Urology & Nephrology Open Access Journal

Keresési stratégia

Azokat a tanulmányokat azonosítottuk, amelyek a bosnyák IIF veseciszták megfigyeléséről, a bosnyák IIF elváltozásokról, a vesecisztáról, a rosszindulatú cisztás elváltozásokról és a 2019 áprilisáig elérhető vesesejtes karcinómákról számoltak be. Az angol nyelven megjelent cikkeket részesítettük előnyben. Olyan beszámolókat kerestünk, amelyek a Bosniak IIF veseciszták megfigyelése, Bosniak IIF elváltozások, veseciszták, rosszindulatú cisztás elváltozások és vesesejtes karcinóma témaköröket tartalmazzák.

Típusok

Eredeti cikkek, metaanalízisek és szisztematikus áttekintések.

Bevonási és kizárási kritériumok

A Bosniak IIF veseciszta, Bosniak IIF elváltozások, veseciszta, rosszindulatú cisztás elváltozások és vesesejtes karcinóma felismerése alapján vizsgáltuk a specifikus cikkeket. A nem kapcsolódó cikkeket kizártuk.

Adatkivonat és kezelés

Az adatbázisokból kiválasztottuk a kutatásokat. A szignifikanciát a következő MeSH kulcsszavak közül egy vagy több alapján ellenőriztük; Vese neoplazmák, karcinóma, Bosniak csoportosítás. Összegyűjtöttük a potenciálisan relevánsnak felsorolt összes cikk másolatát, és a kizárásokat a történeti vitától és az ismételt publikációktól függően végeztük el. A PRISMA (Recommended Reporting Items for Systematic Reviews and Meta-Analyses) áramlási diagram (1. ábra) tisztázta a kiválasztási folyamatot.

Surveillance of bosniak IIF renal cysts

A Bosniak IIF-ben a rosszindulatú elváltozások előfordulását befolyásoló három tényező:

1. A kezdeti megfigyelési időszak és a diagnózist követő műtét hiánya, ami kizárja a kiegyensúlyozott és ártalmatlan eredetű túlóra kimutatásának lehetőségét,
2. A betegek és a sebész késztetése a műtétre
3. A Bosniak-osztályozás megfigyelők közötti eltérése. A legtöbb más esetben az intenzív felügyeleti beavatkozás volt az elsődleges vonal a Bosniak IIF kategória ellenőrzésére, míg a sebészi kimetszés a fiatalabb betegeknél vagy azoknál, akik félnek a vesesejtes karcinómától és annak következményeitől.11

A Bosniak IIF veseciszták gyakran szűrésre kerülnek, amíg annak általában integrális. A Bosniak IIF veseciszták egy kis csoportja nehezen szűrhető, ami a sebészeti morfológiában a fokozott malignitással összefüggő tulajdonság.4,10,18 Számos eredmény arra utal, hogy a Bosniak III. osztályú elváltozások “sebészeti elváltozások”, mivel a karcinóma aránya 50% körül van. Az RCC-k gyakran alacsony stádiumú és alacsony fokú daganatok, amelyek ezt a folyamatot követik.17,19 A Bosniak IIF és III típusú cisztás elváltozások diagnózisát, patológiáját és leleteit vizsgáló tanulmányok alapján megerősítették, hogy a Bosniak IIF ciszták körülbelül 30%-a malignitás kockázatának van kitéve; következésképpen a kezelés standard formája a közel 5 évig tartó hosszan tartó megfigyelés kell, hogy legyen.20 A progresszív Bosniak IIF elváltozások sebészileg kimetszhetők. Ez a technika hozzájárult a rosszindulatú obliteráció széles skálájához, amelyek többsége alacsony stádiumú és alacsony fokú RCC maradt.20 A Bosniak III elváltozások rendkívül rosszindulatúak, és a jelenlegi ajánlások szerint szolid vesetumorként kezelhetők.21,22 A Bosniak IIF elváltozások képalkotó eljárásai ingadoznak, ami nagyban függ az urológusok és a radiológusok felfogásától. Bosniak az első CT felvételét, fél évvel a kiértékelés után javasolta. Ha az elváltozás nem javul, az értékelést rendszeresen el kell végezni.4 A ciszta növekedési kritériumai vitathatók, Gabr és munkatársai8 arról számoltak be, hogy az RCC időtartama nem a túlórában bekövetkező előrehaladáson, hanem a belső architektúrán és a javuláson alapul. Más csoportok később összehasonlító adatokat közöltek.7,16 A Bosniak IIF komplex progresszív és nem progresszív cisztái egymástól függetlenül kezdenek növekedni. Bár az évente 5 mm feletti tartós növekedést mutató elváltozásokban sebészeti beavatkozást javasoltak.8

