Structure and function of the tricuspid and bicuspid regurgitáló aortic valve: an echocardiographic study

Objectives: Az aortabillentyű-betegség kialakulóban lévő új kezelési lehetőségei kifinomultabb diagnosztikát igényelnek. Célunk a tisztán regurgitáló aortabillentyű echokardiográfiás patofiziológiájának és jellemzőinek részletes leírása volt.

Módszerek: Huszonkilenc, aortabillentyű-beavatkozásra utalt, kísérő szívbetegség nélküli krónikus aorta regurgitációban szenvedő férfit műtét előtt 2D transzoesophageális echokardiográfiás (TEE) vizsgálatnak vetettek alá egy korábban közzétett mátrix szerint. Az aortabillentyű-apparátus hosszú és rövid tengelyes nézetben történő mérése szisztoléban és diasztoléban történt, és off-line elemezték. Az aortabillentyűket tricuspidális (TAV) vagy bicuspidális (BAV) csoportba sorolták, és a regurgitációs mechanizmus szerint osztályozták.

Eredmények: Huszonnégy vizsgálat volt alkalmas az elemzésre, amelyek közül 13-ban TAV és 11-ben BAV volt. A regurgitációs mechanizmust 6 esetben az aorta tágulatának, 11 esetben prolapsusnak, 7 esetben pedig rossz minőségű vagy mennyiségű csúcsszövetnek minősítették. A ventrikulo-aorta átmenet (VAJ) és a billentyűnyílás szoros kapcsolatban állt egymással (TAV r = 0,5, BAV r = 0,73), de nem találtak összefüggést a VAJ és a maximális sinusátmérő (maxSiD) vagy a sinotubuláris átmenet (STJ) között. Az STJ és a maxSiD azonban szignifikánsan összefüggött (TAV vs. BAV: systole r = 0,9, r = 0,8; diastole r = 0,9, r = 0,7), egységet alkotva. Az összenőtt BAV-csúcsok zárt állapotban rövidebbek voltak, mint az elülső csúcsok (P = 0,002); a BAV-csoportban a csúcsok intercommissurális távolsága szignifikánsan különbözött (P = 0,001 ill. 0,03) mind a szisztoléban, mind a diasztoléban.

Következtetések: A VAJ független volt az aorta egyéb méreteitől, és ezáltal különálló, a billentyűnyílást befolyásoló entitásnak tekintendő. A vizsgálat részletes 2D TEE-mérései akár önálló vizsgálatként, akár a 3D echokardiográfia viszonyítási alapjaként és kiegészítéseként további fontos információkkal gazdagítják a kóros aortabillentyű és -gyökér működésével és echokardiográfiás anatómiájával kapcsolatos ismereteinket. Ez hatással lehet a natív aortabillentyű javíthatóságával kapcsolatos döntésekre.