezreit fenyegeti.”
A YouTube hivatalos magyarázata mellett az oldal egy maroknyi reakciót és kommentárvideót is tartalmaz neves YouTuberektől. Az egyik reakcióvideóban az alig félmillió feliratkozóval rendelkező YouTuber, Craig Thompson így foglalta össze a dolgot: “A játékosok halottak, ti is halottak vagytok, én is halott vagyok, mindannyian halottak vagyunk, menjünk inni”.
Noha a #saveyourinternet kampány arra összpontosított, hogy a YouTuberek és a felhasználók körében ellenállást szítson az irányelvvel szemben, a YouTube vezetőségének legfelsőbb szintjei is beszálltak az ellenállásba. Október 22-én Susan Wojcicki, a YouTube vezérigazgatója blogbejegyzést tett közzé, amelyben figyelmeztetett az irányelv hatásaira. “A 13. cikk a jelenlegi formájában azzal fenyeget, hogy emberek millióinak – a hozzád hasonló alkotóktól a hétköznapi felhasználókig – lehetőségét zárja le, hogy tartalmat töltsenek fel az olyan platformokra, mint a YouTube” – írta. “És ha a 13. cikket a javasolt módon hajtják végre, az munkahelyek százezreit, európai alkotókat, vállalkozásokat, művészeket és mindenkit, akit foglalkoztatnak” – folytatta, majd arra utasította az olvasókat, hogy a “#SaveYourInternet” hashtaggel vigyék az érvelést a közösségi médiába.”
Azóta Wojcicki ismét írt. November 12-én egy második blogbejegyzésben azt mondta, hogy a 13. cikknek “nem szándékolt következményei” vannak. “A parlament megközelítése sok esetben irreális, mivel a szerzői jogok tulajdonosai gyakran nem értenek egyet abban, hogy ki milyen jogokat birtokol” – írta. “Ha a tulajdonosok nem tudnak megegyezni, lehetetlen elvárni, hogy az ilyen tartalmakat befogadó nyílt platformok helyes döntéseket hozzanak a jogokról.”
A szerzői jogi irányelv ellenzését az Európai Parlamentben Julia Reda, európai parlamenti képviselő, a németországi Kalózpárt tagja vezette. “A törvényhozók elsősorban egy nagyon sajátos szemüvegen keresztül tekintettek a szerzői jogra: a nagy médiavállalatok szemszögéből, a terjesztési csatornák feletti csökkenő ellenőrzésükkel” – érvelt egy szerkesztőségi cikkben. “A valaha kitalált legnagyszerűbb nyilvános tér nem válhat áldozatává annak, hogy a szerzői joggal olyan problémákat próbálnak megoldani, amelyeket eleve nem az okozott. Az online véleménynyilvánítás szabadsága túl értékes ahhoz, hogy egy vállalati csata muníciójaként pazaroljuk el.”
Mikor lép életbe a 13. cikk?
Bár az Európai Parlament megszavazta a 13. cikket, ez nem jelenti azt, hogy rendelkezései azonnal életbe lépnek.
A 13. cikk és a szerzői jogi irányelv hatályba léptetése mostantól az EU tagállamain múlik. Az EU-n belül minden egyes ország a maga módján értelmezheti majd a törvényt és azt, hogy azt hogyan kell végrehajtani. Ezért az egyik ország dönthet úgy, hogy a “feltöltési szűrőket” egy eszközzel kell végrehajtani, míg egy másik ország másként értelmezheti a törvényt.
Még több nagyszerű történet a WIRED-től
– A játékiparnak aggódnia kellene a Google Stadia miatt
– Hogyan terjedt el az 50. cikk visszavonására irányuló petíció
– Megpróbáltam titokban tartani a gyermekemet a Facebook és a Google előtt
– Érdekel az online adatvédelem? Akkor változtassa meg a telefonszámát