A Bosniak IIF vesecisztáinak klinikai kimenetele

A Bosniak IIF-ben sokféle daganat fordul elő, a legelterjedtebb rosszindulatú vesedaganat a tiszta sejtes karcinóma volt, ez a rosszindulatú elváltozások kevesebb mint 50%-át képviselte. A RCC-k 4%-15%-a mutat cisztás növekedési morfológiát.23 A cisztás növekedési morfológiára négy példa van, amelyek a normális, unilokuláris cisztás növekedés, a sztereotipikus multinoduláris cisztás termelés, az egyetlen cisztás hám eredetű hám vagy a cisztás nekrózis.24 Kevés IIF osztályú követéses sorozat áll rendelkezésre, és egyik sem tartalmaz jelentős számú MRI-vel rendelkező esetet.4,7,25 a korábbi Bosniak-sorozatokban talált 13 százalékos IIF-elváltozásokon belül 8 laparoszkóposan reszekálták, és a másik nyolcból négy rosszindulatú volt.16,25 A valódi cisztás növekedés, nem pedig a nekrózis, jobb prognózisra utal.15 A Bosniak-cisztákkal kapcsolatos korábbi tanulmányok a rosszindulatú és jóindulatú elváltozások megkülönböztetésére koncentráltak, és nem magyarázták a karcinóma altípusait. Helytelen azt állítani, hogy a rosszindulatú cisztás elváltozás hozzájárul a cisztás-tisztasejtes karcinómához, és az enyhe cisztás elváltozás epithelialis ciszta. Azonban a jó- és rosszindulatú cisztás vesedaganatok széles skálája fordul elő, beleértve a cisztás, tisztán definiált sejtes karcinómát, a multilokuláris CRC-t, a cisztás nefromát és a vegyes epithelialis és stromális daganatokat. Mindegyiknek más-más elvárása van, és megkülönböztetett beavatkozást igényelhet.26-28

Smith és munkatársai16 a malignitás magas előfordulását találták a reszekált bosnyák IIF-ben, azonban a reszekált bosnyák IIF-elváltozások mennyisége kicsi volt, és a bosnyák IIF-elváltozások populációs alcsoportja. A reszekált bosnyák IIF incidenciája a betegek kohorszában egyedi módon lett kiválasztva, és több rosszindulatú veszélyt hordozott, mint a képalkotó populáció. Az RCC-betegek Bosniak IIF-jének 67%-a (háromból kettő) rosszindulatú. Ezek az összefüggések arra utalnak, hogy a reszekált Bosniak IIF elváltozások malignitási kockázata ebben az esetben nem lehetett befolyásolható.16 A Bosniak IIF (BIIF) csoportban a 12%-os malignitási incidencia időigényes és a BIIF elváltozások radiológiai eszközökkel történő diagnosztizálásáig. A BIIF elfogadása óta a BIII-as elváltozások rosszindulatúságának aránya 51-ről 61 százalékra nőtt az egyes bosnyák közösségekben, ami azt jelzi, hogy a beavatkozások közel 10 százaléka elkerülhető lenne, ha ezt az osztályozást bevezetnék. Meglepő módon a malignitási kockázat a BII osztályozásban továbbra is nem kielégítően magas (12%), még a BIIF bevezetése után jelentett eljárásokban is.29 Az 54%-os malignitási arány különbözik az O’Malley és munkatársai által 33 Bosniak III reszekcióban rögzített 82%-os malignitási aránytól.7 A malignitás magas előfordulási gyakorisága a bevett vizsgálatok elfogadásának köszönhető.

