@theU

Ez a közlemény a University College London

Az, hogy az “idegen” madárfajok boldogulnak-e egy új élőhelyen, jobban függ a környezeti körülményektől, mint a betolakodó madárfaj populációjának méretétől vagy jellemzőitől – állítják kutatók, köztük Çağan Şekercioğlu, a Utahi Egyetem ornitológusa.

A Nature 2019. június 19-én megjelent új tanulmány azt mutatja, hogy az idegenhonos madarak betelepülése az őshonos élőhelyükhöz hasonló helyeken és éghajlaton a legsikeresebb, valamint olyan helyeken, ahol más idegenhonos fajok már megtelepedtek.

A felfedezés fontos a fajok helyváltoztatását segítő vagy akadályozó folyamatok megértéséhez, valamint a jövőbeli biológiai inváziók veszélyének előrejelzéséhez és korlátozásához szükséges következő lépésekhez.

Amint az emberi tevékenység folyamatosan alakítja át a világot, az idegen fajok egyre nagyobb problémát jelentenek negatív hatásaik révén, beleértve a mezőgazdasági károkat, a betegségek terjedését és az infrastruktúrában okozott költséges károkat.

Az őshonos fajokra is hatással vannak: becslések szerint az 1500 óta világszerte bekövetkezett állatpusztulások egyharmada és a növénypusztulások egynegyede részben az idegen fajok miatt következett be.

“Tudjuk, hogy az idegen fajok az állatok és a növények közelmúltbeli kihalásának fő okozói, ezért egyértelműen és sürgősen szükség van jobb biológiai biztonsági intézkedésekre, hogy megelőzzük vagy enyhítsük a jövőbeli inváziók hatását, és megvédjük a veszélyeztetett őshonos fajokat” – magyarázta az első szerző, David Redding, a University College London munkatársa.

“A megnövekedett globális kereskedelemmel egyre több faj kerül célzottan vagy potyautasként a világ minden tájára, ami több lehetőséget teremt az idegen fajok számára, hogy új élőhelyeken telepedjenek meg.”

“A madarak a legismertebb nagy élőlényosztály, köszönhetően a hivatásos és a civil tudósok évszázados érdeklődésének” – mondta Şekercioğlu. Az elmúlt két évtizedben ő és laboratóriuma vezette a világ madarainak ökológiájára, megőrzésére és biogeográfiájára vonatkozó legátfogóbb adatbázist. “A mi ‘Birdbase’-ünk szolgáltatta az adatok nagy részét ehhez a tanulmányhoz” – mondta – “ami kiváló példa arra, hogy az ökológiai és ornitológiai big data segítségével milyen kritikus globális makroökológiai és természetvédelmi kutatásokat lehet végezni.”

A csapat, amelyben a Zoological Society of London és a Queenslandi Egyetem kutatói is részt vettek, a madarakat más vadon élő állatok modellrendszereként használta. Elemeztek 4346 globális inváziós eseményt 708 fajra kiterjedően, hogy megnézzék, mely tényezők tették lehetővé, hogy a madarak boldoguljanak az új élőhelyükön.

“A korábbi tanulmányok gyakran vizsgálták a fajok tulajdonságait, a betelepített egyedek számát, vagy a betelepítési helyek szempontjait az idegenek betelepítésének sikerének magyarázatára, de sokkal nehezebb megérteni, hogyan hatnak együtt ezek a tényezők” – tette hozzá Tim Blackburn, a University College London és a Zoological Society of London társszerzője.

“Tanulmányunk az első, amely az idegenhonos fajok betelepítésének minden ilyen szempontját vizsgálja, hogy meghatározzuk, melyek számítanak a legtöbbet, globális szinten és az idegenhonos fajok egész csoportjára vonatkozóan.”

A kutatók megállapították, hogy az idegenhonos fajok nagyobb valószínűséggel telepednek meg, ha a helyi környezet hasonló az eredeti élőhelyükhöz, és kevés szélsőséges időjárási eseményt tartalmaz: A nagy viharok az idegen és az őshonos populációkat egyaránt kiirthatják.

A madarak nagyobb valószínűséggel virágoznak olyan helyeken, ahol más idegenhonos fajok is virágoznak, ami az idegenhonos fajok felhalmozódásához vezethet a “forró pontokon”.”

“Az az aggodalom, hogy a korábbi idegenhonos fajok utat nyitnak az újaknak, ami “inváziós összeomláshoz” vezethet. Nemzetközi szinten elfogadott kezelési tervekre van szükségünk a potyautas fajok felderítésére a belépési pontokon, például a kikötőkben, és sokkal óvatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy mely fajokat hozzuk be célzottan egy új területre” – mondta Blackburn.

A szerzők azt javasolják, hogy a forró pontokon prioritásként hozzanak biológiai biztonsági intézkedéseket az idegen fajok további behurcolásának megakadályozása és a helyi élővilág védelme érdekében.

A kutatást a Leverhulme Trust, a University College London, a King Saud University, a Royal Society és az Medical Research Council finanszírozta.

A teljes cikket itt találja.

A teljes cikket itt találja.