Stanfordi tudós a buddhizmusról és annak eredetéről

Nehéz manapság olyan önsegítő könyvet találni, amely ne dicsérné a meditáció, a tudatosság és a jóga előnyeit.

Egy csomó ilyen gyakorlat a buddhizmus ősi hagyományában gyökerezik, egy olyan vallásban, amelyet először Indiában fejlesztettek ki az emberek valamikor az i. e. ötödik században.

De a Stanford buddhista tudósa, Paul Harrison szerint a buddhizmus több, mint a zen megtalálása: Ez egy bonyolult történelmű vallási hagyomány, amely évszázadokon keresztül bővült és fejlődött. Harrison a pályafutását e vallás történetének tanulmányozásának szentelte, amelyet ma már több mint 530 millió ember gyakorol.

Az általa szerkesztett legújabb könyvben, a Setting Out on the Great Way: Essays on Early Mahāyāna Buddhism, Harrison összegyűjti a legújabb nézőpontokat a buddhizmus azon típusának eredetéről és korai történetéről, amely világszerte hatással volt a mai buddhista gyakorlatok többségére.

Ez az új mű a mahájána buddhizmus kialakulására összpontosít, amely körülbelül 400 évvel a buddhizmus születése után alakult ki. Ez az eszmék bonyolult szövevénye, amelynek hagyományaiból a buddhizmus más típusai ágaznak ki. A többi buddhistától eltérően a mahájána követői nemcsak arra törekszenek, hogy megszabadítsák magukat a szenvedéstől, hanem arra is, hogy más embereket is a felszabadulás és a megvilágosodás felé vezessenek.

A Stanford News Service interjút készített Harrisonnal, a Bölcsészettudományi és Tudományos Iskola George Edwin Burnell vallástudományi professzorával a buddhizmusról és az eredetével kapcsolatos legújabb kutatásokról.

Mi az a néhány dolog, amit az emberek talán nem tudnak a buddhizmusról?

Néhány embert, különösen a nyugati világban, úgy tűnik, megbabonázott és megbabonázott a buddhizmus varázsa és az, ahogyan a médiában bemutatják. Mostanában telítve vagyunk a buddhizmusból származó mindfulness meditáció népszerűsítésével.

De a buddhizmus nem csak a meditációról szól. A buddhizmus egy elképesztően összetett vallási hagyomány. A buddhista szerzetesek nem csak ülnek és meditálnak egész nap. Sokan közülük egyáltalán nem meditálnak. Szövegeket tanulmányoznak, adminisztratív munkát végeznek, adományokat gyűjtenek és rituálékat végeznek a laikusok számára, különös tekintettel a temetésekre.

A buddhizmusnak rendkívül jó a sajtója. Igyekszem megmutatni a tanítványaimnak, hogy a buddhizmus nem olyan szép és pelyhes, mint azt gondolnák. A buddhizmusnak van egy sötét oldala, amit például Mianmarban láthattunk az ottani rohingya nép üldözésével.

Mintha el kellene hinnünk, hogy van egy vallás, ami nem olyan sötét és fekete, mint minden más körülöttünk. De minden vallás emberi eszköz, és lehet jóra és rosszra is használni. És ez ugyanúgy igaz a buddhizmusra, mint bármely más hitre.

Miért fontos tanulmányozni a buddhizmus és más vallások eredetét?

A vallás rendkívül fontos szerepet játszik mai világunkban. Néha rendkívül negatív következményei vannak, amint azt a terrorista incidensek, például a szeptember 11-i támadások is bizonyítják. De néha pozitív következményei is vannak, amikor az önzetlen viselkedés és az együttérzés előmozdítására használják.

A vallás fontos a politikánkban. Ezért meg kell értenünk, hogyan működnek a vallások. És ennek a megértésnek része az is, hogy megpróbáljuk megérteni, hogyan fejlődtek ki a vallások, és hogyan váltak azzá, amivé váltak.

A mahájána buddhizmusról szóló új esszékötet csak egy kis része annak, hogy kitaláljuk, hogyan fejlődött a buddhizmus az idők során.

Mi a mahájána buddhizmus, és mik a sajátosságai?

A mahájána szót általában “a nagy jármű”-ként fordítják. A maha szó jelentése “nagy”, de a yana rész bonyolultabb. Jelenthet “járművet” és “utat” is, innen a könyv címe.

