Születési súlyminták a terhességi kor szerint Brazíliában

Születési súlyminták a terhességi kor szerint Brazíliában

Carlos E. PedreiraI, II; Francisco A. PintoIII; Silvia P. PereiraIV; Elaine S. CostaIV

ICOPPE-PEE/UFRJ, Av. Horácio Macedo, 2030, Prédio do CT, Bloco H, 3° andar, Ilha do Fundão, Cidade Universitária, 21941-914 Rio de Janeiro, RJ, Brazília
IIFaculty of Medicine/UFRJ, Av. Carlos Chagas Filho, Prédio do CCS, Bloco K, 2° andar, Ilha do Fundão, Cidade Universitária, 21941-914 Rio de Janeiro, RJ, Brazília
IIIDepartment of Statistics/UFF, Rua Mário Santos Braga s/n, 24020-140 Niterói, RJ, Brazília
IVTransdisciplinary Center for Research in Child Health, Instituto de Puericultura e Pediatria Martagão Gesteira/UFRJ, Rua Bruno Lobo, 50, Ilha do Fundão, Cidade Universitária, 21941-912 Rio de Janeiro, RJ, Brazília

Correspondence to

ABSTRACT

BACKGROUND AND OBJECTES: Egy etnikai szempontból vegyes populáció közel 8 millió megfigyelésén alapuló, frissített, a születési súly terhességi korhoz viszonyított portréját mutatjuk be. Ez tartalmazza az első átfogó grafikonokat brazil adatokkal. E hozzájárulás célja, hogy segítse a klinikusokat a magzati növekedés osztályozásában, referenciát nyújtson a prediktorok vizsgálatához, és bemutassa a kis és nagy terhességi korhoz tartozó minták következményeit a szülésnél. A legtöbb referenciaadat a születési súly terhességi korhoz viszonyított értékeléséhez elégtelen mintamérettel foglalkozik, különösen alacsony terhességi korban. A jelentősen nagy mintamérettel rendelkező népességalapú vizsgálatok több mint 15 évvel ezelőtt gyűjtött adatokra vonatkoznak.
MÓDSZEREK: 2003 és 2005 között valamennyi brazil államban népességalapú vizsgálatot végeztünk a születésekről. Az eredmények 7 993 166 egyszülött gyermeken alapultak. Készítettük a 3., 5., 10., 25., 50., 90., 95. és 97. simított percentilis görbéket és nemspecifikus táblázatokat a 22-től a 43. befejezett hétig.
Eredmények: Az így kapott táblázatok és grafikus ábrázolás nemspecifikus referenciát nyújtanak a születési súlyok terhességi kor szerinti eloszlásának eléréséhez a brazil populációban.
KÖVETKEZTETÉSEK: Ez az első populáció-alapú referencia, amelyet egy fejlődő ország adataira építettek. Ezek a táblázatok fontos eszközt nyújthatnak az újszülöttek növekedésének klinikai értékelésének javításához.

Kulcsszavak: születési súly, újszülött, gesztációs kor, magzati növekedés, koraszülés, koraszülés után.

RESUMO

BACKGROUND E OBJETIVOS: Apresentamos um retrato atualizado de peso-por-idade-gestacional, baseado em quase 8 milhőes de observaçőes em uma população etnicamente misturada. Estas constituem as primeiras tabelas com dados brasileiros. Esta contribuição pretende dar assistência aos clínicos na classificação do crescimento fetal, e prover uma referência para pesquisas de prognósticos e consequências em partos com padrőes pequenos e grandes para a idade gestacional. A terhességi korhoz viszonyított súly becslésére szolgáló legtöbb referenciaadat nem rendelkezik elegendő mintanagysággal, különösen alacsony terhességi korban. A jelentős mintanagyságú népességvizsgálatok több mint 15 évvel ezelőtt gyűjtött adatokra vonatkoznak.
MÓDSZEREK: 2003 és 2005 között valamennyi brazil államban népességalapú vizsgálatot végeztünk a születésekről. Az eredmények 7 993 166 egyszülöttes terhességen alapultak. Simított görbéket és nemspecifikus táblázatokat készítettünk a 22. és 43. befejezett hét között a 3., 5., 10., 25., 50., 90., 95. és 97. percentilisre vonatkozóan.
Eredmények: Az így kapott táblázatok és grafikus ábrázolások nemspecifikus referenciát nyújtanak a születési súly terhességi kor szerinti megoszlásához a brazil népességben.
KÖVETKEZTETÉSEK: Ez az első olyan népességreferencia, amely egy fejlődő ország adataiból készült. Ezek a táblázatok fontos eszközt jelenthetnek az újszülöttek növekedésének jobb klinikai értékeléséhez.

