Validation of an ADCC assay using human primary natural killer cells to evaluate biotherapeutic products bearing an Fc region

A bioterápiás készítmények fejlesztése megköveteli a minőségi jellemzőik értékelésére szolgáló analitikai módszerek folyamatos fejlesztését. A bioterapeutikumok egy részhalmazát úgy tervezték, hogy kölcsönhatásba lépjenek a célsejtek membránján exponált vagy oldható formában keringő specifikus antigénekkel, és a hatásos funkciókat az Fc régiójuknak az effektorsejtek általi felismerésén keresztül érik el, amely olyan mechanizmusokat indukál, mint az antitestfüggő sejtközvetített citotoxicitás (ADCC). Így az ADCC indukció kritikus minőségi jellemző (CQA), amelyet értékelni kell a bioterápiás hatékonyság biztosítása érdekében. Az ADCC indukciója különböző forrásokból származó effektorsejtek, például perifériás vér mononukleáris sejtek (PBMC) és genetikailag módosított sejtvonalak (pl. transzfektált NK- vagy Jurkat-sejtek) alkalmazásával értékelhető, és az alkalmazott effektorsejtek típusától függően különböző megközelítések alkalmazhatók a kimutatásra és az eredmények értelmezésére. Ebben a tekintetben a vizsgálatok validálása fontos az eredmények megbízhatóságának biztosítása érdekében a tervezett célnak megfelelően. A következőkben bemutatjuk az ADCC-próbák standardizálását és validálását három bioterápiás fehérje hatékonyságának vizsgálatára, friss vérből nyert primer NK-sejteket használva effektorsejtként, és a sejthalált áramlási citometriával detektálva. A módosított sejtek helyett a primer NK-sejtek használatának előnye, hogy a válasz közelebb áll az in vivo előfordulóhoz, mivel a citotoxicitást közvetlen módon értékeljük. Eredményeink azt mutatják, hogy a próbák minden esetben jellegzetes szigmoidális dózis-válasz görbét mutattak, amely pontos, precíz és specifikus paramétereknek felelt meg. Ezáltal a validált ADCC-teszt megfelelő alternatíva az ilyen típusú bioterapeutikumok biológiai aktivitásának értékelésére.