The “Animal Turn” in History | Perspectives on History

By Dan Vandersommers

Az elmúlt néhány évben a bölcsészettudományok paradigmaváltással szembesültek.

A 70-es és 80-as évek kulturális és nyelvi fordulatai után a nyelvről, jelentésről, reprezentációról, hatalomról, cselekvésről, másságról és tudástermelésről szóló elképzelések újraértelmezték a bölcsészettudományokat. Most, 2016-ban az új média, az éghajlatváltozás, a környezeti katasztrófák, a terrorizmus, a biotechnológia, a népességnövekedés és a globalizáció destabilizálják a humán tudományok magját. Ezek az erők nagyobbak az emberinél – szeizmikusak, és megváltoztatják a szellemi terepet. Szemléletváltást is igényelnek – egy új, kevésbé antropocentrikus jövőképet egy új évszázad számára.

Amint a makro, az “emberen túli” megrengeti a humán tudományok ballasztját, a törésvonalakból és repedésekből előbukkantak az állatok. Bár az állatokat a késő paleolitikumtól napjainkig háziasították, árucikké tették és végül elhallgattatták, hangjuk az antropocén felé fordulva visszhangzik a humán tudományokban.

Az elmúlt 30 évben a nem emberi állatok lassan, de kitartóan kúsztak a történelem pereméről annak középpontjába. Ahogy Harriet Ritvo fogalmazott 2004-ben, “az állatok a főáram felé közeledtek”. Az elmúlt évtizedben az állatok vándorlásának üteme megtízszereződött. Az állatok megjelenése a történészi szakmában nem egyetlen mozgalom vagy sajátos részterület eredménye. Az állatok számos kaput találtak narratíváinkban.

A környezettörténet megmutatta, hogy az állatok – többek között a növényekkel, tájakkal, földrendszerekkel és ökoszisztémákkal együtt – az emberi történelem teljes szélességében átalakító tényezők voltak. A szellemtörténet bebizonyította, hogy az “állat” kategóriáról és vele együtt gondolkodva a politikáról, a vallásról, a társadalomról és minden másról is gondolkodni kell, amit mi, emberek fontosnak tartottunk. A kultúrtörténetek az állatokat egyszerre ábrázolták az emberi kultúra fontos szereplőiként és áldozataiként. Az árutörténetek megmutatták, hogy az állatokat hogyan ellenőrzik, árucikké teszik és alakítják az emberi civilizációk számára – élelem, munkaerő, ruházat, szórakozás vagy anyagok céljára. A faji, osztálybeli, etnikai, nemi és szexuális hovatartozást vizsgáló marginalizáció történetei részletesen bemutatták, hogy a másságra használt emberi konstrukciók szinte mindig az “állatok”, a “fajok” és az “állatiasság” elképzeléseihez kapcsolódnak. A tudomány, a technológia és az orvostudomány története azt vizsgálta, hogy az állatokról hogyan gondolkodnak és hogyan tesztelik őket a tudás és a kutatás céljaira, valamint azt, hogy az állatokat hogyan konstruálják társadalmilag. A világtörténelem, a globális történelem, a “nagy történelem”, a “mélytörténelem” és az “evolúciótörténet” pedig, amikor az emberi múltat a legnagyobb keretek között próbálták kontextualizálni, mindig is az embereket az állatok mellett, sőt újabban magukat az állatokat is vizsgálta. A legtöbb történész, aki az állatokat bevezette a történelembe, megelőzte az újonnan artikulált “állattörténet” megjelenését. Mindazonáltal a bálnák és rágcsálók, elefántok és lovak, bölények és kutyák, mókusok, mikrobák és más állatok jelentős jelenléte a kortárs történetírásban tagadhatatlanul “állati fordulatot” eredményezett. És mivel az állatok sok irányból csúsztak be a történelembe, az állattörténet egy “fordulatot” képvisel, nem pedig egy sajátos részterületet.

Az állatok más tudományágakból is elvándoroltak a történész szakmába. Az elmúlt évtizedben az állattudomány, az ember-állat tanulmányok, a kritikai állattudomány, az antrozoológia, valamint az új környezeti humán tudományokhoz kapcsolódó területek új irányokba terelték a történész szakmát. Ami még ennél is fontosabb, az állatok a történészi szakma felé terelődtek a növekvő globális társadalmi-politikai társadalomból, amely egy olyan fenntartható jövőre vágyik, amelyet nem sújt a túlfogyasztás, a kizsákmányolás, a környezetpusztítás, valamint az emberek és más állatok jogainak semmibe vétele.

Az állattörténet a történészek egyre növekvő konstellációját jelzi, akik az állatok felé fordulnak, hogy választ adjanak a múlt és a jelen sürgető kérdéseire. Az állattörténet azonban nagy kihívást jelent. Susan Nance szavaival élve, az állattörténet arra szólít fel bennünket, hogy “radikálisan interdiszciplinárisak” legyünk. Az állattörténet kihívást jelent számunkra, hogy kilépjünk a történelemkutatás alapjául szolgáló istenített antropocentrizmusból, ami a filozófia és a kritikai elmélet megértését igénylő feladat. Az állattörténet kihívás számunkra, hogy jártasak legyünk a humán tudományok más diszciplínáiban, és hogy a tudományokkal – etológia, ökológia, állatjóléti tudomány, zoológia, összehasonlító pszichológia, állatorvoslás – együttműködve nyomon kövessük az állatok tevékenységét a történelmi forrásokban.