Kulcsszavak: születési súly, újszülött, terhességi kor, magzati növekedés, koraszülés, koraszülés után.

BEVEZETÉS

Lubchenco cikke után (Lubchenco et al. 1963) a hatvanas években, a szakirodalomban számos referenciaadatot javasoltak a terhességi korhoz viszonyított születési súly értékelésére (Kramer et al. 2001, Zhang és Bowes 1995, Alshimmiri et al. 2004, Bonellie et al. 2008, Alexander et al. 1996, Shin et al. 2005, Skjæ rven et al.2000.). A legtöbbjük fejlett országokra vonatkozik, és a fejletlen vagy fejlődő országokra vonatkozó tanulmányok egyike sem népességalapú. E hozzájárulások nyilvánvaló fontossága ellenére némelyikük módszertani problémákkal küzd (Kramer et al. 2001), pl. nem populáción alapuló vizsgálatok, uniszex referenciák és kis mintanagyság, ami különösen kritikus az alacsony terhességi kor esetében. Valójában e problémák némelyike a terhességi korhoz viszonyított születési súlytáblázatok készítésének belső kihívásaiból ered, pl. a népességalapú vizsgálatok követelménye és az ésszerű méretű minták szükségessége még az olyan nem gyakori események esetében is, mint az extrém koraszülöttek. Ezenkívül figyelembe kell venni, hogy bizonyos nehézségek közvetlenül következnek a születési anyakönyvi dokumentumokból, amelyeket nem lehet ellenőrizni.

Ebben a tanulmányban egy olyan vizsgálatot végeztünk, amelynek eredményeképpen elkészült a terhességi korhoz viszonyított születési súly nemspecifikus referenciája. A vizsgálat alapja egy olyan adathalmaz volt, amely az összes brazil állam összes újszülöttjét tartalmazta 2003 és 2005 között. Ezek az első átfogó táblázatok brazil adatokkal. Jelenleg Brazíliában a legtöbb klinikai értékelés nemzetközi adatokon alapul. Grafikus ábrázolások, valamint a 3., 5., 10., 25., 50., 90., 95. és 97. percentilisre vonatkozó táblázatok jelennek meg. Brazília nagy népességgel és meglehetősen magas születési rátával rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az eredmények nagy mintán alapuljanak. Ez különösen fontos az alacsony terhességi életkorok és a szélsőséges (3., 5., 95. és 97.) percentilisek számításánál. Ezeket a percentiliseket gyakran használják határértékként annak meghatározására, hogy az újszülöttek a terhességi korhoz képest kicsik vagy nagyok. Bár jelentős számú megfigyelésből áll, adatállományunk mindössze 3 évre terjed ki, elkerülve a születési súlyminták változásaiból eredő lehetséges nemkívánatos hatásokat a vizsgált időszakban (Bonellie és Raab 1997, Chike-Obi et al. 1996).

MÓDSZEREK

A tanulmányhoz az összes brazil államban 2003 és 2005 között történt születések adatait használtuk fel, amelyeket a brazil általános egészségügyi rendszer (SUS) által szolgáltatott élve születési bizonyítványok szolgáltattak. Brazíliában az élve születési bizonyítványok kiállítása kötelező, és a be nem jegyzett születések szinte nem léteznek, és ennek megfelelően figyelmen kívül hagyhatók. Eredményeink a kizárások után 7 993 166 egyke születésen (4 093 316 férfi és 3 899 832 női újszülött) alapultak. A többszörös terhességből származó újszülötteket (n = 169 373) és a súlyos veleszületett rendellenességeket (n = 53 891) kizártuk az adathalmazból. A nyilvántartásba nem vett súlyos veleszületett rendellenességeket (817 867), a terhességi kort (79 137), a születési súlyt (52 967) és a többszörös terhességet (15 467) szintén kizárták. Kizártunk néhány (kevesebb mint 0,1%) nyilvánvalóan hibás mérést is. Ezeken a változókon kívül az adatállomány az etnikai hovatartozásra és a paritásra vonatkozó információkat is tartalmazott. Úgy döntöttünk, hogy nem használjuk fel ezeket az információkat, mivel a magzati növekedés etnikai különbségeinek fiziológiai-patológiai természete még mindig nem tisztázott (Kierans et al. 2008). A brazil születési anyakönyvi dokumentumokban a terhességi hetek tartományokban vannak feltüntetve: 22 hétnél kevesebb, 22-27, 28-31, 32-36, 37-41 és 41 hétnél több.

