Milyenek a szorongásos zavarok felnőtteknél

Az időnkénti szorongás normális, egészséges válasz bizonyos, általánosan félelmetes körülményekre – mint például a nyilvános beszéd, az ejtőernyőzés vagy a főnök emelésének kérése. Más szóval, a szorongás és a félelem nem rossz – mindaddig, amíg ezek megfelelő válaszok az adott helyzetekre. Ha azonban a szorongását aránytalannak, kiszámíthatatlannak vagy kérlelhetetlennek érzi, akkor lehet, hogy valamilyen szorongásos zavarban szenved.

Noha nincs két ember, aki ugyanúgy éli meg a szorongást, néhány közös tünet mégis létezik. Itt elmagyarázzuk, hogy a szorongás különböző típusai – mint például a generalizált szorongásos zavar, a szociális szorongás és a kényszerbetegség – általában hogyan jelentkeznek. Ha bármelyik tünet ismerősnek tűnik, fontolja meg, hogy beszéljen orvosával a szorongás kivizsgálásáról.

Általános szorongásos zavar

Amikor a legtöbb ember szorongásról beszél, valójában az általános szorongásos zavarra vagy GAD-ra gondol. A GAD olyan szorongásra utal, amely szinte állandó és az okokhoz képest aránytalan. Ha GAD-ben szenvedsz, hajlamos vagy minden miatt aggódni – függetlenül attól, hogy az félelmetes, megváltoztatható vagy előre látható. Általában a korai felnőttkorban jelentkezik, és az Egyesült Államokban akár 6,8 millió felnőttet is érint.

A GAD-ben szenvedő felnőttek általában az alábbi tünetek közül többet is tapasztalnak:

• Alvási nehézségek (pl. gyakori ébredés az éjszaka folyamán, elalvási nehézségek, rémálmok)
• Feszültség
• koncentrációs nehézségek
• krónikus fáradtság
• izomfeszültség
• gyomorfájás
• Túlzott izzadás, különösen a tenyérben
• gyors szívverés
• Szociális kapcsolatoktól való túlzott félelem
• Szubsztanciafogyasztás
• Jitterkedés
• Túlzott aggodalom

A WebMD szerint az irodában a GAD a következő munkahely-specifikus tünetekben nyilvánulhat meg:

• Nehézségek a kollégákkal és ügyfelekkel való együttműködésben
• Nehézségek a munkára való összpontosításban
• A megbízások elutasítása a kudarctól való félelem miatt
• Félelem a nyilvános beszédtől
• Félelem a lift használatától

Social Anxiety Disorder

Egy másik gyakori szorongásos zavar – az amerikaiak akár 13%-át érinti.USA lakosságát – a szociális szorongásos zavar (SAD). Bár gyakran félreértik félénkségként, a SAD nem személyiségjegy, hanem inkább egy neurológiai állapot, amely bizonyos társas helyzetekben szélsőséges félelmet és szorongást okoz. A következők a SAD tünetei, bár nem mindenki, aki SAD-ben szenved, feltétlenül tapasztalja mindegyiket. Egyeseknél előfordulhat, hogy a tünetek csak egyféle helyzetben jelentkeznek, míg másoknál a különböző társas helyzetekben többféle tünet is előfordulhat.

• Mások előtt öntudatosnak érzi magát
• Túlzottan fél attól, hogy mások elítélik
• Napokig vagy hetekig sír egy esemény előtt
• Kerüli vagy erősen kellemetlenül érzi magát a társas érintkezést igénylő helyzetekben
• Másokkal való beszélgetést minimálisra csökkenti
• Nehéz barátokat szerezni vagy megtartani
• Pánikrohamokat él át, beleértve a remegést, pirulást, hányingert vagy izzadást, amikor társas helyzetben van

Pánikbetegség

A szíve elkezd kalapálni. A vér visszhangzik a fülében. A pulzusod azzal fenyeget, hogy szétrobban az ereidben. A tested általános fizikai diszkomfort állapotba kerül, miközben az idegeid riasztási üzenetet küldenek az agyadnak.

Ismerősen hangzik? Ezek a pánikrohamok – vagy a hirtelen fellépő heveny félelem, hogy valami szörnyűség fog történni – jellemzik a pánikbetegséget. Ezek az érzések szélsőséges helyzetekben (olvasd: medve elől való menekülés vagy bungee jumping) indokoltak lehetnek, de ha gyakran és látszólag váratlanul éled át őket, lehet, hogy pánikbetegségben szenvedsz. A jelek és tünetek közé tartoznak:

• A hirtelen és gyakori félelmi rohamok
• A pánikroham alatti ijesztő kontrollhiány
• Az elvonatkoztató aggodalom, hogy mikor következik be a következő roham
• A félelem vagy a helyek kerülése, ahol a pánikroham előfordulhat
• Fizikai tünetek, például szapora szívverés, szédülés, hiperventilláció és zsibbadt végtagok a roham alatt

Kényszeres kényszerbetegség (OCD)

Az OCD egy szorongásos zavar, amelyet rögeszmék és kényszerek jellemeznek. A rögeszmék olyan tartós gondolatok, impulzusok vagy képek, amelyek tolakodóak, és szorongást és szorongást okoznak. A leggyakoribb rögeszmék közé tartoznak:

• Szennyeződés: félelem attól, hogy elkapunk egy betegséget
• Károsodás: félelem attól, hogy felelősek vagyunk azért, hogy valami rossz történik egy szerettünkkel
• Perfekcionizmus: Annak igénye, hogy minden szimmetrikus, “éppen megfelelő” vagy ideális legyen
• Religiózus rögeszmék: félelem attól, hogy megsértjük Istent
• Kényszeres szexuális vagy erőszakos gondolatok

A kényszerek ismétlődő fizikai viselkedések, például ismételt kézmosás, vagy mentális cselekedetek, például számolás. Ezeket gyakran a rögeszmékre válaszul végzik, de önálló életet élhetnek – és még több szorongást okozhatnak, ha nem hajtják végre őket. A gyakori kényszercselekvések közé tartoznak a következők:

• Csekkolás: az igény, hogy valamit ellenőrizzen és újra ellenőrizzen
• Takarítás vagy mosogatás
• Számolás vagy ismétlés: az igény, hogy egy bizonyos viselkedést megismételjünk
• Rendezés és rendszerezés: az igény, hogy a tárgyakat egy bizonyos módon rendezzük; felháborodás, ha valamit megváltoztatnak
• Gyűjtés vagy gyűjtögetés: könyvek, magazinok, jegycsomók, születésnapi kártyák vagy más tárgyak mentése abban a hitben, hogy azokat nem lehet kidobni

Poszt-traumás stressz zavar (PTSD)

A PTSD-t korábban “harci fáradtság” néven ismerték, a háborúból visszatérő katonák körében való elterjedtsége miatt. Ma már a mentális egészségügyi szakemberek elismerik, hogy a PTSD bárkit érinthet, aki súlyos balesetet vagy traumatikus helyzetet élt át. Bár a trauma elmúlt, az illető még mindig úgy érzi, hogy veszélyben van. A tünetek közé tartozhatnak:

• Félelmetes flashbackek
• Tartós szomorúság, düh vagy rossz hangulat
• A támadásra való készenlét állandó érzése
• A traumára emlékeztető helyzetek kerülése

Ha a GAD vagy a fentebb vázolt, kapcsolódó szorongásos zavarok bármelyikének tüneteitől szenved, kérjen időpontot orvosától egy alapos kivizsgálásra.

Frissítve: 2021. március 23.