Temetkezési szövegek az ókori Egyiptomban
A temetkezési szövegeket kezdetben csak a királyi személyek számára tették hozzáférhetővé. Ezeket ma “piramisszövegek” néven ismerjük, mert az Óbirodalom piramisainak belsejében lévő kamrák falára írva találták meg őket. Ezeket a szövegeket a Középső Királyság elején, i. e. 2100 körül felülvizsgálták, hogy a tisztviselők és a nemesek is használhassák őket. (Ezt nevezik a túlvilági élet “demokratizálásának”). Ez a szövegcsoport “koporsószövegek” néven vált ismertté, mivel többnyire koporsókra írták őket. Végül az Újbirodalom kezdetén (i. e. 1500 körül) Egyiptom lakossága számára is elérhetővé vált egy temetkezési szöveg. Ez a szöveg ma a Halottak Könyve néven ismert.
A Halottak Könyve
A Halottak Könyve a temetkezési szöveg modern elnevezése, amelyet körülbelül i. e. 1500-tól kezdve használtak a sírkamrákban. Az ókori egyiptomiak úgy ismerték, mint a Nappali Menetelés varázsigéi. Nem könyv volt a szó mai értelmében, hanem inkább varázsigék, jelszavak és képek gyűjteménye, amelyeket az elhunytak az alvilágban használhattak. A varázsigéket általában papirusztekercsekre írták, de sírfeliratokra, koporsókra, falakra és múmiakötésekre is. Az a tény, hogy papiruszra írták őket, nem pedig koporsókra vagy sírfalakra, a legtöbb ember számára elérhetővé tette őket. A teljes gyűjtemény körülbelül 200 varázsigét tartalmaz, bár egyetlen papirusz sem tartalmazza mindet. Ez arra utal, hogy nem minden varázslatra volt szükség a következő életben, és hogy a megvásárolt varázslatok száma a vásárló igényeitől és vagyonától függött.
Az Amduat
Az Amduat (jelentése: “ami az alvilágban van”) egyike azon temetkezési szövegeknek, amelyek a Halottak könyvétől külön irodalmi hagyományhoz tartoznak. Ezek a szövegek közé tartozik az Égiek könyve, az Éjszaka könyve és az Égi tehén könyve. Ezek a könyvek jelszavak vagy varázsigék helyett inkább az alvilág leírását és képeit tartalmazzák. Az Amduat a napisten útjára összpontosít az alvilág tizenkét régióján keresztül. Minden régió az éjszaka egy-egy “órájának” felel meg. Útja végén minden reggel újjászületik a felkelő napként, ami az elhunytak újjászületésbe vetett reményét szimbolizálja. Az Amduat leggyakrabban a Királyok Völgyében található királyi sírok falára írva, de időnként papiruszon is megjelenik gazdag emberek sírjaiban.