Tollas dinoszaurusz, Anzu wyliei

Ki fedezte fel az A. wyliei-t?

Az új dinoszaurusz két részleges csontvázát magángyűjtők, köztük Mike Triebold és a Nuss család fedezte fel Dél-Dakotában, majd később a pittsburghi Carnegie Természettudományi Múzeum vásárolta meg. Egy harmadik részleges csontvázat Tyler Lyson, a jelenleg a Smithsonian’s National Museum of Natural History posztdoktori munkatársa által vezetett csapat talált meg Észak-Dakotában. Hans-Dieter Sues, a Nemzeti Természettudományi Múzeum paleobiológiai osztályának gerinces paleontológiai kurátora és Lyson a vezető szerzővel, Matthew Lamannával, a Carnegie Természettudományi Múzeum gerinces paleontológiai segédkurátorával és Emma Schachnerrel, a Salt Lake City-i Utah-i Egyetem posztdoktori kutatójával együttműködve írta le az új fajt: Anzu wyliei.

Hol fedezték fel az A. wyliei-t?

Az Anzu három leírt fosszilis csontvázát az észak- és dél-dakotai Hell Creek Formáció nagyjából 66 millió éves kőzetéből tárták fel, amely geológiai terület híres dinoszauruszok, például a Tyrannosaurus rex és a Triceratops bőséges fosszíliáiról híres. Az egyik példányt az észak-dakotai Marmath közelében találták meg, két másikat pedig Harding megyében, S.D.-ben találtak.

Mikor élt az A. wyliei a Földön?

Az Anzu a kréta időszakban élt, körülbelül 68-66 millió évvel a jelenkor előtt, a T. rexszel és a Triceratopsszal egy időben.

Milyen volt az A. wyliei?

A. wyliei nagyjából 11 láb hosszú és 5 láb magas volt csípőnél. Hosszú farkát leszámítva egy nagy, röpképtelen madárra hasonlított, karján és farkán tollakkal, fogatlan csőrrel és a koponyája tetején magas címerrel. Nyaka és hátsó lábai hosszúak és karcsúak voltak, hasonlóan a struccéhoz. A madaraktól eltérően az A. wyliei mellső végtagjai nagy, éles karmokkal voltak ellátva.

Miért tudományos jelentőségű az A. wyliei felfedezése?

Az Anzu fosszíliái először adnak részletes képet az észak-amerikai oviraptoroszauruszok anatómiájáról, biológiájáról és evolúciós kapcsolatairól, amelyeket először csaknem egy évszázaddal ezelőtt fedeztek fel hiányos fosszíliákból.

A. wyliei támpontokat nyújt családja, a Caenagnathidae (ejtsd: SEE-nuh-NAY-thih-DAY) és az ázsiai Oviraptoridae közötti evolúciós kapcsolatokról. Az oviraptoroszauruszok ázsiai és észak-amerikai előfordulása nem lepte meg a kutatókat, mivel a két kontinens a kréta időszakban összekapcsolódott, ami megkönnyítette a dinoszauruszok és más állatok szétterjedését közöttük. A kutatócsoport azonban kimutatta, hogy az észak-amerikai oviraptoroszauruszok közelebbi rokonságban álltak egymással, mint legtöbb ázsiai rokonukkal.

Az Anzu csontvázak elemzése megerősítette, hogy a caenagnathidák elképesztően változatosak voltak, és olyan fajokat tartalmaztak, amelyek olyan kicsik voltak, mint a pulykák, és olyan nagyok, mint az A. wyliei. A kutatócsoport azt a korábbi feltételezést is megerősítette, hogy a Gigantoraptor, a legnagyobb ismert oviraptoroszaurusz a maga 1,5 tonnájával a Caenagnathidae ázsiai tagja.

Mit evett az A. wyliei?

Bár az A. wyliei kedvelt tápláléka az A. wyliei csontváza továbbra is rejtély, koponyájának felépítése arra utal, hogy az Anzu mindenevő volt, és akár hússal, akár növényekkel táplálkozhatott.

Milyen élőhelyet kedvelt az A. wyliei?

A három Anzu csontvázat nedves árterek lerakódásaiban találták, ami arra utal, hogy az új faj az ilyen élőhelyeket kedvelte. Úgy tűnik, a caenagnathidák ebben is nagyban különböztek ázsiai oviraptorid rokonaiktól, amelyek száraz vagy félszáraz körülmények között lerakódott kőzetekben találhatók.

Hogyan kapta az A. wyliei a nevét?

A faj nemzetségnevét Anzu, az ősi mezopotámiai mitológiában szereplő tollas szörny után kapta. A wyliei fajnevet a Carnegie Múzeum két támogatójának dinoszauruszokat kedvelő unokája tiszteletére kapta. A dinoszaurusz madárszerű anatómiája arra késztette a tudósokat, hogy “A pokolbeli csirke” becenevet adják neki a sziklaalakzat után, amelyben megtalálták.

Az A. wyliei fosszilis csontvázain láthatóak sérülések nyomai?

Az Anzu példányok közül kettő egyértelműen sérülésekre utal. Az egyik példányon egy törött és begyógyult borda, míg a másikon egy ízületi lábujjcsont van. Ezeknek a sérüléseknek az oka rejtély marad.

Hol vannak jelenleg az A. wyliei fosszilis csontvázai?

A fosszilis csontvázak közül kettőt jelenleg a Carnegie Természettudományi Múzeumban, a harmadikat pedig a Marmath Research Foundationben, Marmathban, S.D.-ben őrzik.

Az A. wyliei fosszilis csontvázai közül kettőt jelenleg a Carnegie Museum of Natural Historyban őrzik.