Thomas Nast írellenes karikatúrái – Catholic Historical Research Center of the Archdiocese of Philadelphia
Az online gyűjteményünkbe nemrég digitalizált képek között megtalálható Thomas Nast karikaturista számos rajza. Nast 1846-ban, hatéves korában édesanyjával az Egyesült Államokba emigrált, és 15 éves korára már Frank Leslie’s Illustrated News számára kezdett rajzolni. 1862-ben csatlakozott a Harper’s Weeklyhez, és hírnevének csúcsán közel évi 20 000 dollárt (mai dollárban számolva nagyjából 500 000 dollárt) keresett azzal, hogy a lapnak rajzolt. E karikatúrák tanulmányozása segíthet jobban megérteni az Egyesült Államok 1870-es évekbeli kultúráját. A karikatúrák vizsgálata azért fontos eszköz, mert – ahogy Thomas Milton Kemnitz történész állította – a karikatúrák értéke abban rejlik, hogy “mit tudnak elárulni azokról a társadalmakról, amelyek létrehozták őket”. Ha egy karikatúrát a történelmi kontextusában értünk meg, akkor olyan közvéleményeket emelhetünk ki belőle, amelyek a hagyományosabb írásos feljegyzésekből nem derülnének ki. Így a karikatúrák sok szempontból nemcsak a populáris kultúra műtárgyai, hanem segítenek a közhangulat formálásában és tükrözésében is.A gyűjteményünkben található Thomas Nast-karikatúrák az 1870-es évek mélyen gyökerező ír- és katolikusellenességéről mesélnek. A karikatúrák tartalmának tárgyalása előtt fontos, hogy megállapítsuk a korabeli kontextust. Amerika alapításáig visszanyúlóan attól tartottak, hogy a bevándorlók – feltételezett tudatlanságuk miatt – “végzetesen leértékelik, lealacsonyítják és demoralizálják” a kormányt és a kultúrát. Az Egyesült Államokban a nativizmus gyakran ír- és katolikusellenes érzelmek formájában öltött testet, amint azt az 1844-es philadelphiai nativista zavargásokban láthattuk, amelyeknek tucatnyi halottja és több mint száz sebesültje volt, valamint két templom és egy kolostor porig égett. Ezek a katolikusellenes érzelmek az ír katolikusok hűségéből fakadtak, akiket sok amerikai a pápához hűségesnek tekintett az Egyesült Államokkal szemben. Sőt, sokan úgy vélték, hogy a katolicizmus összeegyeztethetetlen a demokráciával, és veszélyezteti az országban kialakult protestáns kultúrát.
“Valami, ami nem fog “elszállni”. https://omeka.chrc-phila.org/items/show/7366
Nast írellenes karikatúráinak középpontjában az írek mint romboló és hazug csoport álltak, akik veszélyeztették az amerikai társadalmat. Közvetlenül az 1871. július 12-i New York-i narancslázadás után, amelyben ír katolikusok összecsaptak az ír protestánsok felvonulását védő nemzeti gárdával, Nast számos írellenes karikatúrát rajzolt a Harper’s Weekly számára. Az egyik karikatúra az 1863. júliusi sorozási zavargásokat illusztrálta, amikor az ír katolikusok New York City-szerte megtámadták az afroamerikaiakat. A rajz tetejére Nast azt írta, hogy az ír katolikus köteles tiszteletben tartani “semmilyen kasztot, semmilyen szektát, semmilyen nemzetet, semmilyen jogot”, kiemelve ezzel az ír bevándorlóknak az amerikai társadalom iránti vélt tiszteletlenségét. Továbbá az írek és az angolszászok közötti ellentét ebben a karikatúrában egyértelműen negatív fényben tünteti fel az íreket. Míg az angolszászok normális kinézetű embereknek vannak rajzolva, addig az íreket majomszerű arccal rajzolták meg, ami az alsóbbrendűségüket, valamint az intelligencia hiányát illusztrálja. Az írek ilyen ábrázolása nem korlátozódott a Nastra, más lapok, például a Puck és a Judge is karikatúrákat használt az írek primitív és erőszakos ábrázolásáról.
“Bravó, bravó!” https://omeka.chrc-phila.org/items/show/7356
A másik rajz, amelyet Nast 1871-ben a Harper’s Weekly címlapján közölt, egy ír férfit ábrázol majomszerű arccal, aki Kolumbiára támad, ami Amerika gyakori ábrázolása. Columbia azonban képes volt megállítani a támadást, és dacosan nyakon ragadja az ír férfit, miközben az elejti a shillelaghját. A kettő közötti kontraszt egyértelmű, az ír férfi szakadt és szakadt ruháiban, laza nadrágtartóval, amely nem hasonlít egy farokra, az ő embertelenségét, valamint az amerikai társadalomra jelentett fenyegetést, amelyet a tiszta fehérbe öltözött, “törvény” feliratú ostort tartó Columbia képvisel. Nast számára tehát a zavargások, amelyekben az ír katolikusok rendszeresen részt vettek, egyértelmű bizonyítékát adták alsóbbrendűségüknek, és igazolták aggodalmát, hogy veszélyt jelentenek a demokráciára.
