Mikor érdemes megfontolni az autizmus orvosi támogatását
Lily a 12 éves autista Connor zaklatott édesanyja. A speciális oktatási szolgáltatások évei után szociálisan sokat javult, de az olvasási és írási feladatokkal még mindig küszködik. A tanárai azt mondják, hogy keményen próbálkozik, de támogatásra van szüksége ahhoz, hogy elvégezze a munkáját. A házi feladat egy rémálom, még a jutalmazási rendszer és a finomhangolt rutin ellenére is. Connor utálja, és nem tud koncentrálni, ha az anyukája nem ül mellette. Lily aggódik, mert tudja, hogy Connor meg tudja csinálni a feladatokat, de nem tud lépést tartani az osztálytársaival.
Az autizmus, egy fejlődési rendellenesség, amelyet elsősorban a szociális és kommunikációs készségek elmaradása határoz meg, nem orvosi beavatkozásokra támaszkodik, hogy a gyerekek fejlődhessenek. A viselkedésterápiák és a logopédiai/nyelvi terápiák központi szerepet játszanak az autizmus kezelésében. A foglalkozásterápia finomítja a finommotoros készségeket és javítja az önsegítő képességeket, valamint kezeli az érzékszervi problémákat (például az érintésre vagy zajra való túlérzékenységet). Sok család számol be az alternatív ellátás előnyeiről.
Az ilyen intenzív nem orvosi megközelítések ellenére az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekeknél (ez a kifejezés az Asperger-szindróma és a pervazív fejlődési zavar (PDD-NOS) helyébe lépett) néha különböző tünetek maradnak. Ilyenkor a családok nehéz kérdéssel szembesülnek:
Valójában több gyógyszer is hasznos lehet az autizmussal élő gyermekek számára, ha az egyéb lehetőségek nem megfelelőek. Ezek a gyógyszerek nem magát az autizmust kezelik, hanem a gyakran vele együtt jelentkező tünetek enyhítését kínálják. A szolgáltatók és a szülők első lépése, hogy együttműködve döntsenek arról, hogy mi befolyásolja leginkább a gyermek életét, és mérlegeljék az előnyöket és hátrányokat, amikor az autizmus gyógyszerezése mellett vagy ellen döntenek.
Autizmus gyógykezelési lehetőségei
Az autizmus kezelésére alkalmasnak tartott gyógyszereknek három csoportja van: a társuló ADHD-tünetek kezelésére használt gyógyszerek, az antidepresszánsok/antipszichotikumok és az atípusos antipszichotikus gyógyszerek. Bár egyik sem foglalkozik közvetlenül az autizmus fejlődési rendellenességével, mégis mélyrehatóan jótékony hatással lehetnek a gyermekekre. Íme, mit kell figyelembe venni, amikor egy autizmussal élő személy gyógyszerezéséről beszélünk:
ADHD gyógyszerek
Egy időben az autizmus diagnózisa automatikusan kizárta az ADHD diagnózisát. Ma már nem így van. Ma már tudjuk, hogy a két állapot gyakran együtt fordul elő. Valójában az autizmussal élő gyerekek közel fele ADHD-tüneteket mutat – ez olyan plusz terhet jelent, amely aláássa a tanulmányi, viselkedési és szociális fejlődést.
Autizmussal vagy anélkül, az ADHD átfogó, multidiszciplináris ellátást igényel, amely általában legalább viselkedési és oktatási beavatkozásokat is tartalmaz. Ennek a széleskörű megközelítésnek a részeként az ADHD gyógyszeres kezelése egyes gyermekek életét megváltoztathatja.
Az ADHD kezelésére jelenleg két gyógyszercsoportot alkalmaznak: a stimulánsokat (mint a Ritalin vagy az Adderall) és a nem stimulánsokat (mint a Strattera vagy az Intuniv). Az ADHD-gyógyszerek felírásakor a cél a tartós, jelentős mellékhatások elkerülése. Mégis nehezebb megtalálni a megfelelőt, ha az autizmus és az ADHD együtt fordul elő, még nem ismert okok miatt.
A kutatások szerint a stimulánsok alkalmazásának sikerességi aránya közel 80 százalék. Ezek a gyógyszerek jelentős javulást hozhatnak az autizmussal élő gyermek szociális, viselkedési vagy tanulmányi fejlődését aláásó “alapvető” ADHD-tünetekben, mint például a gyenge összpontosítás, a feladat befejezésére való képtelenség és az impulzivitás. A gyógyszerek kevésbé hasznosak az ADHD-val kapcsolatos egyéb problémák, például az időbeosztási és tervezési nehézségek esetében. Mindenki számára, aki autizmussal és ADHD-val is küzd, az ADHD okozta többletterhek megszüntetése közvetlen előnyökkel járhat otthon, az osztályteremben, szociálisan és még az autizmus kezelését célzó terápiás foglalkozások során is. Az olvasás, az írás és más tanulmányi eredmények is gyakran javulnak.
A stimulánsok általában nem aktívak, miután a gyógyszer hatása egy adott napon elmúlik, ami lehetővé teszi a meglehetősen gyors módosítást, ha egy gyógyszer nem működik jól. A mellékhatások könnyen kezelhetők, és a legjobb megoldás megtalálására irányuló tartós próbálkozás és tévedés után gyakran teljesen elkerülhetők. Mivel a mellékhatások a gyógyszerek abbahagyásával visszafordíthatók, a kipróbált használat – amennyiben gondosan megfigyelik és ellenőrzik – nem okozhat hosszú távú problémákat.