A Mahájána buddhizmus – amennyire tudjuk – az i. e. első században kezdett kialakulni. Ez a vallási mozgalom aztán gyorsan fejlődött számos különböző helyen a mai India területén és környékén, a buddhizmus szülőföldjén.

A buddhizmus maga valamikor az i. e. ötödik században kezdődött. Ma úgy gondoljuk, hogy a vallást megalapító Buddha valamikor i. e. 400 körül halt meg. Ahogy a buddhizmus fejlődött, úgy terjedt el Indián túlra is. Számos különböző iskola alakult ki. És ebből az amúgy is bonyolult helyzetből számos áramlat, vagy gondolkodásmód alakult ki, amelyeket végül mahájána néven kezdtek el címkézni.

A mahájána előtti buddhizmus, amit én mainstream buddhizmusnak nevezek, többé-kevésbé az alapító tanításainak közvetlen folytatása. Elsődleges eszménye a szenvedéstől, valamint az élet és az újraszületés körforgásától való megszabadulás elérése a nirvána nevű állapot elérésével. A nirvánát erkölcsi törekvésekkel, különböző meditációs technikák alkalmazásával és a Dharma, azaz a Buddha tanításainak elsajátításával lehet elérni.

Elvégre néhányan azt mondták, hogy a mainstream buddhizmus szép és jó, de nem megy elég messzire. Úgy vélték, hogy az embereknek nemcsak magukat kell megszabadítaniuk a szenvedéstől, hanem másokat is meg kell szabadítaniuk, és ők is Buddhává válhatnak.

A mahájána buddhisták arra törekszenek, hogy lemásolják Buddha életét, és azt a végtelenségig megismételjék. Ez a törekvés volt a bódhiszattva-ideál eredete. A bódhiszattva olyan személy, aki a nagy útra lépve Buddhává akar válni. Ez azt jelentette, hogy a mahájána buddhistákat állítólag nagyobb együttérzés motiválta, mint a szokásos buddhistákat, és a valóság teljes megértésére és nagyobb bölcsességre törekedtek.

Ez a mahájána dióhéjban. De ezzel együtt jár egy csomó új meditációs technika, egy kidolgozott kozmológia és mitológia, valamint rengeteg szöveg, amelyek a mahájána születése körül íródtak.

Mi a legnagyobb tanulsága a buddhizmus és a mahájána buddhizmus eredetével kapcsolatos legújabb kutatásoknak?

A buddhizmus és irodalmának fejlődése sokkal bonyolultabb, mint azt eddig gondoltuk. A 20. század közepén a tudósok úgy gondolták, hogy a mahájána buddhizmust laikusok fejlesztették ki, akik egy mindenki számára elérhető buddhizmust akartak létrehozni. A kereszténység protestáns mozgalmához hasonlították. De ma már tudjuk, hogy ez a kép nem igaz.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a mahájána buddhizmus élén a lemondók, a buddhista szerzetesek és apácák álltak. Ők voltak a vallás keményvonalas gyakorlói, és ők voltak felelősek a mahájána szentírások megírásáért és ezen új eszmék népszerűsítéséért. A laikusok nem voltak a kezdeményezők.

De a teljes történet ennél még bonyolultabb. A buddhizmus fejlődése inkább hasonlít egy bukfencre, mint egy fára. És a mahájána buddhizmus olyan, mint egy több folyóáramlatból álló, fonódó patak, egyetlen főáramlat nélkül.

Miért kihívás kitalálni, hogyan jött létre a mahájána buddhizmus?

A buddhizmus tanulmányozásában az a különleges, és az különbözteti meg az olyan vallások tanulmányozásától, mint a kereszténység, hogy még mindig rengeteg olyan anyag van, amelyet nem fordítottak le vagy nem tanulmányoztak megfelelően.

Az elmúlt két-három évtizedben a tudósok egy csomó olyan szöveget is felfedeztek egy rég elfeledett nyelven, a gandhari nyelven, amelyek közül néhány a mahájánával kapcsolatos. Ezeket a dokumentumokat, amelyek közül a legrégebbiek az i.e. első századból származnak, egy olyan régióban találták, amely ma Pakisztánt, Észak-India egy részét, Afganisztánt és Közép-Ázsiát foglalja magában.

Ezek közül a szövegek közül sokat nagyon nehéz lefordítani és megérteni. És folyamatosan újabb és újabb anyagok kerülnek felszínre. Mindez megváltoztatja a buddhizmus korai történetéről alkotott képünket.