“A felkelő hazafiak kórusa (?). ‘Nem tudunk hazudni! Nem mi tettük!””https://omeka.chrc-phila.org/items/show/7364
Egy másik karikatúra néhány évvel később szintén az írellenes érzelmeket illusztrálja, de más módon. Ezen a karikatúrán az ír katolikus demokratákat képviselő gyerekek egy csoportja kivágta az igazság fáját, és egy új iskola táblát helyezett ki, amelyen a “mi uralmunk, a csőcselék uralma” felirat szerepel. A karikatúra továbbá azt mutatja, hogy Boss Tweedet támogatják, azt a demokratát, akinek politikai gépezete New Yorkot irányította. Azzal tehát, hogy Nast gyerekként ábrázolta őket, megkérdőjelezte az önálló gondolkodásra való képességüket és a demokráciában való részvételüket. A karikatúra másik fontos aspektusa Columbia, aki ezúttal görög istennőnek van öltözve. Itt egy köteg botot tart a kezében, amelyen az áll: “az egyesülésben erő, hazaszeretet, becsület és egység van”, és egyértelműen a forradalom szellemét védi azzal, hogy a “régi 1776-os iskola” előtt áll. Így ez a karikatúra a másik kettővel együtt azt mutatja, hogy Nast szerint az írek árulása miatt veszélyben vannak azok az eszmék, amelyekre az Egyesült Államokat alapították. Nast írellenes karikatúráit vizsgálva kiderült, hogy milyen mélyen gyökerező bevándorlóellenes érzéseket tápláltak sokan az Egyesült Államokban. Ezek a meggyőződések a zavargások és más erőszakos epizódok nyomán alakultak ki, amelyeket sokan annak jeleként tekintettek, hogy az írek összeegyeztethetetlenek a nemzet eszméivel. A nativizmus valójában abból a félelemből fakadt, hogy az írek és más etnikai csoportok megrontják Amerika szövetét. Az írekkel szembeni félelmet tetézte katolikus hitük, amely az Egyesült Államokban sajátos ellenállásba ütközött, amint azt Nast karikatúráiban kifejezte. A következő blog a második részt fogja feltárni: Nast katolikusellenes karikatúrái.
-
- Fiona Deans Halloran, Thomas Nast: The Father of Modern Political Cartoons, (Chapel Hill: University of North Carolina Press, 2013), 2-3.
- Vinson, J. Chal. “Thomas Nast és az amerikai politikai színtér”. American Quarterly 9, no. 3 (1957): 338 & 340.
- Thomas Milton Kemnitz, “The Cartoon as a Historical Source”. The Journal of Interdisciplinary History 4, no. 1 (1973): 82.
- Ibid. 92-93.
- Bill Ong Hing, To Be an American: Cultural Pluralism and the Rhetoric of Assimilation, (New York: NYU Press, 1997), 14.
- Karla Irwin, “Chaos in the Streets: The Philadelphia Riots of 1844,” Villanova University Falvey Memorial Library, (2011), https://exhibits.library.villanova.edu/chaos-in-the-streets-the-philadelphia-riots-of-1844.
- Allison O’Mahen Malcom, “Loyal Orangemen and Republican Nativists: Anti-Catholicism and Historical Memory in Canada and the United States, 1837-67,” in The Loyal Atlantic: Remaking the British Atlantic in the Revolutionary Era, szerk. Jerry Bannister, Liam Riordan, (Toronto, University of Toronto Press, 2012), 218.
- Benjamin Justice, “Thomas Nast and the Public School of the 1870s,” History of Education Quarterly, Vol. 45, No. 2 (Summer, 2005), 177.
- Michele Walfred, “‘Bravo, Bravo’: Thomas Nast címlapja – 1871. július 29.” Illustrating Chinese Exclusion, https://thomasnastcartoons.com/irish-catholic-cartoons/something-that-will-not-blow-over-29-july-1971/bravo-bravo-thomas-nast-cover-24-july-1871/.
Fiona Deans Halloran, Thomas Nast: The Father of Modern Political Cartoons, (Chapel Hill: University of North Carolina Press, 2013), 2-3.
-
Vinson, J. Chal. “Thomas Nast és az amerikai politikai színtér”. American Quarterly 9, no. 3 (1957): 338 & 340.
-
Thomas Milton Kemnitz, “The Cartoon as a Historical Source”. The Journal of Interdisciplinary History 4, no. 1 (1973): 82.
-
Ibid. 92-93.
-
Bill Ong Hing, To Be an American: Cultural Pluralism and the Rhetoric of Assimilation, (New York: NYU Press, 1997), 14.
-
Karla Irwin, “Chaos in the Streets: The Philadelphia Riots of 1844,” Villanova University Falvey Memorial Library, (2011), https://exhibits.library.villanova.edu/chaos-in-the-streets-the-philadelphia-riots-of-1844.
-
Allison O’Mahen Malcom, “Loyal Orangemen and Republican Nativists: Anti-Catholicism and Historical Memory in Canada and the United States, 1837-67,” in The Loyal Atlantic: Remaking the British Atlantic in the Revolutionary Era, szerk. Jerry Bannister, Liam Riordan, (Toronto, University of Toronto Press, 2012), 218.
-
Benjamin Justice, “Thomas Nast and the Public School of the 1870s,” History of Education Quarterly, Vol. 45, No. 2 (Summer, 2005), 177.
-
Michele Walfred, “‘Bravo, Bravo’: Thomas Nast címlapja – 1871. július 29.” Illustrating Chinese Exclusion, https://thomasnastcartoons.com/irish-catholic-cartoons/something-that-will-not-blow-over-29-july-1971/bravo-bravo-thomas-nast-cover-24-july-1871/.