Mi a légzésmasszázs és működik-e?

A kontrollált légzés bizonyítottan csökkenti a stresszt, növeli az éberséget és erősíti az immunrendszert.

Míg a különböző légzésgyakorlatok évszázadok óta ismertek, a tudomány csak most kezdi bizonyítani, hogy ennek az ősi gyakorlatnak az előnyei valósak. Tanulmányok szerint a légzésgyakorlatok segíthetnek csökkenteni a szorongással, álmatlansággal, poszttraumás stressz zavarral, depresszióval és figyelemzavarral kapcsolatos tüneteket.

Itt a szenzáció a légzésgyakorlatokról és arról, hogy mit mond a tudomány erről a feltörekvő wellness gyakorlatról.

Mi a légzésmunka?

A légzésmunka olyan gyakorlatok csoportját írja le, amelyek megtanítanak manipulálni a légzés sebességét és mélységét azzal a céllal, hogy tudatossá tegyük a légzésünket, és végső soron ugyanazokat az előnyöket nyújtsuk, amelyeket egy meditatív gyakorlatból nyerhetünk. A legtöbb formális gyakorlat 20 perctől egy óráig tartó, kitartó, ritmikus légzéstechnikákat foglal magában. A légzésgyakorlatokat gyakorló emberek leírják, hogy bizsergő érzéseket éreznek az egész testükben, tisztánlátást, éberséget, a test és elme fokozott kapcsolatát és még érzelmi tisztulást is.

A légzésgyakorlatok különböző típusai.

A légzésgyakorlatoknak számos típusa létezik, némelyik meglehetősen egyszerű és otthon is könnyen elvégezhető, míg másokhoz gyakorlóra van szükség, aki megtanítja a gyakorlatot. Néhány légzésgyakorlat a jógikus hagyományokban gyökerezik, mint például a Pranayama vagy a Kundalini jóga légzés- és mozgássorozatai. Más légzésgyakorlatok teljesen világiak, és azért fejlesztették ki őket, hogy segítsenek az embereknek meggyógyítani az elméjüket vagy a testüket, vagy akár extrém fizikai körülményeknek ellenállni.

A légzésgyakorlatok legfontosabb egészségügyi előnyei.

Valószínűleg olvastál már a mélylégzés előnyeiről – már néhány mély lélegzetvétel is csökkentheti a vérnyomást és a kortizolszintet, és növelheti a paraszimpatikus tónust, de a légzésgyakorlat egy kicsit más. A formális légzésgyakorlatok még lenyűgözőbb pozitív hatásokat gyakorolnak a szervezetre, és más, szinte ellentétes módon működnek. Íme a tudomány a varázslat mögött.

Alkalizálja a vér PH-értékét.

A tartós, ritmikus légzés során megfigyelhető fiziológiai változásokat a vér pH-értékének a hiperventillációt követő eltolódása okozza – ez az állapot az úgynevezett “légzési alkalózis”. Az aneszteziológiának köszönhetően sokat tudunk arról, hogy mit tesz a szervezet a légzési alkalózis során.

Valószínűleg emlékszik arra, hogy a belégzés során oxigént veszünk fel, és minden kilégzéssel CO2-től szabadulunk meg. Ha gyorsabban lélegzünk, több CO2-től szabadulunk meg. A CO2 egy savas molekula, ezért a hiperventillációra úgy is gondolhatunk, hogy megszabadulunk a vérben lévő savtól, és magasabb, vagyis lúgosabb pH-értékre váltunk (ezért a légzési lúgosítás kifejezés).

Növeli az izomtónust.

Amikor a vér lúgosabbá válik, néhány dolog történik. Először is, a vérben lebegő kalciumionok elbújnak, és a vérben lévő nagy fehérjékhez, az albuminhoz kötődnek. A szervezet most rövid ideig alacsony kalciumszintű állapotot tapasztal, ami fokozott tüzelést okoz az érzékelő és motoros neuronokban. A mesterségesen alacsony vérkalciumszint most az idegrendszerben bizsergő érzések, simaizom-összehúzódások és fokozott izomtónus formájában jelentkezik. Ha valaha nem tudta mozgatni a száját egy légzésgyakorlat után, túl jól ismeri ezt az érzést.

Gyulladáscsökkentő hatása van.

A vegetatív idegrendszer idegsejtjei is jobban tüzelnek a hiperventilláció során, felszabadítva az adrenalint (amit sokan “adrenalinnak” neveznek). A Yale School of Medicine 2014-es tanulmánya megállapította, hogy az adrenalinhullám hatására a veleszületett immunrendszer növeli gyulladásgátló aktivitását, és csillapítja a proinflammatorikus aktivitását. Azoknak az alanyoknak, akiknek légzésgyakorlatot tanítottak, kevésbé súlyos gyulladásos reakciói voltak az intravénás bakteriális toxinoknak való kitettség után, mint azoknak, akiknek nem. A tudományos irodalomban elsőként írták le a veleszületett immunrendszer önkéntes aktiválását.

Ellengedi a hangulatot.

A “magas” érzés, amit egyesek a légzésgyakorlat során tapasztalnak, a hiperventillációval és a légzési alkalózissal is magyarázható. A vér megnövekedett pH-értéke csökkenti a szövetek oxigénellátását (ez az úgynevezett Bohr-hatás). Hiperventilláció után egy percen belül az agyi erek összeszűkülnek, ami 40%-kal csökkenti a véráramlást és az oxigénszállítást az agyba. Valószínűleg ez a hatás felelős a légzésmunkát gyakorlók által tapasztalt jó közérzetért. Így van – a Kundalini jógaórán valójában egy kicsit elszállsz.”

Mit kell tudnod, mielőtt elkezded a légzésmunkát.

A légzésmunka általában biztonságos, jól tolerálható, élvezetes és a legtöbb ember számára mindenképpen megér egy próbát. Különösen jó lehet autoimmun betegségben szenvedőknek, mivel bizonyítékok vannak arra, hogy megváltoztathatja a veleszületett immunrendszerünk gyulladásos válaszát. Van azonban néhány eset, amikor nem tanácsos a légzésterápiát végezni; nevezetesen mindazoknak, akiknek ismert szívritmuszavaruk van (beleértve a nagyon lassú szívverést), akiknek a kórtörténetében szívblokk van, vagy akik bizonyos antipszichotikus gyógyszereket szednek.

Egyebekben a légzésmunka egyes fajtái hiperventillációt idézhetnek elő, ami szédülést, mellkasi fájdalmat és szívdobogást okozhat.

Végső gondolatok a légzésmunkáról.

• A légzésmunka a légzési sebesség manipulálását jelenti, hogy megváltoztassuk az érzéseinket.
• A légzésgyakorlatoknak számos típusa létezik, némelyik meglehetősen egyszerű és otthon is könnyen elvégezhető, míg másokhoz gyakorlót kell fogadnod, aki irányít.
• A légzésgyakorlatok előnyei közé tartozik a stressz csökkentése, a gyulladások csökkentése és a vér PH-szintjének lúgosítása.
• Kérdezze meg orvosát, mielőtt elkezdené a légzésgyakorlatot, ha korábban szív- és érrendszeri problémái voltak, beleértve a magas vérnyomást, vagy jelenleg antipszichotikus gyógyszereket szed.