Nagy igényű spektrum Dél-Afrikában és a nyílt hozzáférésű nagykereskedelmi hálózat – II. rész

A nyílt hozzáférésű nagykereskedelmi hálózat (WOAN) egy horizontálisan rétegzett hálózati architektúra a távközlésben, valamint az üzleti modell, amely elválasztja a hálózathoz való fizikai hozzáférést a szolgáltatások nyújtásától. A WOAN-ban a hálózat tulajdonosa vagy kezelője nem nyújt szolgáltatásokat a hálózathoz; ezeket a szolgáltatásokat külön kiskereskedelmi szolgáltatóknak kell nyújtaniuk.

A déli Hírközlési és Digitális Technológiák Minisztériuma politikai irányelvet adott ki a nagykereskedelmi nyílt hozzáférésű hálózat ” WOAN ” engedélyezésére vonatkozóan, a távközlési lefedettség növelése, az adatátviteli költségek csökkentése, a versenyképes árképzés elősegítése, a szolgáltatások minőségének javítása és a kisebb távközlési szereplők belépési akadályainak csökkentése reményében. Ami azonban papíron jónak tűnik, a gyakorlatban nem mindig úgy alakul, ahogyan az elvárható.

A WOAN engedélyezése máris nagyon lassan indult – 2019 augusztusában a Fitch Solutions további késedelmekre figyelmeztetett a WOAN kialakításával és piacra kerülésével kapcsolatban, a pályázók hosszadalmas átvilágítási és engedélyezési folyamata miatt (2019 szeptemberében még mindig nincs kezdődátum a WOAN kialakítására).

A nagy igényű spektrumokra vonatkozó, 2019. júliusi politikai iránymutatásnak a hírközlési és digitális technológiákért felelős miniszter általi kiadását megelőzően elemzők aggályokat fogalmaztak meg a nemzeti integrált IKT-politikai fehér könyvben felvázolt hálózati hozzáférési modell monopolisztikus jellegével kapcsolatban.

Azzal érveltek, hogy az akkor elképzelt WOAN, amelyben az összes nagy igényű spektrumot kizárólag nyílt hozzáférésű alapon osztanák ki, eredendően monopolisztikus és a célkitűzésekkel ellentétes. Bár a politikai irányvonal némi egyértelműséget biztosít, és lehetővé teszi egyes nagy igényű spektrumok árverés útján történő értékesítését, továbbra is előírja, hogy a spektrum engedélyezésének biztosítania kell a WOAN előnyben részesítését, miközben a WOAN-t egy magán-állami partnerségi konzorcium tulajdonában képzeli el.

Amint arra a Fitch Solutions rámutat, a WOAN szereplői valószínűleg óvatosak lesznek az államnak a vállalkozásban való részvételével szemben, a kulcsfontosságú állami tulajdonban lévő intézmények rossz gazdálkodásának széles körben elterjedt esetei miatt. Bár az idő meg fogja mutatni, hogy a WOAN-modell működni fog-e, mindig meg lehet nézni olyan országokat, mint Ruanda, Kenya és Mexikó, amelyek hasonló modellekkel próbálkoztak, hogy lássuk, hogyan jártak.

Kenya

A nyílt hozzáférésű hálózat típusa: 2013-ban a kenyai nemzeti szélessávú politika egyetlen, nemzeti nyílt hozzáférésű LTE-hálózatként működő vezeték nélküli hálózat kialakítását javasolta. A hálózatot egyetlen, a főbb távközlési szolgáltatókból, valamint a kenyai kormányból álló köz-magán konzorciumnak kellett volna finanszíroznia, használnia és tulajdonában tartania. A politika céljai hasonlóak voltak, mint az SA WOAN célkitűzései: magas színvonalú, megfizethető távközlési szolgáltatások, átfogó spektrumterv és a piaci penetráció növelése.

A spektrum kiosztásának modellje: A 700 MHz-es és 800 MHz-es frekvenciasávokat kizárólag a konzorcium tulajdonában lévő nyílt hozzáférésű hálózat számára kellett volna fenntartani. A kenyai kormány nem tervezte az LTE spektrum kiosztását vagy elárverezését (vagy a mobilengedélyek odaítélését) az egyes üzemeltetőknek.

Sikeres volt: A konzultációs folyamat túl sokáig tartott, és a tárgyalások túl bonyolultak voltak, ami visszatartotta a főbb érdekelt feleket. 2013-ban a Safaricom – Kenya legnagyobb távközlési szolgáltatója – kiszállt az üzletből, ami azt eredményezte, hogy a projekt még az indulás előtt leállt.

