Polgárháború a nyugati határvidéken: The Missouri-Kansas Conflict, 1854-1865

A Chancellorsville-i győzelmet követően Robert E. Lee tábornok Pennsylvaniába vezeti az Észak-Virginiai Hadsereget azzal a céllal, hogy a háború sújtotta Észak-Virginiát tehermentesítse, és az északiak moráljára csapást mérve egészen Philadelphiáig meneteljen. A Potomac-hadsereg George G. Meade vezérőrnagy parancsnoksága alatt mindössze három napig a pennsylvaniai Gettysburg városánál elfogja a konföderációsokat, ahol 1863. július 1-jén megkezdődnek a harcok. Lee hadserege agresszívan támadja az uniós erőket, amelyek elfoglalják a Gettysburgban és környékén lévő magaslatokat. A konföderációsok a csata első napján elfoglalják Gettysburgot, a második napon pedig az Unió jobb és bal szárnyán súlyos harcok alakulnak ki. Végül július 3-án, a háború egyik legnagyobb tüzérségi sortüzét követően 12 500 konföderációs katona George Picket vezérőrnagy vezetésével előbukkan egy fagerincen, és 3/4 mérföldet menetel a nyílt mezőn keresztül az uniós vonalak közepe felé a Cemetery Ridge-en. Az uniós védők a “Picket’s Charge” ellen heves tüzérségi és puskatűzzel tartják magukat a magaslaton elfoglalt előnyös pozíciójukból. Lee agresszív stílusa végül kudarcot vall, és július 4-én kénytelen visszavonulni. A vereség elfojtja a déliek egyes terveit, hogy a nagy csata után elfogadják Abraham Lincoln kapitulációját, de a pályás csata nem vet véget a konföderációs lázadásnak. A Potomac hadseregének egyik parancsnoka, Meade tábornok ismét nem tudja üldözőbe venni és megsemmisíteni Lee hadseregének magját, így az egy másik napra marad. A háború még két évig folytatódik, de a gettysburgi csata (a háború legnagyobb veszteségével) véget vet Lee tábornok északi betöréseinek. Emiatt széles körben úgy emlékeznek rá, mint a háború fő fordulópontjára, amely után a Konföderáció keleten védekező helyzetbe került.