A terhességi életkor az anya utolsó menstruációs periódusának (LMP) első napja és a szülés napja közötti, teljes hetekben kifejezett intervallumra utal. Ez lehet ennek az intervallumnak az ultrahang, fizikális vizsgálat vagy más módszer alapján történő becslése is. A brazil születésregisztrációs kézikönyv az LMP használatát ajánlja. Egyes esetekben más módszereket, például ultrahangos becslést és szülészeti méréseket is használhattak.

A brazil élveszületési információs rendszer (SINASC), amelyet 1990-ben vezettek be, az összes brazíliai születés 90%-át lefedi. Ez a születés-nyilvántartási rendszer minden élve született csecsemőre kiterjed, függetlenül a várandóssági kortól. A nagyon alacsony terhességi korú csecsemőket nem tekintik halva születettnek. Érdemes megemlíteni, hogy a rendkívül alacsony terhességi korú csecsemők túlélési aránya 50% körüli, ami tükrözi a Brazíliában a rendkívül koraszülött újszülöttek megsegítésére szolgáló újszülött intenzív osztályok jelentős méretű hálózatát.

Külön görbéket és táblázatokat készítettünk a 22. és 42. befejezett hét közötti 3., 5., 10., 25., 50., 90., 95. és 97. percentilisre vonatkozóan a kisimított becsült görbék alapján. A görbék és táblázatok simítása alakmegőrző darabonkénti köbös interpolációs módszerrel (Fritsch és Carlson 1980, Kahaner et al. 1989) történt a MATLAB szoftverprogram (Mathworks, Natick, MA) segítségével.

A korábbi publikált grafikonok és a jelen dolgozat közötti relatív százalékos különbségeket a 10., 50. és 90. percentilisre számoltuk ki a brazil adatok felhasználásával. A relatív százalékos különbségeket a következőképpen számoltuk ki:

Itt a Brasilperc a brazil percentiliseket jelenti, míg az Otherperc a (Kramer et al. 2001, Zhang és Bowes 1995, Alshimmiri et al. 2004) és (Bonellie et al. 2008) publikált percentiliseket.

Az intézményi etikai kutatási bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a tanulmány mentes a jóváhagyás alól, mivel az adatok nyilvánosan elérhetők a brazil kormányzati oldalon.

Eredmények

Az I. táblázatban a születési súly 3., 5., 10., 25., 50., 90., 95. és 97. percentilisét találjuk a terhességi korhoz viszonyítva a férfi és női újszülöttek esetében. Az 1. ábra ezeknek a percentiliseknek a grafikus ábrázolását mutatja.

A II. táblázatban bemutatjuk a jelen dolgozat és más különböző tanulmányok összehasonlító áttekintését néhány tervezési szempontot illetően. Érdemes megjegyezni, hogy a korábbi grafikonok többsége fejlett országok adatain alapult, a brazil grafikonok pedig közel 8 millió újszülött felhasználásával készültek, ami több mint kétszerese a legnagyobb korai tanulmányok mintaméretének.

A III. táblázatban a férfiak esetében a 10., 50. és 90. percentilisre vonatkozó relatív százalékos különbségek összehasonlító táblázatát találhatjuk négy korábbi publikált táblázat (Kramer et al. 2001, Alshimmiri et al. 2004, Bonellie et al. 2008, Alexander et al. 1996) és a referenciaként használt jelen tanulmány között. A III. táblázatban szereplő negatív és pozitív értékek azt tükrözik, hogy a brazil percentilisek kisebbek, illetve nagyobbak voltak a másik négy referenciához képest. A negatív számok azt jelzik, hogy a brazil percentilisekhez képest túlbecsülték a percentiliseket, míg a pozitív értékek a jelen tanulmány percentiliseihez viszonyított alulbecslést jelentenek. Megjegyzendő, hogy minden érték százalékos. Például a III. táblázatban 40 hétre megadott 90-es férfi percentilis 4,1%-kal lenne túlbecsülve, ha a (Bonellie et al. 2008) referenciát használnánk.

