Ron Kovic
A vietnami háború 1975. április 30-án bejelentett befejezése előtt Kovic a vietnami veteránok egyik legismertebb békeaktivistája lett, és 12 alkalommal tartóztatták le politikai tiltakozásért. Első béketüntetésén nem sokkal a Kent State-i lövöldözés után, 1970 májusában vett részt, és még ugyanazon év tavaszán megtartotta első beszédét a háború ellen a New York-i Long Island-i Levittown Memorial High Schoolban. Kovic beszédét aznap bombafenyegetés miatt félbeszakították, és az előadótermet kiürítették.
Ettől függetlenül Kovic az iskola futballtribünjéről folytatta beszédét a diákoknak. Első letartóztatására 1971 tavaszán került sor egy vietnami háború elleni tüntetésen a kaliforniai Orange megye egyik sorozóbizottságánál, amikor nem volt hajlandó elhagyni a sorozóbizottság irodáját, és elmagyarázta az egyik képviselőnek, hogy azzal, hogy fiatal férfiakat küldenek Vietnamba, akaratlanul “halálra ítélik őket”, vagy arra, hogy megsebesüljenek és megcsonkuljanak, mint ő maga, egy olyan háborúban, amelyről úgy vélte, hogy “erkölcstelen és értelmetlen”. Azt mondták neki, hogy ha nem hagyja el azonnal a sorozóbizottságot, letartóztatják. Kovic nem volt hajlandó távozni, és a rendőrség elvitte.
1974-ben Kovic vezette a vietnami háború kerekesszékes rokkant veteránjainak egy csoportját, akik 17 napos éhségsztrájkot folytattak Alan Cranston szenátor Los Angeles-i irodájában. A veteránok “az amerikai veteránkórházakban tapasztalható rossz bánásmód” ellen tiltakoztak, és jobb bánásmódot követeltek a hazatérő veteránoknak, a Veteránigazgatás (VA) összes létesítményének teljes körű vizsgálatát, valamint személyes találkozót a VA vezetőjével, Donald E. Johnsonnal. A sztrájk addig fokozódott, amíg Johnson végül beleegyezett, hogy kirepüljön Washingtonból, és találkozzon a veteránokkal. Az éhségsztrájk nem sokkal ezután véget ért. Néhány hónappal később Johnson lemondott. 1974 augusztusának végén Kovic az észak-írországi Belfastba utazott, ahol egy hetet töltött a katolikusok fellegvárában, a “Turf Lodge”-ban, ahol interjúkat készített politikai aktivistákkal és lakosokkal egyaránt. 1975 tavaszán Kovic, Richard Boyle író és Loretta Smith fotóriporter a Pacific News Service számára a kambodzsai háborúról utazott tudósítani.
Kovic volt az 1976-os demokrata nemzeti konvenció egyik szónoka, aki támogatta a sorozás ellenálló Fritz Efaw jelölését az Egyesült Államok alelnöki posztjára. A Time magazin a konvenció kevés megható pillanatának egyikeként írta le a jelenetet, és a hallgatóságból sokan könnyekig meghatódtak. 1977. július 12-én Kovicot 191 diákkal és támogatóval együtt letartóztatták a Kent Állami Egyetemen tartott gimnáziumellenes tüntetések során. 1979-ben Ron Kovic beszédet mondott a Libertariánus Nemzeti Konvención, amely Ed Clarkot jelölte elnöknek. 1988-ban Kovic Jesse Jackson küldöttjeként vett részt a demokraták nemzeti konvencióján a Georgia állambeli Atlantában. 1983-ban kiadta A világ körül nyolc nap alatt című kisregényét, amely egy vietnami háborús veteránról szól, aki fogadást köt arra, hogy repülőgépek nélkül nyolc nap alatt megkerüli a Földet. Az American Book Review-ban Edmund Cardoni “vadul fantáziadúsnak” nevezte a könyvet, és megjegyezte, hogy a Born on the Fourth of Julyhoz képest az Around the World in Eight Days “nyilvánvalóan irodalmibb abban a tekintetben, hogy az elbeszélő művészet átalakító ereje előtt tiszteleg.”
