Vödrös bolt
Mi az a vödrös bolt?
A bucket shop olyan brókercég, amely etikátlan üzleti gyakorlatot folytat. Történelmileg a kifejezést olyan cégekre használták, amelyek lehetővé tették ügyfeleik számára, hogy a részvényárfolyamokkal hazardírozzanak, gyakran veszélyesen magas tőkeáttételt alkalmazva.
Újabban a kifejezést olyan cégekkel hozzák kapcsolatba, amelyek a bucketinget gyakorolják, ami azt jelenti, hogy az ügyfél tudta nélkül profitálnak az ügyleteiből.
Key Takeaways
- A bucket shop olyan brókercég, amely etikátlan üzleti gyakorlatot folytat.
- Történelmileg megkönnyítették a részvényárfolyamokkal való szerencsejátékot, gyakran arra bátorítva ügyfeleiket, hogy veszélyes mértékű tőkeáttételt alkalmazzanak.
- A mai időkben a bucket shopokat az úgynevezett bucketing tranzakciókkal hozzák összefüggésbe, ami az ügyfelek kereskedéséből való illegális haszonszerzést jelenti.
A bucket shopok megértése
A bucket shopok olyan brókercégek, amelyeknek egyértelmű és egyértelmű érdekellentétük van az ügyfeleikkel. Hagyományosan szerencsejátékházként működtek, ahol az ügyfeleket arra ösztönözték, hogy jelentős tőkeáttételt vegyenek fel, hogy a jövőbeli részvényárfolyamokra spekuláljanak. Amikor az ügyfelek időnként nyereséget értek el a kereskedéseikből, a vödörüzlet reklámozta a nyereséget, hogy új ügyfeleket toborozzon. A legtöbb esetben azonban az ügyfelek nagy vagy akár teljes veszteséggel szembesültek. Mint minden szerencsejáték-tevékenység esetében, a bucket shopok is profitáltak ügyfeleik veszteségeiből.
A bucket shopok az 1800-as évek végén váltak általánossá, amikor az új kommunikációs technológiák, például a távíró elterjedése lehetővé tette a részvényárfolyamokra való időben történő spekulációt. A Bucket Shopok azért jöttek létre, hogy az ügyfelek ugyanúgy fogadhassanak a részvényárfolyamokra, mint máskor a versenylovakra,
A “Bucket Shop” elnevezés eredetének egyik lehetséges magyarázata azzal a másik technikával függ össze, amelyet ezek a cégek alkalmaztak, hogy hasznot húzzanak az ügyfeleikből. Miután a nap folyamán végrehajtották a kereskedéseiket, a bucket shopok néha egy vödörbe dobták a kereskedelmi jegyeket. Miután a jegyeket összekeverték, a cég a nyertes és vesztes ügyleteket az egyes ügyfelekhez rendelte, annak értékelése alapján, hogy mely ügyfelek termelnék a legtöbb profitot a cég számára. Ezt a gyakorlatot a mai jogi és szabályozási előírások természetesen tiltják.
A kifejezést manapság pontosabban azokra a brókercégekre használják, amelyek etikátlanul profitálnak ügyfeleik ügyleteiből. Konkrétan azokra a cégekre utal, amelyek bucketinget folytatnak, ami azt a gyakorlatot jelenti, hogy megtévesztik az ügyfeleket a kért tranzakció tényleges árával kapcsolatban, és ezt a megtévesztést felhasználva profitálnak az ügyleteikből.
Valós példa a bucketingre
A bucketing szemléltetésére tekintsünk egy olyan esetet, amikor egy ügyfél 1000 részvényt kér részvényenként 20 dolláros áron. Egy gátlástalan bróker azt mondhatja az ügyfélnek, hogy a részvényeket 20 dollárért vásárolta, holott valójában 19 dollárért vásárolta őket.
A részvényenkénti 1 dolláros különbözetet a bróker nyereségként zsebre vágná, anélkül, hogy ezt a tényt az ügyfélnek felfedné. Gyakorlatilag a bróker 1000 dollár értékű nyereséget lopott volna el az ügyféltől. Az ilyen típusú ügyletet bucketingnek nevezik, és azokat a cégeket, amelyek ebben részt vesznek, bucket shopoknak nevezik.