A különböző szerzők által közzétett referenciák módját követve Bonellie esetében a nulliparous és multiparous átlagot használtuk az összehasonlításhoz. Bár (Alexander et al. 1996) mind a férfiak, mind a nők esetében megadja a 10. percentilis értékeit, az adatok a legtöbb percentilis esetében nem nemspecifikusak, ezért a III. táblázatban ugyanazokat az értékeket használtuk.

DISZKURZUS

A terhességi korhoz viszonyított születési súlydiagramok alapvető fontosságú eszközök, amelyek releváns információkat nyújtanak a klinikusoknak arról, hogy mely újszülötteknél lehet nagyobb az újszülöttkori megbetegedés és a későbbi halálozás vagy fejlődési késés kockázata. Ebben a tanulmányban az első átfogó táblázatokat mutatjuk be brazil adatokkal.

A II. táblázat lehetővé teszi az ebben a tanulmányban bemutatott brazil tanulmány és néhány publikált táblázat összehasonlító áttekintését. Megfigyelhető, hogy az egyetlen publikált, jelentősen nagy mintanagyságú, populáción alapuló tanulmányok több mint 15 évvel ezelőtt gyűjtött adatokra vonatkoznak.

Az etnikai normák szempontjából a brazil népesség valóban olvasztótégely. Ennek megfelelően a jelen tanulmány közel 8 millió megfigyelésen alapuló portrét alkot egy vegyes populáció terhességi kor szerinti születési súlyáról.

A III. táblázatot óvatosan kell szemlélni, mivel az etnikai és társadalmi-gazdasági sokszínűségre vonatkozó tanulmányok jelentős módszertani különbségeket ölelnek fel egymás között. Mindazonáltal érdekes megjegyezni, hogy a brazil táblázat alacsonyabb percentiliseket (negatívértékek a III. táblázatban) eredményezett a terhességi hetek többségére, ha összehasonlítjuk (Alexander et al. 1996). Továbbá a brazil adatok esetében az 50. percentilis általában magasabb a nagyon alacsony terhességi korban (a 26. hétig) és alacsonyabb a terminusban. Ez arra utalhat, hogy Brazíliában az alacsonyabb terhességi heteseknél rosszabbak a túlélési arányok. Összességében a módszertani eltérések és a százalékos értékek várhatóan ebből következő eltérései ellenére a brazil táblázat meglehetősen összhangban van a korábbi tanulmányokkal. A legnagyobb eltérések az (Alshimmiri et al. 2004) táblázataihoz képest mutatkoztak, ami talán a meglehetősen kis mintanagysággal magyarázható. Meg kell jegyezni, hogy az e tanulmányok közötti különbségek részben talán a különböző tanulmányokban alkalmazott statisztikai eljárások különbözőségének tudhatók be.

Sok megközelítés foglalkozik az újszülöttek egy részének terhességi korának téves becslésével (Kramer et al. 2001, Bonellie et al. 2008, Plattet al. 2001, Oja et al. 1991, Hutcheon és Platt 2008). Ez a téves besorolás olyan görbéket eredményezhet, amelyek nem egyenletesek vagy biológiailag nem plauzibilisek. Olyan nemkívánatos hatásokról számoltak be, mint a szélsőséges percentilisek dudorai, különösen a 28-30. hét környékén (Kramer et al. 2001, Bonellie et al. 2008). Mi nem tapasztaltunk ilyen torzulásokat a görbéinkben, talán a minta hatalmas mérete miatt.

Reméljük, hogy a bemutatott grafikonok hasznosak lesznek a klinikusok számára a magzati növekedés osztályozásában. Referenciaként is hozzájárulhatnak a prediktorok vizsgálatához és a kis és nagy minták következményeinek bemutatásához a terhességi korú szüléshez. Végül el kell ismerni néhány korlátozást. Tanulmányunk keresztmetszeti, mint minden populáción alapuló terhességi életkorra vonatkozó referencia. A még méhen belül lévő magzatok súlyának hiánya miatti hiányzó adatok miatti esetleges torzítás (Hutcheon és Platt 2008) szintén közös minden táblázatban, így a miénkben is. Végül, a terhességi kor pontos meghatározása a populációs alapú vizsgálatokban nyitott kihívás minden táblázat számára, és a különböző mérések gyakorlati megfelelősége felkavaró vizsgálati probléma (Wingate és mtsai. 2007).