1990-ben Kovic fontolgatta, hogy indul a kaliforniai kongresszusi képviselői posztért Robert Dornan ellenében. Kovic végül úgy döntött, hogy nem indul.
1990 és 1991 között Kovic számos háborúellenes tüntetésen vett részt az első öbölháború ellen, amelyre nem sokkal az életrajzi filmjének 1989-es bemutatása után került sor. 1999. május elején, a jugoszláviai Belgrádban lévő kínai nagykövetség amerikai bombázását követően Kovic találkozott Kína Egyesült Államokbeli nagykövetével, Li Zhaoxinggal a washingtoni kínai nagykövetségen, hogy kifejezze részvétét, és két tucat vörös rózsával ajándékozza meg a nagykövetet és munkatársait. Szókimondó kritikusa volt az iraki háborúnak.
2000 ótaSzerkesztés
2003 novemberében Kovic csatlakozott a George W. Bush látogatása elleni londoni tüntetésekhez. Ő volt a díszvendége annak a fogadásnak, amelyet Ken Livingstone polgármester tartott a londoni városházán. Másnap több százezer tüntető felvonulását vezette a Trafalgar térre, ahol hatalmas tüntetést tartottak George W. Bush látogatása és az iraki háború ellen. Kovic részt vett a 2008-as demokrata nemzeti konvención a coloradói Denverben. 2008. augusztus 24-én, vasárnap, a konvenció kezdete előtti napon Kovic beszédet mondott, majd ezreket vezetett a háború elleni felvonuláson, amely azzal zárult, hogy azt mondta: “Denver városában hazavárnak minket.”
A 2005 márciusában írt Born on the Fourth of July (1976) című könyvének új bevezetőjében Kovic kijelentette: “Azt akartam, hogy az emberek megértsék. Azt akartam, hogy a lehető legmeztelenebbül, legnyíltabban és legintimebben osszam meg velük, min mentem keresztül, mit éltem át. Azt akartam, hogy tudják, mit jelent valójában háborúban lenni, meglőttek és megsebesültek lenni, az életemért küzdeni az intenzív osztályon, nem pedig azt a mítoszt, amiben felnőttünk, és amiben hittünk. Azt akartam, hogy az emberek tudjanak a kórházakról és a beöntőszobáról, arról, hogy miért lettem a háború ellenzője, miért lettem egyre inkább elkötelezettje a békének és az erőszakmentességnek. Tizenkétszer vertek meg a rendőrök és tartóztattak le, mert tiltakoztam a háború ellen, és sok éjszakát töltöttem a börtönben a kerekesszékemben. Kommunistának és árulónak neveztek, pusztán azért, mert megpróbáltam elmondani az igazságot arról, hogy mi történt abban a háborúban, de nem voltam hajlandó megfélemlíteni.” 1989-ben, a Született július negyedikén című film forgatásának utolsó napján Kovic átadta Tom Cruise színésznek, aki a filmben őt alakította, az eredeti Bronzcsillagot, amelyet kapott, azzal magyarázva Cruise-nak, hogy a kitüntetést ajándékba adja neki “hősies teljesítményéért”. A Time magazin beszámolója szerint Oliver Stone azt mondta: “Bátorságáért adta Tomnak, amiért annyira átélte ezt a pokoli élményt, amennyire csak egy ember képes anélkül, hogy ténylegesen ott lett volna.”
2007 márciusában Kovic bejelentkezett a kaliforniai Long Beach-i Veterán Kórház Ernest Bors gerincsérült osztályára egy nem közölt betegség miatt.
