Mi a csontsarkantyú és miért nőnek?

A csontsarkantyú a csontok, például a gerinc csigolyáinak szélei mentén kinövő kalcium nemesedés. Klinikai elnevezésük osteophyták vagy exostosisok, mindkettő “csontkinövést” jelent. A leggyakoribb hely, ahol csontsarkantyúkat találunk, ott van, ahol a csontok találkoznak egymással.

A csontsarkantyúk vezető oka az ízületi károsodás, például osteoarthritis, kezeletlen gerincsérv vagy degenerált porckorong, az inak sérülése vagy más ízületi károsodás.

A csontsarkantyú szempontjából nagyobb kockázatnak kitett betegek lehetnek a sportolók. Az ízületek túlzott igénybevétele vagy az ismétlődő mozgás növeli a kockázatot a hosszú időn át tartó fizikailag intenzív mozgások miatt. A géneknek gyakran a legjelentősebb szerepük van a sarkantyúk kialakulásában; ha a szüleidnek volt, valószínűleg nálad is kialakul. További tényezők, amelyek ehhez az állapothoz vezethetnek, a helytelen táplálkozás és az elhízás (a köszvényes betegeknél nagy a csontsarkantyú kialakulásának kockázata).

A csontsarkantyúra úgy is gondolhat, hogy a teste így próbálja kompenzálni az általam leírt állapotok bármelyikét egy kis plusz csont növesztésével. A test nem nagyon tervezi meg, hogy hova tegye. A kis kalciumcsomók általában a csigolyák széleinél vagy az ízületek egymással szemben lévő felületei mentén alakulnak ki. Néha a “nemezek” kis csőrökhöz hasonlítanak.

A legtöbbször a csontsarkantyúk nem okoznak problémát, mert olyan területeken nőnek, ahol nem vesszük észre őket. Alkalmanként azonban pont a megfelelő helyen nőhetnek, ahol egy idegrostra ütköznek, és esetleg egy porckorongsérvből eredő kitüremkedést súlyosbítanak. Ezekben az esetekben gerincferdülés (a gerincjáratok beszűkülése) is diagnosztizálható.

Amikor egy csontsarkantyú elkezd más csontokhoz dörzsölődni vagy az idegekre nyomni, akkor fájdalom, merevség, bizsergés, és ha hosszú távon nem kezelik, zsibbadás és izomgyengeség jelentkezhet. És ez az, amikor kezelésre van szüksége.

A csontsarkantyú konzervatív kezelése nem műtéti módszerekkel kezdődik, például gyógyszeres kezeléssel, gyulladáscsökkentőkkel vagy izomlazító fájdalomcsillapítókkal. A kezelés 4-6 hétig tarthat; ez azonban palliatív jellegű, mert átmeneti kezelést és a fájdalom enyhítését biztosítja. Gyakran írok fel fizikoterápiát és izomerősítést a mozgás fokozása, az érintett terület megerősítése és az ízületi erő ösztönzése érdekében.

A probléma az, hogy a csontsarkantyúk nem múlnak el maguktól. Ne feledje azt sem, hogy a csontsarkantyúk más problémákra, például degenerálódó vagy porckorongsérvre utalhatnak. Végül szükség lehet valamilyen műtétre.

A Beverly Hills-i (Kalifornia) magánrendelőmben felkereső páciensek esetében két standard, minimálisan invazív műtéti eljárás létezik, amelyet megfontolhatunk. Az első ezek közül a mikro-laminektómia, amikor a sebész egy kis nyílást készít a csontban (a csigolya lamina), hogy hozzáférjen az idegterülethez, így több helyet tudunk csinálni az idegnek. Megfontolhatjuk a mikrodiszektómiát is, ahol eltávolítjuk a kiálló porckorongok idegeket összenyomó részét. Ezen eljárások bármelyike során akár le is borotválhatjuk az idegre szintén nyomást gyakorló csontsarkantyúkat.

Mindkét eljárás minimálisan invazív, amit egy vagy több kis bemetszés tesz lehetővé, hogy mikrosebészeti eszközökkel, például mikroszkóppal hozzáférjünk az érintett területhez. Az eljárást általában ambulánsan végzik, ami azt jelenti, hogy Ön néhány órát tartózkodik az orvosi rendelőben, majd hazatér a felépüléshez.

Ha az állapota rosszabbodik, vagy a konzervatívabb módszerek egyike sem vezet eredményre, akkor Ön és sebésze olyan invazívabb megoldásokat is fontolóra vesznek, mint a mesterséges porckorongpótlás (ADR).

Az ADR segítségével az ízületi túlhasználat és sérülés hatásait úgy tudjuk visszafordítani, hogy a degenerált porckorongot csupán egy műtárggyal helyettesítjük. Az eljárás rendkívül fejlett, és a klinikai kutatási adatok nagyon magas sikerességi arányt mutatnak a fájdalomcsökkentés és a gerinc teljes természetes mozgásának helyreállítása terén.

Az évek során, miután már több ezer mesterséges porckorongot ültettem be mind a nyaki (nyaki), mind az ágyéki (alsó hát) gerinc esetében, meggyőződtem a mesterséges porckorongok kiváló hatékonyságáról. Ráadásul sokszor ugyanezekkel az eljárásokkal oldottam meg saját hosszú távú gerincproblémáimat, és személyes tapasztalataim alapján tudok beszélni a pácienseimmel.