Section 50C of Income Tax Act, 1961- GYIK
Frissítések feliratkozás Frissítésekről való leiratkozás CA Monika Palwar
Megértjük az adóügyi kezelést a földterület és az épület vagy mindkettő eladása esetén, ehhez a következő megfontolásokat kell figyelembe venni:-
1. Az egyik kérdés, amely felmerülhet az Ön fejében, az lesz, hogy eladhatom-e a földet vagy az épületet vagy mindkettőt a köradómértéknél alacsonyabb ellenértékért?
Válasz: – Ebben az esetben az 50C szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni, Az 50C szakasz kimondja, hogy amikor egy magánszemély a földet vagy az épületet vagy mindkettőt a hatóság által elfogadott vagy megállapítható bélyegadó-értéknél alacsonyabb ellenértékért adja el, akkor az ingatlan hatóság által elfogadott vagy megállapítható bélyegadó-értékét tekintik az értékesítés ellenértékének a tőkenyereség kiszámításához a jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény 48. szakasza szerint.
A 2018. évi költségvetés azonban módosította az 50C. szakaszt, amely szerint nem kell kiigazítást végezni abban az esetben, ha a bélyegilleték értéke és az értékesítési ellenérték közötti eltérés nem haladja meg az értékesítési ellenérték 5%-át.
Továbbá a 2020. évi költségvetési törvény módosította az 50C. szakaszt, és 2021. április 1-jei hatállyal az 5%-os határértéket 10%-ra emelte.
2. Ha az 50C szakasz az eladó kezében alkalmazandó, mi lenne a kezelés a vevő kezében?
Válasz: – Ha az 50C szakasz az eladó kezében alkalmazandó, a vevő kezében az 1961. évi jövedelemadó-törvény 56. szakasza (2) bekezdésének x) pontja alkalmazandó. Az 1961. évi jövedelemadó-törvény 56. szakasza (2) bekezdésének x) pontja előírja, hogy a bármely személy által ajándékba (ellenszolgáltatás nélkül) kapott ingatlanok esetében, ha az ilyen ingatlan bélyegilletékértéke meghaladja az ötvenezer rúpiát, akkor ilyen esetben az ilyen ingatlan bélyegilletékértéke az átvevő kezében adóköteles.
És ha valaki ellenérték fejében ingatlanvagyont kap, és az ilyen ingatlan bélyegilletékértéke meghaladja az ilyen ellenértéket, a különbözeti összeg az átvevő kezében adóköteles.
Az 56. szakasz (2) bekezdésének x) pontja csak akkor alkalmazható, ha az ingatlan az átvevő tőkejavának minősül, ha kereskedelmi készlet, akkor az 56. szakasz (2) bekezdésének x) pontja nem alkalmazható.
3. Mi van akkor, ha az ingatlan az eladó kezében kereskedelmi készlet jellegű?
Válasz: – Ha az ingatlan, amely földterület vagy épület vagy mindkettő kereskedelmi készlet az eladó kezében, akkor az 50C szakasz nem alkalmazható, és ebben az esetben a 43CA szakasz alkalmazandó az eladó kezében.
4. Ha az átruházott ingatlan az eladó kezében kereskedelmi készlet, a vevő kezében pedig tárgyi eszköz, akkor mi a kezelés?
Válasz: – Ilyen esetben a 43CA szakasz az eladó kezében alkalmazandó, az 56(2)(x) szakasz pedig a vevő kezében.
5. Ha az átruházott vagyon mindkét félnél kereskedelmi jellegű készlet, akkor mi lenne a kezelés?
Válasz: – Ilyen esetben a 43CA szakasz az eladó kezében alkalmazandó, és a vevő kezében nem lesz adóügyi kezelés.
6. Mi van akkor, ha az 56(2)(x) szakasz a vevő kezében alkalmazandó, és a vevő hajlandó eladni az ilyen ingatlant, akkor mi lenne a kezelés ilyen esetben a vevő kezében?
Válasz: – Ebben az esetben az ilyen ingatlan beszerzési költségét az 1961. évi jövedelemadó-törvény 49(4) szakasza szerint kell kiszámítani. A 49. szakasz (4) bekezdése előírja, hogy ha bármely személy, aki bármilyen vagyontárgyat ajándékba kap vagy nem megfelelő ellenérték fejében szerez & már az u/s 56(2)(x) szerinti valós piaci értéken vagy bélyegilleték-értéken értékelték, akkor az ilyen vagyontárgy beszerzési költsége a valós piaci érték/bélyegilleték-érték, amelyet az 1961. évi jövedelemadó-törvény 56(2)(x) szerinti más forrásból származó jövedelem alatt vettek figyelembe.
7. Figyelembe kell-e venni az előző tulajdonos birtoklásának időszakát, amikor a 49. szakasz (4) bekezdése szerint kiszámítják a beszerzési költséget?
Válasz:- Ebben az esetben az előző tulajdonos birtoklásának időszakát nem kell figyelembe venni a birtoklás időszakában.
8. Mi a helyzet, ha az eladási ellenértéket készpénzben kapják, mi lesz a hatása?
Válasz: – Meg kell jegyezni, hogy a mai napig nincs korlátozás az ingatlanok átruházása esetén a készpénzben történő eladási ellenérték elfogadására. Az ilyen készpénzes ügyletek visszaszorítása érdekében a 269SS szakaszt módosították, hogy az ilyen készpénzes ügyletekre is kiterjedjen.
Egy ilyen esetben a jövedelemadóról szóló 1961. évi törvény 269SS szakasza alkalmazandó, mivel az eladó az ingatlan átruházásáért járó előleget nem számlafizetői csekken, bankváltón vagy elektronikus elszámolási rendszerben kapja.
A kormány az elmúlt években jelentős lépéseket tett a készpénzes gazdaság visszaszorítása és a digitális gazdaság előmozdítása érdekében. A valódi nehézségek elkerülése érdekében azonban a bélyegilleték értékének és az értékesítési ellenértéknek a változási határait 5%-kal 10%-ra emelték.
Kizáró nyilatkozat: – Ez a cikk tájékoztató jellegű, és semmilyen módon vagy céllal nem tekinthető ajánlattételnek. Az olvasó javára a rendelkezések rövid bepillantást nyújtanak a saját nyelvemen, a képességeimnek megfelelően. Nem használható fel jogi tanácsadásra vagy véleményezésre. Az olvasóknak azt tanácsolom, hogy szíveskedjenek átnézni az eredeti kormányzati kiadványokat, valamint a közzétett törvényeket és bírósági határozatokat. Nagyra értékelnénk, ha kiemelnék a hibákat vagy javaslatokat tennének a hatékony javításokra.