Shopper’s Guide to Pesticides in Produce™

WEDNESTDY, MARC 20, 2019

Az alma általában az EWG Dirty Dozen™ listájának élén áll, mivel átlagosan 4,4 növényvédőszer-maradékot tartalmaz, köztük néhányat magas koncentrációban. Az almában található egyik vegyszer heves nemzetközi vitát váltott ki, gyökeresen eltérő irányba terelte az Egyesült Államokat és Európát, és újabb okot adott az amerikaiaknak arra, hogy bio almát vásároljanak.

Az amerikaiak közül talán kevesen tudják, de a legtöbb hagyományos módon termesztett almát difenilaminnal áztatják, egy antioxidáns kémiai kezeléssel, amelyet arra használnak, hogy a hűtőházban tárolt alma héján ne alakuljanak ki barna vagy fekete foltok, az úgynevezett “tárolási leforrázás”. A Mezőgazdasági Minisztérium tudósai által 2016-ban – a legutóbbi évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak adatok – a nyers almák 80 százalékán találtak difenil-amint, amelynek átlagos koncentrációja 0,28 ppm volt.1

Az amerikai almatermelők azt állítják, hogy a difenil-amin jóindulatú kezelés. Az európai tisztviselők viszont nem elégedettek azzal, hogy ártalmatlan lehet, és 2014-től kezdve korlátozást vezettek be a vegyszerrel kezelt importált almára és körtére.2

Mivel a difenil-amint a betakarítás után permetezik a gyümölcsre, az USDA almákon végzett vizsgálatai gyakrabban és nagyobb koncentrációban találják meg, mint a legtöbb más növényvédőszer-maradékot. (A difenil-amint peszticidként szabályozzák, de nem pusztítja el a rovarokat, a gyomokat vagy a gombásodást). A difenil-amint az almaszósz minták 36 százalékában is megtalálták, de sokkal alacsonyabb koncentrációban.

A Környezetvédelmi Ügynökség 1998-ban felülvizsgálta a difenil-amin biztonságosságát, és arra a következtetésre jutott, hogy használata nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az emberekre vagy a környezetre.3 Az ügynökség 2018-ban frissítette biztonsági értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy a difenil-amin almában megengedett maximális koncentrációjának 10 ppm-nek kell maradnia.

Az európai szabályozók ezzel szemben a rossz vizsgálatnak tulajdonítják a károsodásra vonatkozó bizonyítékok hiányát. Arra a következtetésre jutottak, hogy a difenil-amin gyártói nem végeztek elegendő vizsgálatot ahhoz, hogy bizonyítsák a termékük és a lebomlásakor keletkező vegyi anyagok biztonságosságát.4

Az európai tisztviselők aggályai a nitrozaminok lehetséges képződésére összpontosulnak a difenil-aminnal kezelt gyümölcsökön. A nitrózaminok akkor képződnek, amikor nitrogéntartalmú vegyületek aminokkal, például difenil-aminnal egyesülnek. A nitrózaminok laboratóriumi állatokban rákot okoznak, és egyes tanulmányok szerint a nitrózaminokat tartalmazó élelmiszereket fogyasztó embereknél megemelkedett a gyomor- és nyelőcsőrák aránya5. Az 1970-es évek óta az európai kormányzati szervek szabályozzák az élelmiszereket és a fogyasztási cikkeket, hogy korlátozzák a nitrózaminok építőköveiként szolgáló vegyi anyagok koncentrációját.

Mivel az amerikaiak évente fejenként átlagosan több mint 10 font nyers almát esznek,6 még az almában lévő nitrózaminok alacsony szintje is kockázatot jelenthet az emberi egészségre.

Az iparág bemutatott egy tanulmányt, amely három ismeretlen vegyi anyagot mutatott ki a difenil-aminnal kezelt almákon 50 rész/milliárdnál nagyobb koncentrációban, de nem tudta megállapítani, hogy ezek közül a vegyi anyagok közül bármelyik nitrózamin. Nem vizsgálták, hogy a difenil-aminnal kezelt almákon, amelyekből almalé vagy almaszósz készült, keletkeztek-e nitrózaminok.

