The oldest anthropoid primates in SE Asia: Evidence from LA-ICP-MS U-Pb cirkon age in the Late Middle Eocene Pondaung Formation, Myanmar

A késő középső-eocén Pondaung Formation, Közép-Mianmar ad otthont a szárazföldi emlősök leggazdagabb lelőhelyének Délkelet-Ázsiában. A Pondaung Formáció antropoid főemlősöket tartalmaz, mint például az Eosimiidae, Amphipithecidae és az új Afrotarsiidae, valamint adapiform főemlősöket, és kritikus lelőhely az antropoidok eredetéről és biogeográfiájáról szóló viták szempontjából. A Pondaung Formáció homokja egy tagolt andezit vulkáni ív eróziós felszínének felszabadulásából származik, és egy nagy trópusi folyó erdős árterén rakódott le. Korábban a Pondaung Formáció korát a rétegtani bizonyítékok alapján közép- és késő-eocénre, az észak-amerikai és európai emlősökkel való összehasonlítás alapján késő-közép-eocénre (Barton), a hasadási nyomok kormeghatározása alapján 37,2 ± 1,3 Ma-ra és 38,8 ± 1,4 Ma-ra, valamint a megkérdőjelezhető magnetosztratigráfiai korrelációk alapján 37,4-37,0 Ma-ra becsülték. Itt egy új LA-ICP-MS, U-Pb kormeghatározásról számolunk be a Pondaung Formáció egy tufás rétegéből származó cirkonok 40,31 ± 0,65 Ma és 40,22 ± 0,86 Ma koráról, ami valamivel idősebb, mint az Egyiptomból és Líbiából származó antropoidák vitatható 37-36 Ma és 38-39 Ma kora magnetosztratigráfiai kora. Az összes észak-afrikai és ázsiai lelőhelyről származó hasonlóan megbízható radiometriai adatok megszerzéséig ez az új időpont alátámasztja az emberszabásúak ázsiai eredetét. Az új dátumok közel állnak az emberszabású főemlősök eredetére vonatkozó molekuláris óra dátumához, és megbízható kalibrációs pontot jelenthetnek a molekuláris filogenetikai módszer számára.