Táplálkozás és sportteljesítmény
A táplálkozás és a sportteljesítmény közötti kapcsolat ugyanolyan biztos, mint a fizikai edzés és a sportsikerek közötti kapcsolat. Minden sportág fizikai igénybevétele szükségessé teszi az egészséges ételek fogyasztását, a szénhidrátok, fehérjék és zsírok megfelelő arányával. Az elfogyasztott tápláléktípusoknak optimális mennyiségű vitamint és ásványi anyagot is tartalmazniuk kell, mindezt a szervezet megfelelő és állandó hidratáltsági szintje által támogatva.
A sportteljesítmény olyan kifejezés, amely különbözik számos tágabb sporttudományi fogalomtól, mint például az egészség, a fittség vagy a hosszú élet. A sportteljesítmény a sportoló azon erőfeszítéseit írja le, amelyeket egy bizonyos teljesítménycélok elérése érdekében tesz egy bizonyos időn keresztül. A sportoló természetes tehetsége vagy fittsége befolyásolja a teljesítmény szintjét; végső soron minden sportoló a saját mércéjével méri a teljesítményt. A teljesítményt általában az egyéni eredmények összességének tekintik, mint például egy hónap vagy egy versenyszezon teljesítményét, szemben egyetlen vagy elszigetelt tevékenységgel. A sportteljesítmény nemcsak egy adott eredmény értékelését foglalja magában, hanem a regenerálódás fogalmát is; az, hogy a sportoló milyen gyorsan tud visszatérni a rendszeres edzéshez vagy rutinhoz, fontos teljesítménytényező, mivel a regenerálódás határozza meg, hogy a sportoló hogyan tud felkészülni a következő versenyre. A táplálkozás létfontosságú szerepet játszik a teljesítmény minden aspektusának javításában.
Nincs egyetlen csodatápszer vagy csodakiegészítő, amely tökéletes táplálkozást garantálna egy sportoló számára. A tudomány megállapította, hogy bár számos módja van egy olyan étrend táplálkozásbeli javításának, amely egy vagy több összetevő tekintetében hiányos, a legjobb megközelítés sportolók és nem sportolók számára egyaránt a hagyományos kiegyensúlyozott étrend fogyasztása, amelynek változatait a világ legtöbb kormánya több mint 40 éve támogatja. Erős tudományos alátámasztása van annak a felvetésnek is, hogy a kalóriabevitelnek a sport energiaszükséglete miatti módosításától függően a sportolók számára tápértéket biztosító étrend nagyon hasonló ahhoz, amit az egészséges nem sportolók fogyasztanak.
A kiegyensúlyozott étrendet általában kétféleképpen fejezik ki: a szénhidrát-, fehérje- és zsírcsoportok arányaként, vagy élelmiszer-piramisként, ahol a három élelmiszercsoporton belül a különböző élelmiszerek ajánlott napi fogyasztását adagok vagy mennyiségek határozzák meg. Erre két példa az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) által kifejlesztett és közzétett kanadai élelmiszerkalauz és a MyPyramid nevű megfogalmazás. Mindegyik ajánlásban meg vannak határozva a teljes kiőrlésű gabonafélék, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök, halak és húskészítmények napi mennyiségei, valamint a javasolt főzési és ételkészítési módszerek, amelyek maximalizálják az egyes élelmiszerek tápértékét.
A kiegyensúlyozott étrend központi előfeltevése, akár a szénhidrátok, fehérjék és zsírok megoszlása, akár az élelmiszerek típusa és adagja szerint nézzük, hogy ha a megfelelő típusú élelmiszereket fogyasztjuk, akkor az ember változatlanul hozzájut a többi döntő fontosságú táplálkozási előnyökhöz, beleértve a szükséges mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és folyadékot. Az olyan szénhidrátok, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek mind kiváló vitamin- és ásványi anyagforrások; példaként említhetjük a teljes kiőrlésű gabonaféléket, amelyek a B-vitamin komplexet és az emésztést segítő élelmi rostokat is biztosítják, valamint a citrusféléket, amelyek mindegyike gazdag C-vitaminban.
Az élsportoló számára kidolgozott speciális táplálkozási terv az alapvető táplálkozási megközelítések variációit jelenti, szemben a nagymértékű változtatásokkal. Az erőnléti sportolók, például a súlyemelők vagy az izomépítésre törekvők körében elterjedt nézet, hogy étrendjüknek tükröznie kell az edzésüket az izomépítéshez és -javításhoz nélkülözhetetlen fehérje nagyobb mértékű fogyasztása révén, mind az élelmiszerek, mind az étrend-kiegészítők révén. Bár rövid távú helyzetekben egy sportoló növelheti a fehérje mennyiségét, hogy segítse a súlyprogramot, általános tételként ezek a sportolók csak minimálisan nagyobb mennyiségű fehérjét igényelnek napi szinten az edzésszintjük támogatásához, mint más sportolók.
Egyes sportolók ugyanezt a tévhitet osztják a kiegyensúlyozott étrend zsírkomponensével kapcsolatban; a zsírokat csökkenteni kell, abban a hitben, hogy a test karcsúbb lesz. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy a zsírok maguk is kiváló energiaforrásként szolgálnak a szervezet számára, a zsírszövetekben tárolt zsírsavak formájában szabadulnak fel, amelyeket a sejtek energiatermelésre hasznosítanak, valamint glicerin formájában, amelyet a máj glikogénné dolgoz fel. Ugyanilyen fontos, hogy amikor a sportolók a kiegyensúlyozott étrendben javasolt zsírok mennyiségét igyekeznek csökkenteni, akkor potenciálisan rontják a szervezet zsírban oldódó vitaminok felszívódásának képességét, beleértve a D-vitamint, amely kritikus fontosságú ahhoz, hogy a szervezet a kalciumot felhasználja a csontépítésben és -javításban.
A sportolók egyik csoportja, akiknél az egészséges étrend mintáitól való jelentősebb eltérésre lehet szükség, az a fiatal sportoló, akinek szervezete a szokásos növekedést tapasztalja, és ki van téve a sporttevékenység követelményeinek. Ennek a sportolónak a táplálkozásilag helyes étrendje gyakran nagyobb mennyiséget igényel az egyes élelmiszercsoportokból, valamint gondos odafigyelést az olyan ásványi anyagok, mint a kalcium és a magnézium szintjére, amelyek nélkülözhetetlenek az izom- és csontrendszer növekedéséhez.
lásd még Szénhidrátok; Diéta; Ásványi anyagok; Táplálkozás.