A Bosniak IIF módszerét alkalmazva az osztályozási rendszerben a visszaminősítés pontosságát mutatták ki az olyan elváltozások, amelyek nem voltak elég bonyolultak ahhoz, hogy III. kategóriába sorolják őket, de a II. kategóriás elváltozásoknál bonyolultabbak voltak.4 A primer vese rosszindulatú daganatos megbetegedésének előzményei, az egyidejűleg fennálló Bosniak IV cisztás veseelváltozás és/vagy szilárd vesetömeg, valamint a Bosniak III cisztás veseelváltozások sokasága mind a Bosniak IIF cisztás veseelváltozásoknál a rosszindulatú daganatos megbetegedés fokozott kockázatával állt összefüggésben.16 A IIF fokozatú ciszták műtéti eltávolítása javasolt lehet, például olyan fiatal betegeknél, akik nem kívánnak további követési vizsgálatokat.4 Mindazonáltal nem minden betegnél szükséges a műtét. A progresszív csoportokban a rosszindulatú daganatos megbetegedések nagy része alacsony stádiumú vesesejtes karcinóma. Az ilyen karcinómák prognózisa más vese rosszindulatú daganatokhoz képest megfelelő az alacsony áttétképződési gyakoriság miatt.30-33 Ezért számos rosszindulatú daganat korai felismerése nem járt súlyos következményekkel vagy káros hatással a betegekre. A rossz fizikai állapotban lévő idős betegek esetében beavatkozás helyett utóvizsgálat javasolt. Fiatal betegeknél a gyakori utánkövetés nem megfelelő.25

Bosniak IIF elváltozások követéses képalkotása

A 2F kategóriájú ciszta progressziójának képalkotó értékelése attól függ, hogy történtek-e fokozott stabil tumorszakaszok, illetve a fokozott szeptumok hosszától, mennyiségétől vagy variabilitásától vagy a fokozott felszíni elváltozás vastagságától.34 A Bosniak IIF veseciszták szokatlan rosszindulatúságától függően az American College of Radiology (ACR) ajánlása szerint a CT vagy MRI vizsgálatokat, a diagnózist követően 6-12 havonta, öt éven keresztül iv. kontrasztanyag nélkül kell végezni. A képalkotó megfigyelés célja a magasabb osztályú elváltozássá progresszálódó Bosniak IIF veseciszták felismerése, mivel a magasabb osztályú elváltozásokhoz magasabb átminősítés kapcsolódik.29 A javasolt BIIF-követési standardok a különböző tanulmányokban eltérőek. Az esetleges mozgások kimutatásához többfázisú kontrasztos CT szükséges. Morton Bosniak fél év után elsődleges CT-ellenőrzést javasolt, és ha az elváltozás nem változott, legalább 5 évig évente CT-vizsgálatot kell végezni.4 Több kutató 3, 6 és 12 hónap után azonos CT-vizsgálatot javasol. Bosniak IIF elváltozások alapján változik a megjelenés: (I) a II. kategóriához hasonló, korlátozott eredményekkel rendelkező BIIF-elváltozások súlyossága és (II) a III. osztályhoz közelebb álló, többrétegű BIIF-elváltozások. Morton Bosniak később jelezte, hogy az enyhe hatású BIIF-cisztákat csak 1-2 évig kell követni, míg a progresszívan bonyolult BIIF-cisztákat hosszabb ideig (pl. 3-4 évig vagy tovább) lehet vizsgálni.34 A CT a legjobb pontosságú a széles vesecisztás térfogatok azonosítására. A BIIF indikációk esetében a CT-elemzést követően széles körben alkalmazzák a korai átállást az MRI-re / kontrasztanyaggal megerősített ultrahangra (CEUS) egy standardizált eljárással a különböző klinikai környezetben, az ilyen technika hosszú távú fejlődése befolyásolhatja a jövőben a klinikai gyakorlatot, és hatékony és alapos kezelést kínál a Bosniak-elváltozásokra.35 Az enyhe nehézségű vesecisztás tömegek biopsziája későn került a figyelem középpontjába, és a tendencia egyre fejlettebbnek tűnik, feltehetően a BIII és BIIF közeli elváltozások nyomon követésének fenntartása érdekében, a helyi nefronkímélő műtét (krio-/rádiófrekvenciás terápiás abláció és/vagy laparoszkópos reszekció) alkalmazásának lehetősége miatt.36-39 Mindazonáltal az intenzív felügyelet költséghatékonyabbnak bizonyult a nefronkímélő műtétnél a Bosniak IIF vesecisztában szenvedő betegek körében.40