Szántóföld

2007 Schools Wikipedia Selection. Kapcsolódó témakörök:

A modern szántóföldi mezőgazdaság jellemzően nagy földeket használ, mint például ezt az angliai Dorsetben.

A szántóföldek százalékos aránya országonként, a CIA adataiból

A földrajzban a szántóföld (a latin arare, szántani) a mezőgazdasági földhasználat egyik formája, vagyis olyan földterület, amely növénytermesztésre használható.

A Föld 57 millió négyzetmérföld (148.000.000 km²) területéből körülbelül 12 millió négyzetmérföld (31.000.000 km²) szántóföld, azonban a szántóföldek évente több mint 100.000 km² (38.610 km²) sebességgel vesznek el.

A Föld szántóterületeinek nagy része a Föld legnagyobb folyóinak környékén található; például a Nílus, a Tigris és az Eufrátesz, a Sárga folyó, az Amazonas, a Gangesz és a Rajna. Ezek a folyók rendszeresen áradnak, és túlcsordulnak a partjaikon. Amikor az áradás véget ér, a folyók visszahúzódnak, gazdag iszapot hagyva maguk után. Ez az iszap kiváló trágya a növények számára. Még ha a földet túlművelik is, és az összes tápanyag kimerül a talajból, a következő áradáskor a föld megújítja termékenységét. Így az árvízvédelmi projektek, mint például a gátak, növelhetik az emberi kényelmet, de jelentős káros hatást gyakorolnak a termőföldek mennyiségére és minőségére.

A művelhetetlen földek

A művelhetetlen földeken nem lehet gazdálkodni. A művelhetetlen földek általában a következő hiányosságok legalább egyikével rendelkeznek: nincs édesvízforrás; túl meleg (sivatag); túl hideg (sarkvidék); túl sziklás; túl hegyvidéki; túl sós; túl esős; túl havas; túl szennyezett; vagy túl tápanyagszegény. A felhők elzárhatják a növények fotoszintézishez (a napfény táplálékká alakítása) szükséges napfényt, csökkentve ezzel a termelékenységet. Fény nélkül a növények éhen halhatnak. A kevéssé megművelhető földeken gyakran előfordul éhezés és nomádság. A nem művelhető földet néha “pusztaságnak”, “rossz földnek”, “értéktelen” vagy “senki földjének” nevezik.

Ritkán előfordul, hogy a nem művelhető földet szántófölddé lehet alakítani. Az új szántóföld több élelmiszert termel, és csökkentheti az éhezést. Ez az eredmény egy országot önellátóbbá és politikailag függetlenebbé is tesz, mert csökken az élelmiszerimport. A szántóföldek művelhetővé tétele gyakran új öntözőcsatornák és új kutak ásásával, vízvezetékekkel, sótalanító üzemekkel, fák ültetésével a sivatagban árnyékot adó fák telepítésével, hidroponikával, műtrágyával, nitrogénműtrágyával, növényvédő szerekkel, fordított ozmózisos vízfeldolgozókkal, PET-fóliás vagy más hő- és hidegszigeteléssel, a szél elleni védelem érdekében árkok és dombok ásásával, valamint a kinti hideg elleni védelem és a felhős területeken a fény biztosítása érdekében belső fénnyel és fűtéssel ellátott üvegházakkal jár. Ez a folyamat gyakran rendkívül költséges.

A terméketlen, művelhetetlen földek termékeny szántófölddé alakítására néhány példa:

• Aran-szigetek: Ez az Írország nyugati partjainál fekvő sziget (nem tévesztendő össze a skóciai Firth of Clyde-ban fekvő Arran-szigettel) művelhetetlen volt, mert túl sziklás volt. Az emberek az óceánból származó hínár és homok sekély rétegével borították be a szigetet. Ez tette művelhetővé. Ma is termesztenek ott növényeket.
• Izrael: Izrael többnyire megművelhetetlen sivatag volt, amíg nem építettek sótalanító üzemeket a tengerparton. Az üzemek a sós vizet édesvízzé alakítják a mezőgazdaság, az ivás és a mosás számára. Saját nagy édesvízforrást hoztak létre.

Néhány példa arra, hogy a termékeny szántóföldek terméketlen, művelhetetlen földekké váltak:

• Az USA-ban a nagy gazdasági világválság ”poros táljához” hasonló aszályok a szántóföldeket sivataggá változtatták.
• Az esőerdők erdőirtása: A termékeny trópusi erdők terméketlen sivatagokká változnak. Madagaszkár középső fennsíkja például gyakorlatilag teljesen kopárrá vált (az ország mintegy tíz százaléka) a sok bennszülött által gyakorolt váltóművelés egyik eleme, az égetéses erdőirtás következtében.
• Karthágó rómaiak általi lerombolása: A pun háborúk végén a legenda szerint a győztes rómaiak a teljes győzelem jelképeként sóval vetették be a földet. A római szimbólum azt jelentette, hogy Karthágó soha többé nem nő vissza – civilizációjuknak vége. (Hogy ez valóban megtörtént-e, a logisztika miatt vitatható. A só nagyon értékes volt, és abban az időben pénzként használták, és nagyon sok só kellett volna ahhoz, hogy az egész területet tönkretegyék). Az erősen sós talajban általában nem nőnek a növények. Ezért nem lehet az óceánból származó sós vizet termények öntözésére használni.
• Minden évben egyre több szántóföld vész el az elsivatagosodás és az emberi ipari tevékenységből eredő erózió miatt. A termőföldek nem megfelelő öntözése a talajból és a vízből nátriumot, kalciumot és magnéziumot sodorhat a felszínre. Ez a folyamat folyamatosan koncentrálja a sót a gyökérzónában, csökkentve a termelékenységet a sót nem tűrő növények esetében.
• Városi terjeszkedés:

“