Mexikó

A nyílt hozzáférésű hálózat típusa: A Szövetségi Távközlési Bizottság 2015-ben bejelentette a “Red Compartida” létrehozásának szándékát. A szabályozó egy közös, egységes nagykereskedelmi hálózat (SWN) kiépítését javasolta a szélessávú hozzáférés és a mobil távközlési szolgáltatások számára, és a tervek szerint 2018-ra teljes mértékben működőképes lett volna.

Tulajdonosi struktúra: A tervezett dél-afrikai WOAN-nal ellentétben a mexikói kormány nem részvényes. Az SWN-t az Altan Redes konzorcium üzemelteti és tulajdonolja, amelynek olyan befektetők is tagjai, mint a Morgan Stanley és az International Finance Corporation; a finanszírozók feladata, hogy 2024-re 92,2%-ra növeljék Mexikó országos hálózatának lefedettségét.

A spektrum kiosztásának modellje: Mexikó 700 MHz-es frekvenciasávot foglalt le az SWN számára, míg a magas spektrumú sáv fennmaradó részének egy részét versenyeztetési eljárás keretében árverésre bocsátja a magán távközlési szolgáltatóknak.

Sikeres volt: Bár a konzorcium lekéste az infrastruktúra kiépítésének határidejét, az SWN 2018-ban megkezdte kereskedelmi működését. Továbbra is jó úton halad afelé, hogy 2024-re elérje a 92,2%-os országos lefedettségi célt. Az SWN jelenleg több mint 40 millió mexikói számára biztosít 4G-kapcsolatot. Ha sikerrel jár, a mexikói SWN lesz a világ első teljesen nagykereskedelmi mobilhálózata.

Ruanda

A nyílt hozzáférésű hálózat típusa: A kt Rwanda Networks néven ismert 4G LTE-alapú nyílt hozzáférésű nagykereskedelmi hálózat, amelyet 2014-ben vezettek be. Ruanda az egyetlen ország, ahol működik a WOAN modell.

Tulajdonosi struktúra: A kormány és a dél-koreai szolgáltató, a Korea Telecom (kt) köz- és magánszféra közös vállalkozása, amely a 4G LTE kizárólagos nagykereskedője az országban. A vállalatnak a 800 MHz-es és az 1800 MHz-es sávban osztottak ki spektrumot, amelyhez az LTE-alapú szolgáltatások kiskereskedelmi szolgáltatói hozzáférhetnek.

A spektrum kiosztásának modellje: A kiosztott sávok kizárólag a WOAN (és nem az egyes szolgáltatók) használatára szolgálnak. Sikeres volt-e: Elmaradt a lefedettségi cél, valamint a kt 4G LTE szolgáltatásainak igen alacsony elfogadottsága, mivel a lakosság többsége még mindig az olcsóbb 3G-t részesíti előnyben. Valójában a ruandaiak többsége még mindig a 2G-t használja, miközben a 4G jel folyamatosan visszakapcsol a meglévő 3G hálózatokra. Egyelőre, bár a ruandai modell egyike a két működő hálózatnak, nem valószínű, hogy csökkenteni fogja az ár- és versenyakadályokat, vagy eléri a lefedettségi célt.

Tanulságok

A kenyai WOAN megbukott, mielőtt elindult volna, és a ruandai nem olyan sikeres, mint várták, míg a mexikói lassan formálódik.

Dél-Afrika tapasztalata nem feltétlenül a késlekedés vagy a kudarc. Sőt, tanulhat társaitól – a dél-afrikai szabályozó hatóság dolgozhat azon, hogy ne ismételje meg a múlt hibáit. Dél-Afrikának szem előtt kell tartania ágazati kontextusát a WOAN megvalósításának kidolgozása során; e hálózat célja, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára a hozzáférést és a megfizethetőséget, valamint átalakítsa az ágazatot, hogy az új belépők számára is befogadó legyen.

A WOAN szerepe az IKT-ágazatban olyan, amely stratégiailag igazodik a nemzeti fejlesztési tervekhez és a globális állásfoglalásokhoz – elengedhetetlen, hogy ez a megoldás tükrözze Dél-Afrika növekedési prioritásait. Alapvető fontosságú, hogy a szabályozó hatóság kiterjedt konzultációt folytasson az összes érdekelt féllel, és felülvizsgálja a korábbi – például az ebben a cikkben említett – próbálkozásokat, valamint azt, hogy a nyílt hozzáférésű hálózat céljai hogyan teljesíthetők és hogyan igazíthatók Dél-Afrika saját piaci struktúrájához.