A nem-stimulánsok ritkábban okoznak mellékhatásokat, mint a stimulánsok, de ritkábban járnak sikerrel. A stimulánsok csoportjával ellentétben “nem-stimulánsoknak” nevezik őket, de hatásuk hasonló, mint a stimulánsoké; úgy hatnak, hogy fokozzák az ADHD-ért felelős, alulműködő agyi részek aktivitását. A nem-stimulánsok előnye, hogy 24 órás lefedettséget biztosíthatnak, valamint segíthetnek az alvásban vagy a túlzottan reaktív (gyorsan dühös, frusztrált vagy feldúlt) állapotban. A mellékhatások változóak, de lehetnek túlzott álmosság (Intuniv és Kapvay), ingerlékenység, gyomorpanaszok vagy fejfájás (Strattera).
Antidepresszáns és szorongásoldó gyógyszerek
Az autista gyermekeknél gyakori kihívás a tartós szorongás vagy a kényszeres viselkedés. Ezek a viselkedések, mint például az új vagy ismeretlen helyzetek elkerülése vagy elmenekülése, a szeparációs szorongás vagy a kényszeres ellenőrző vagy mosakodó viselkedés, nagy problémákat okoznak a mindennapi életben. A szorongás gyakran jár együtt szigorú fekete-fehér gondolkodással, amely kombináció robbanásszerű viselkedések kiváltója lehet. Az autista gyermekeknél fennáll a depresszió kialakulásának kockázata is, egy másik tünetcsalád, amely néha elég súlyossá válik ahhoz, hogy gyógyszeres kezelést igényeljen.
Ezekre a tünetekre a gyermekek számára leggyakrabban felírt gyógyszerek a szelektív szerotonin visszavétel gátlók (SSRI-k), mint például a szertralin (Zoloft) vagy a fluoxetin (Prozac). E gyógyszerek némelyikét tanulmányozták és jóváhagyták gyermekeknél történő alkalmazásra, bár nem kifejezetten autizmusra. Ez a gyógyszercsoport segíthet a hangulat, a szorongás vagy a kényszeres gondolatok és a kényszeres viselkedés kezelésében. Mint a legtöbb mentális egészségügyi gyógyszer esetében, a mellékhatásokat szorosan figyelemmel kell kísérni.
Atipikus antipszichotikumok
Ezek a gyógyszerek, mint például a Risperdal vagy az Abilify, a kifejezetten autista gyermekek számára engedélyezett gyógyszerek egyetlen csoportja. Ennek oka, hogy a vizsgálatok szerint jótékonyan hatnak az autizmussal összefüggő ingerlékenységre. Az atipikus antipszichotikumok azonban javíthatják a szorongást, az impulzivitást vagy a hangulatot is.
A lehetséges előnyök széles skálájával együtt jár a mellékhatások nagyobb kockázata is. Ezek közé tartozik többek között a súlygyarapodás és a cukorbetegség kialakulásának kockázata. A testsúlyt, a vércukorszintet és más mérőszámokat ellenőrizni kell, ha a gyermekek hosszabb ideig szedik ezeket a gyógyszereket.
Más lehetőségek
A nem gyógyszeres lehetőségek a legjobb első választás a viselkedési kihívásokra, de nem mindig járnak sikerrel. Az alvásproblémák gyakoriak az autizmusban, bár az első vonalbeli kezelések, mint például a viselkedésterápia, eszközöket kell, hogy nyújtsanak ennek kezelésére. Szükség esetén azonban alvássegítők, nem stimuláns ADHD-gyógyszerek és egyéb gyógyszeres beavatkozások is szóba jöhetnek. A görcsoldó és egyéb pszichiátriai gyógyszerek hasznosak lehetnek autizmusban és hangulatzavarban szenvedő gyermekeknél, vagy az autizmushoz társuló önkárosító viselkedésnél.
A legtöbb szülő és szolgáltató egyetért abban, hogy az autizmus kezelésében a gyógyszerek kerülése a legjobb. És mégis, sok egyén esetében a nem gyógyszeres ellátás nem képes megoldani az intenzív tüneteket. Ezek a nehézségek, mint például a burjánzó figyelmetlenség, alááshatják a tanárokkal és terapeutákkal való munkát, lassítva az általános fejlődést.
Az autizmus gyógykezelése nem jobb vagy rosszabb, mint a legtöbb más orvosi rendellenességé. Vannak potenciális előnyök és mellékhatások. Megfontoltan alkalmazva és az autizmus folyamatos terápiáival integrálva a gyógyszeres kezelés lehetővé teheti a gyermekek számára, hogy jelentős lépéseket tegyenek előre az életükben.
Három hónappal később Connor mosolyogva és egy könyvvel a kezében érkezik. Úgy tűnik, hogy a harmadik ADHD gyógyszeres kezelése jól bevált. Ebédidőben nem olyan éhes, de vacsoránál pótolja a hiányt. A tanárai és a terapeutái szerint jobban el tudja végezni a munkáját. Otthon pedig hosszabb beszélgetéseket folytat, és most először olvas szórakozásból. Nehéz döntés volt, és még sokat kell dolgoznia, de Lily szerint Connor nagy lépést tett előre.
Mentés
Felfrissítve: 2021. február 7.