Természetes antisense transzkripció összehasonlító szempontból☆

A természetes antisense transzkriptumok (NAT) kiváló specificitással képesek beavatkozni a komplementer sense transzkriptumok expressziójába. Korábban halakból és egerekből származó Slc34a lókuszok (Na-foszfát transzportereket kódoló) NAT-jait klónoztuk. Itt egy humán SLC34A1-hez kapcsolódó NAT klónozásáról számolunk be, amely egy alternatív módon splicelt PFN3 transzkriptumot (Profilin3) képvisel. A transzkriptum túlnyomórészt a herékben fejeződik ki. A filogenetikai összehasonlítás két különböző mechanizmusra utal, amelyek az Slc34a-val kapcsolatos NAT-okat termelik: Egy fehérjét kódoló downstream génből származó transzkript alternatív splicingje (Pfn3, ember/egér) és a kétirányú promóterről történő átírás (Rbpja, zebrahal). Az expressziós elemzés a komplementer Slc34a mRNS-ek független szabályozására utalt. A véletlenszerűen kiválasztott, kétirányúan átírt humán/egér lókuszok elemzése korlátozott filogenetikai konzerváltságot és a NAT-ok független szabályozását mutatta ki. Az X kromoszómákon redukálódtak és olyan régiókban csoportosultak, amelyek megmenekülnek az inaktiválástól. A lókuszok szerkezete és expressziós mintázata olyan NAT-okkal kapcsolatos szabályozási mechanizmusokra utal a herékben, amelyek nem kapcsolódnak a sense transzkriptum által kódolt fehérje fiziológiai szerepéhez.