Mi a legnagyobb csillag az Univerzumban?

Nézz fel az éjszakai égboltra, és az tele van csillagokkal. De szabad szemmel csak egy mikroszkopikus töredéke látható. Valójában a látható világegyetemben a becslések szerint 10 000 milliárd galaxisban 100 milliárd csillag található. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 1024 csillag van odakint.

Ezek a látványos erőművek a legkülönbözőbb színekben és méretekben jelennek meg – és sokukhoz képest a mi Napunk csak egy kis csöppségnek tűnik. De melyik az égbolt igazi óriása?

Nos, először is meg kell határoznunk, mit értünk óriás alatt? Azt, amelynek például a legnagyobb a sugara, vagy a legnagyobb a tömege?

Galaktikus bohémok

A talán legnagyobb sugarú csillag jelenleg az UY Scuti egy változó fényes vörös szuperóriás a Scutum csillagképben. A Földtől mintegy 9500 fényévre található, a Napunk kémiai összetételéhez hasonló hidrogénből, héliumból és más nehezebb elemekből álló csillag sugara 1708 (±192) alkalommal nagyobb, mint a mi Napunké.

Ez közel 1,2 milliárd km, ami 7,5 milliárd km-es kerületet eredményez. Hogy ezt perspektívába helyezzük, 950 évbe telne körberepülni egy utasszállító repülőgéppel – még a fénynek is hat óra 55 percbe telne megkerülni. Ha a Napunk helyébe lépne, a felszíne valahol a Jupiter és a Szaturnusz pályája között helyezkedne el – mondanom sem kell, hogy a Földet elnyelné.

Az UY Scuti hatalmas mérete és a mi Napunk tömegének 20-40-szeresére (vagy 2-8×10³¹kg-ra) tehető tömege miatt valószínűsíthető sűrűsége 7×10-⁶ kg/m³. Más szóval több mint egymilliárdszor kisebb a sűrűsége, mint a vízé.

Sőt, ha ezt a csillagot az Univerzum legnagyobb vízfürdőjébe helyeznénk, elméletileg lebegne. Mivel több mint egymilliószor kisebb a sűrűsége, mint a Föld átlagos légköre szobahőmérsékleten, a levegőben is úgy himbálózna, mint egy léggömb – ha csak találnánk egy elég nagy parkot.

De ha ezek az őrült tények elborítják az agyad, még el sem kezdtük. Az UY Scuti lehet, hogy hatalmas, de nem nehézsúlyú. A nehézsúlyúak királya az R136a1 csillag, amely a Nagy Magellán-felhőben található, mintegy 165 000 fényévnyire.

Masszív támadás

Ez a csillag, a hidrogén, hélium és nehezebb elemek gömbje nagyjából feleakkora mennyiségben, mint a Nap , csak 35-ször nagyobb sugarú, mint a mi Napunk, de kolosszális 265-ször nagyobb tömegű – lenyűgöző, különösen annak fényében, hogy 1,5 millió éves élettartama alatt már 55 naptömeget veszített.

Ez a Wolf-Rayet típusú csillag messze nem stabil. Egy homályos kék gömbnek tűnne, amelynek nincs tiszta felszíne, mivel hatalmas erejű csillagszelet lök ki magából. Ezek a szelek viharos 2600 km/s sebességgel haladnak – vagyis 65-ször gyorsabban, mint a Juno szonda, a leggyorsabb ember alkotta objektum.

Ennek eredményeként 3,21×10¹⁸kg/s sebességgel veszít tömegéből, ami 22 naponta egy Földnek felel meg.

Egy ilyen csillagszikla fényesen ragyog és gyorsan elpusztul. Az R136a1 kilencmilliószor több energiát sugároz el, mint a mi Napunk, és 94 000-szer fényesebbnek tűnne a szemünknek, ha a Nap helyébe lépne. Valójában ez a valaha felfedezett legfényesebb csillag.

Felszíni hőmérséklete több mint 53 000 K, és mindössze kétmillió évig fog élni. Halála egy látványos megaszupernóva-féle lesz, amely még egy fekete lyukat sem hagy maga után.

Ezekkel az óriásokkal szemben persze a mi Napunk kissé jelentéktelennek tűnik, de az is egyre nagyobb lesz, ahogy öregszik. Körülbelül hét és fél milliárd év múlva vörös óriásként eléri maximális méretét, és olyannyira kitágul, hogy a Föld jelenlegi pályája éppen csak belsejében lesz, és még előtte spirálisan belesodródik a Napba.

De minden csillag csak a nagyobb galaxisok apró része, maguk is csak tűszúrások a valóban hatalmas Univerzumban. És a Föld? Nos, jobb, ha ezen nem rágódunk.