FELHÍVÁSOK

Ezt a munkát részben a Conselho Nacional de Desenvolvimento Científico e Tecnológico (CNPq) és a Fundação Carlos Chagas Filho de Amparo à Pesquisa do Estado do Rio de Janeiro (FAPERJ) támogatásával végeztük.

ALEXANDER GR, HIMES JH, KAUFMAN RB, MOR J ÉS KOGAN M. 1996. Az Egyesült Államok nemzeti referenciája a magzati növekedésről. Szülészet & Nőgyógyászat 87: 163-168.

ALSHIMMIRI MM, AL-SALEH EA, ALSAEID K, HAMMOUD MS ÉS AL-HARMI JA. 2004. Születési súly percentilisek terhességi kor szerint Kuvaitban. Arch Gynecol Obstet 269: 111-116.

BONELLIE S, CHALMERS J, GRAY R, GREER I, JARVIS S AND WILLIAMS C. 2008. A terhességi korhoz viszonyított születési súly centilis diagramjai skót egyszülöttek esetében. BMC Pregnancy Childbirth 25: 8-15.

BONELLIE SR ÉS RAAB GM. 1997. Miért lesznek egyre nehezebbek a babák? A skót születések összehasonlítása 1980 és 1992 között. BMJ 315: 1205.

CHIKE-OBI U, DAVID RJ, COUTINHO R ÉS WU SY. 1996. A születési súly egy generáció alatt nőtt. Am J Epidemiol 164: 563-569.

FRITSCH FN ÉS CARLSON RE. 1980. Monotone Piecewise Cubic Interpolation, SIAM. J Num Anal 17: 238-246.

HUTCHEON JA ÉS PLATT RW. 2008. The missing data problem in birth weight percentiles and thresholds for small-for-gestational-age. Am J Epidemiol 167: 793-796.

KAHANER D, MOLER C ÉS NASH S. 1989. Numerikus módszerek és szoftverek. London: Prentice Hall, 495 p.

KIERANS WJ, JOSEPH KS, LUO ZC, PLATT R, WILKINS R AND KRAMER MS. 2008. Does one size fit all? A magzati növekedésre vonatkozó etnikai-specifikus normák mellett szóló érvek. BMC Pregnancy Childbirth 8: 1.

Kramer M, Platt RW, Wen SW, Joseph KS, Allen A, Abrahamowicz M, Blondel B, Bréart G and Fetal/Infant Health Study Group of the Canadian Perinatal Surveillance System. 2001. Egy új és továbbfejlesztett populációs alapú referencia a terhességi korhoz viszonyított születési súlyra vonatkozóan. Pediatrics 108: E35.

LUBCHENCO L, HANSMAN C, DRESSLER M ÉS BOYD E. 1963. Intrauterin növekedés az élve születettek születési súlyadataiból becsülve a 24-42. terhességi héten. Pediatrics 32: 793-800.

OJA H, KORAINEN M ÉS RANTAKALLIO P. 1991. Keverékmodellek illesztése születési súlyadatokra: egy esettanulmány. Biometrics 47: 883-897.

PLATT RW, ABRAHAMOWICZ M, KRAMER MS, JOSEPH KS, MERY L, BLONDEL B, BRÉART G ÉS WEN SW. 2001. A hibás terhességi életkorok felismerése és kiküszöbölése: egy normál keverékmodell. Stat Med 20: 3491-3503.

SHIN SM, CHANG YP, LEE ES, LEE YA, SON DW,KIM MH AND CHOI YR. 2005. Születési súly, nagyon alacsony születési súlyúak aránya és a koreai újszülöttek terhességi kor szerinti születési súlyeloszlása. J Korean Med Sci 20: 182-187.

SKJÆ RVEN R, GJESSING HK ÉS BAKKETEIG LS. 2000. Születési súly terhességi kor szerint Norvégiában. Acta Obst et Gynec Scand 796: 440-449.

WINGATE MS, ALEXANDER GR ÉS BUEKENS P. 2007. A terhességi kor szerinti osztályozások összehasonlítása: Az utolsó menstruáció időpontja vs. klinikai becslés. Ann Epidemiol 17: 425-430.

ZHANG J ÉS BOWES W JR. 1995. Birth-weight-for-gestational age patterns by race, sex, and parity in the United States population. Obstet Gynecol 86: 200-208.