A civilizációk, társadalmak és nemzetek standard narratívái a nagy és kicsi, sőt láthatatlan állatok hátán épülnek. E történetek számos fejezetében az állatok valóban fontosabbnak bizonyulnak az embereknél. Itt az ideje, hogy áttörjük az emberközpontú történelmi hagyományt és túllépjünk rajta, hogy felfedezzünk egy élénkebb, igazabb és összetettebb múltat, amelyet a bolygó összes állata – ember és egyéb – alakított és élt át.

Dan Vandersommers a McMaster Egyetem állattörténeti posztdoktori ösztöndíjasa. Tracy McDonalddal közösen szerkeszti az Zoo Studies and a New Humanities című kötetet. Most fejezi be saját könyvét The National Zoological Park and the Transformation of Humanism in Nineteenth-Century America címmel. Szintén az ő “Narrating Animal History from the Crags: A Turn-of-the-Century Tale about Mountain Sheep, Resistance, and a Nation” című könyve a Journal of American Studies folyóiratban jelenik meg.

Fedezze fel az állattörténetet a 2017-es éves találkozón! Íme egy pillantás néhány érdekes szekcióra és előadásra:

AHA 286. szekció

Incorporating the Beast: Traditional Historical Narratives and the Animal Turn
2017. január 8., vasárnap: (Hyatt Regency Denver, harmadik emelet)
Vezető: Századvég bálterem F (Hyatt Regency Denver, harmadik emelet)
Vezető: dr: Aaron H. Skabelund, Brigham Young University
Papers:
Reading the History of Childhood in the Interwar Turkey through the Images of Animals
Melis Sulos, The Graduate Center of the City University of New York
Animal Welfare and Animal Rights Collections at NCSU Libraries/Special Collections and the Archival Landscape of Animal History
Gwynn Thayer, North Carolina State University Libraries
Preserving Animals, Establishing Identity: Taxidermy and Specimen Collection in the Pikes Peak Region, 1870-1930
Steve Ruskin, független tudós
Supplantation, Memory, and the Veteran Status of War Animals since 1900
Chelsea Medlock, Oklahoma State University

AHA Session 42
Zoos and Global History
Thursday, January 5, 2017: (Hyatt Regency Denver, harmadik emelet)
Vezető: dr: Nigel Rothfels, University of Wisconsin-Milwaukee
Papers:
(Re)introducing Animals into Zoo History
Violette Pouillard, St. Antony’s College, University of Oxford
Penguin Parade and Flying Seals: “The Cult of the Cute” in Japan’s Northernmost Zoo
Takashi Ito, Tokyo University of Foreign Studies
Taxidermic Taxonomies: (Dis)Order and Deviance in the Zoo
Marianna Szczygielska, Central European University
The Zoonotic Nature of Tuberculosis
Daniel Vandersommers, McMaster University
Comment: Harriet Ritvo, Massachusetts Institute of Technology

Climate Change, Hering, and Supernovae: How Environmental Changes Influenced Early Modern Empires
Dagomar Degroot, Georgetown University
Paper in New Directions in Environmental History, Part 1: The Environmental History of Early Modern Empires
Tursday, January 5, 2017: (Hyatt Regency Denver)

Grains, Cows, and Canes: Integrated Agricultural Research as State Formation in 1930s Valle del Cauca, Colombia
Timothy Lorek, Yale University
Paper in Re-centering Crops in Latin American History
Friday, January 6, 2017. január 6,: (Colorado Convention Center)

Vicuña Territory: Wildlife Management and State Conservation in Late 20th-Century Peru
Emily Wakild, Boise State University
Paper in The Environmental Management State in Latin America
Szombat, 2017. január 7., szombat: (Colorado Convention Center)

Az állattörténet és a különböző megközelítések rövid áttekintéséhez íme néhány “kötelező olvasmány”:

Virginia DeJohn Anderson, Creatures of Empire: How Domestic Animals Transformed Early America Etienne Benson, Wired Wilderness: Technologies of Tracking and the Making of Modern Wildlife Dorothee Brantz, ed., Beastly Natures: Animals, Humans, and the Study of History Richard W. Bulliet, Hunters, Herders, and Hamburgers: The Past and Future of Human-Animal Relationships Jon Coleman, Vicious: Wolves and Men in America
Brian Fagan, The Intimate Bond: How Animals Shaped Human History
Martha Few and Zeb Tortorici, szerk, Centering Animals in Latin American History
Anne Norton Greene, Horses at Work: Harnessing Power in Industrial America
Donna Haraway, When Species Meet
Kathleen Kete, The Beast in the Boudoir: Petkeeping in Nineteenth-Century Paris
Alan Mikhail, The Animal in Ottoman Egypt
Susan Nance, ed., The Historical Animal
Karen Rader, Making Mice: Standardizing Animals for American Biomedical Research, 1900-1955
John F. Richards, The World Hunt: An Environmental History of the Commodification of Animals
Harriet Ritvo, The Animal Estate: The English and Other Creatures in the Victorian Age
Edmund Russell, Evolutionary History: Uniting History and Biology to Understand Life on Earth
Daniel Lord Smail, On Deep History and the Brain

This post first appeared on AHA Today.