2008. január 20-án Kovic megemlékezett annak 40. évfordulójáról, hogy a vietnami háborúban lelőtték és lebénult. Kovic 2005 márciusában a következőket mondta: “Ković, 2005: “A sebhely mindig ott lesz, élő emléke annak a háborúnak, de mostanra valami gyönyörűvé is vált, a hit, a remény és a szereteté. Lehetőséget kaptam arra, hogy a lélek sötét éjszakáján keresztül egy új partra lépjek, hogy megértésre, tudásra és teljesen más látásmódra tegyek szert. Most már hiszem, hogy okkal szenvedtem, és sok tekintetben ezt az okot a béke és az erőszakmentesség iránti elkötelezettségemben találtam meg. Az életem egy álruhába bújtatott áldás volt, még a fájdalom és a nagy nehézségek ellenére is, amelyeket a fizikai fogyatékosságom továbbra is okoz. Áldás a béke nevében beszélni, és ilyen sok emberhez eljutni.”
2009. április 8-án Kovic csatlakozott George Galloway brit parlamenti képviselőhöz, hogy elindítsa a Viva Palestina USA-t, a Viva Palestina amerikai ágát. Kovic azt tervezte, hogy 2009. július elején Gallowayjel együtt vezet egy humanitárius segélykonvojt a Gázai övezetbe. 2009. december 6-án Kovic beszédet mondott Bruce Springsteen tiszteletére a Kennedy Center 32. éves díjátadóján Washingtonban. 2009. december 22-én Kovic, Oliver Stone és barátai a Born on the Fourth of July című film forgatásának 20. évfordulóját ünnepelték egy vacsoraesten a kaliforniai Torrance-ben. 2010 áprilisában Kovic az olaszországi Rómába utazott a Méltóság, Megbocsátás és Megbékélés Tanácsának tagjaként. Április 19-26. között más nemzetközi békeaktivistákkal, diplomatákkal és tudósokkal együtt vett részt a római városházán tartott megbeszéléseken, hogy megvitassák a konfliktusmegoldás szükségességét és a háború békésebb, erőszakmentes alternatíváit, mint a világ számos konfliktusának megoldási módját. 2010. április 21-én Róma polgármestere, Gianni Alemanno és más polgári vezetők előtt a római Ara Pacis (az augusztusi béke oltára) előtt beszélt a háborútól a békéhez, a megbocsátáshoz és a megbékéléshez vezető útjáról.
2016. július 4-én az Akashic Books kiadta a Born on the Fourth of July 40. évfordulós kiadását Bruce Springsteen előszavával, Kovic legújabb, Hurricane Street című könyvéhez kapcsolódóan. A Publishers Weekly 2016 tavaszának Top 10-es választásának nevezte, és arról számolt be, hogy Kovic “szenvedélyes és időszerű memoárt ír az 1974-es amerikai veteránmozgalomról, amely ma is meg fogja érinteni a veteránokat és családjaikat.”
A Született július negyedikén alkotója fatalizmusa ellenére a Born On the Fourth of July hullámokat hagyott maga után. Stone nagy csodálatát fejezte ki Kovic iránt, dicsérve őt, amiért változást ért el az amerikai veterán kórházakban, és aktívan tiltakozott mindkét öbölháború ellen. “Ő az egyik legerősebb ember, akivel életemben találkoztam” – mondta Stone. “Nem tudom, hogyan képes végigcsinálni azt, amit nap mint nap csinál.” A Born on the Fourth of July (Július negyedikén született) című kötetet National Book Award-díjra jelölték. Elise Lemire, a SUNY Purchase College irodalomprofesszora szerint Kovics Július negyedikén született könyve “Hemingway Búcsú a fegyverektől című műve mellett áll, mint országunk két legnagyobb háborúellenes irodalmi alkotása.”
Kovics a kaliforniai Redondo Beachen él, ahol ír, fest, zongorázik és kertészkedik. Soha nem nősült meg, bár volt kapcsolata Connie Panzarinóval (az Én a tükörben című könyv szerzőjével).