Az európai szabályozók elmélete szerint nitrózaminok keletkezhetnek, ha a difenil-amin – akár a tárolás során, akár a gyümölcs feldolgozása során – nitrogénforrással, a környezetben mindenütt jelenlévő elemmel párosul. De kevés bizonyítékuk volt arra, hogy ez a kémiai reakció valóban bekövetkezett. 2008-tól kezdve olyan adatokat kértek a difenil-amin gyártóitól, amelyek kimutatták, hogy nitrózaminok vagy más káros vegyi anyagok keletkeztek-e, amikor a difenil-amint tartalmazó tartályok a polcokon álltak, amikor a gyümölcsöt difenil-aminnal kezelték és hosszú ideig tárolták, vagy amikor a difenil-aminnal kezelt gyümölcsöt gyümölcslevekké, pürékké és szószokká dolgozták fel.7

2012-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, a növényvédő szerek kockázatát értékelő európai testület megállapította, hogy az ipar nem szolgáltatott elegendő információt, és a sok adathiány miatt nem lehetett megerősíteni a difenil-amin biztonságosságát. Az EU 0,1 ppm-re csökkentette a difenil-amin megengedett szintjét az importban.8

Európa ideiglenes szermaradványszintet állapított meg 0,1 ppm-ben, amely 2018-ban lejárt. Azért nem állapította meg a difenil-amin megengedett szintjét nullában, mert a kezeletlen almák néha még akkor is difenil-amin nyomokat szerezhetnek, ha csupán olyan létesítményekben tárolják őket, amelyekben difenil-aminnal bevont almákat tároltak. Az ilyen típusú keresztszennyeződések elkerülése érdekében az Európába almát és körtét exportáló amerikai termelők speciális, difenil-aminmentes raktárakat használnak.

Az EPA kevés lépést tett az európai tilalomra vagy a nitrózaminokkal kapcsolatos uniós aggályokra való reagálás érdekében. Honlapján az áll, hogy folyamatban van az újbóli regisztráció felülvizsgálata, és 2019-ben közzétesznek egy időközi határozatot.

Míg nem lehet megállapítani a difenil-amin biztonságosságát, az EWG azt javasolja, hogy fogyasszanak bio almát, almalevet, almaszószt és körtét, hogy minimalizálják a nitrózaminok és más potenciálisan veszélyes növényvédőszer-maradékok lenyelésének kockázatát.

1. USDA, Pesticide Data Program: Éves összefoglaló, 2016-os naptári év. U.S. Department of Agriculture, 2018. február.
2. Európai Bizottság, Az Európai Bizottság 772/2012/EU rendelete (2013. augusztus 8.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének az egyes termékekben vagy azok felületén található difenil-amin maximális maradékanyagszintek tekintetében történő módosításáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2013, L 217/2. Elérhető: eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:217:0001:0027:HU:PDF
3. EPA, Újraregisztrálhatósági határozat (RED) Difenil-amin. EPA738-R-97-010. Környezetvédelmi Ügynökség, 1998. április. Elérhető: https://archive.epa.gov/pesticides/reregistration/web/pdf/2210red.pdf
4. European Food Safety Authority, Conclusion on the Peer Review of the Pesticide Risk Assessment of the Active Substance Diphenylamine. EFSA Journal, 2012, 10(1):2486-2527.
5. National Toxicology Program, N-nitrozaminok. Jelentés a rákkeltő anyagokról, tizennegyedik kiadás, 2016. Elérhető: ntp.niehs.nih.gov/ntp/roc/content/profiles/nitrosamines.pdf
6. USDA, Food Availability and Consumption: Apples and Oranges Are America’s Top Fruit Choices, 2018. november 29. Elérhető a www.ers.usda.gov/data-products/ag-and-food-statistics-charting-the-essentials/food-availability-and-consumption/
7. European Food Safety Authority, Conclusion Regarding the Peer Review of the Pesticide Risk Assessment of the Active Substance Diphenylamine. EFSA Scientific Report, 2008, 188.
8. Európai Bizottság, Az Európai Bizottság 772/2012/EU rendelete (2013. augusztus 8.) a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II., III. és V. mellékletének az egyes termékekben vagy azok felületén található difenil-amin maximális maradékanyagszintek tekintetében történő módosításáról. Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2013, L 217/2. Elérhető: eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:217:0001:0027:HU:PDF

.