Tizenegy világon kívüli tény az idegen élet kutatásáról
Holdlakók
A földönkívüli élet iránti rajongásunk azután indult be, hogy Galilei új távcsöve lehetővé tette, hogy a 17. század elején közelről is megnézzük az eget. A Holdon észlelt sötét foltokról azt feltételezték, hogy hatalmas vízóceánok, és “maria”-nak nevezték el őket, ami latinul “tengereket” jelent. Lehet, hogy a mi tengereinkhez hasonlóan hemzsegnek az élettől? Ma már tudjuk, hogy a holdi maria valójában ősi vulkánkitörésekből származó sötét bazaltsíkok.
Talán az Europa és az Enceladus óceánjainak mélyén idegen ökoszisztémákat találunk?
Hatalmas marslakók
A vörös bolygón barangoló marslakók átlagosan magasabbak lennének, mint az emberek, állapította meg William Herschel csillagász az 1870-es években. Egyre nagyobb teljesítményű távcsövekkel gondosan megmérte a Mars méretét, valamint az évszakok és a napok hosszát. A vörös bolygó kisebb, mint a miénk, ezért kisebb a gravitációja, mondta Herschel, ami azt jelenti, hogy a marslakók sokkal magasabbak lennének.
Felsőbbrendű szaturnusziak
A filozófus Immanuel Kant azt állította, hogy a földönkívüli intelligencia tökéletesen arányos a Naptól való távolságukkal, az idióta merkúriaktól a zseniális szaturnusziakig.
Az idegenek összeírása
1848-ban a skót egyházi lelkész és természettudományi tanár, Thomas Dick nekilátott, hogy kiszámítsa a Naprendszerben élő idegenek számát. Megjósolta, hogy ha a világűr népsűrűsége megegyezik Anglia népsűrűségével, ahol négyzetmérföldenként 280 ember él, akkor a Naprendszerben 22 TRILLIÓ lakosnak kell lennie.
Lunáris élet
A Naprendszerben talán nem a közeli bolygókon, például a Marson, hanem a távoli Europa (amely a Jupiter körül kering) és az Enceladus (a Szaturnusz egyik műholdja) holdjain lehet a legjobb hely az élet keresésére. Mindkettő folyékony vízóceánt rejt a vastag jeges kéreg alatt.
Úgy gondolják, hogy kell lennie egy belső hőforrásnak, amely megakadályozza, hogy a holdak óceánjai megfagyjanak. A hő az egyes holdak középpontjában keletkezhet, és az óceánok fenekén lévő hidrotermális nyílásokon keresztül szabadulhat fel. A Földön a hidrotermális nyílások olyan kémiai reakciót hoznak létre, amely táplálékot termel a forgalmas vízi ökoszisztémák számára. Találhatunk-e idegen ökoszisztémákat az Europa és az Enceladus óceánjainak mélyén?