Vigyázz a fejedre

Normális, hogy mindennapi helyzetekben, például állásinterjún vagy vizsgaidőszakban szorongást érzünk. Ez a szorongás segíthet a teljesítményünk javításában. Ha azonban a szorongás elkezdi zavarni a mindennapi életet, és intenzívvé válik, az a szorongásos zavar kialakulására utalhat.

A szorongásos zavar tünetei

A szorongás különböző módon érinti az embereket, de a tünetek közé tartoznak:

  • szorongás, aggodalom, nyugtalanság vagy izgatottság érzése;
  • emberek vagy helyzetek kerülése;
  • fokozott alkohol- vagy drogfogyasztás;
  • fejfájás, izom- vagy mellkasi fájdalom, gyors vagy felületes légzés vagy szívdobogás;
  • fokozott izomfeszülés;
  • “zselés lábak”
  • bizsergés a kezekben és a lábakban;
  • hyperventilláció (túlzott légzés);
  • szédülés;
  • légzési nehézség;
  • gyakrabban akarja használni a WC-t;
  • rosszullét;
  • feszítő érzés a mellkas területén;
  • feszült fejfájás.

Minden személyt valószínűleg másképp érint, és egyes tünetekkel több gondja lesz, mint másokkal.

A szorongásos zavar típusai

A szorongásos zavaroknak sokféle típusa létezik, amelyek különböző módon érinthetik az egyéneket. Ezek közé tartoznak:

  • Pánikroham/betegség – ez az, amikor valaki pánikrohamban szenved. Ezek nagyon gyorsan jelentkezhetnek, és tünetei lehetnek mellkasi fájdalom, hiperventilláció és/vagy szapora szívverés. Az egyén úgy érezheti, hogy szívrohamot kap, mivel a tünetek hasonlónak tűnhetnek. A roham általában néhány perc alatt elmúlik.
  • Generalizált szorongásos zavar (GAD) – ez az, amikor az illető hosszabb ideig szorong vagy aggódik. Ez lehet több napon át, hat hónapon keresztül vagy még tovább is. A személy folyamatosan úgy érzi, hogy a dolgok rosszra fordulhatnak, és az érzés, hogy ha ez megtörténik, egyre nyomasztóbbá válik.
  • Kényszeres kényszerbetegség (OCD) – ez az, amikor a személynek folyamatosan félelemmel, ártalommal vagy szennyeződéssel kapcsolatos gondolatai vannak. Ez olyan folyamatos viselkedésformákat eredményez, amelyekkel megpróbálja megakadályozni, hogy ez megtörténjen, pl. túlzott kézmosás vagy túlzott takarítás.
  • Poszt-traumás stressz zavar (PTSD) – a személynél ez a zavar egy nyomasztó esemény átélése vagy szemtanúja miatt alakulhat ki.
  • Fóbiás zavarok – ilyenkor az illető szélsőségesen fél bizonyos dolgoktól, pl. zárt helyektől, pókoktól vagy a sötétségtől.

Mi segít a szorongás ellen

A szorongás bizonyos fokozata normális. Ha azonban súlyossá válik, elhúzódik és elkezdi zavarni a mindennapi életét, érdemes megfontolni, hogy további segítséget kérjen. Elsősorban az alábbiakban felsorolt önsegítő kezdeményezések lehetnek hasznosak. Ha ezek nem segítenek, fontolja meg, hogy felkeresi háziorvosát. Orvosa tanácsot tud adni a megfelelő lépésekkel kapcsolatban. Orvosa más okokat is ki tud zárni, például bizonyos betegségeket vagy bizonyos vényköteles/nem vényköteles gyógyszerek mellékhatásait.

Önsegítő stratégiák

Vannak olyan lépések, amelyeket megtehet a szorongás tüneteinek kezeléséhez. Ezek közé tartoznak a következők, illetve olyanok, amelyeket saját maga is kidolgozhat:

  • lazítson – nézze meg, mi segít Önnek ellazulni, pl. olvasás; jóga vagy zenehallgatás;
  • legyen aktívabb – menjen ki sétálni/kocogni;
  • beszélgessen barátaival/családjával – a beszélgetés jó erősítő hatású;
  • fogadja el az érzéseit – “ez csak szorongás”; “majd elmúlik, mint régen”;
  • kerülje az alkoholt, vagy figyeljen a fogyasztására;
  • aludjon jól – pihenjen megfelelően;
  • csökkentse a koffeinfogyasztást.

Beszélgető terápiák

A beszélgető terápiák során egy olyan szakemberrel beszélgetünk, aki arra van kiképezve, hogy segítsen a személynek feltárni az érzéseit. Lehetővé teszi, hogy valaki beszéljen a gondolatairól és érzéseiről, valamint arról, hogy ezek milyen hatással lehetnek a viselkedésére és a hangulatára. A gondolatairól való beszélgetés segíthet észrevenni olyan dolgokat, amelyeken hasznos lehet változtatni.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

Az, ahogyan érezzük magunkat, hatással van a gondolatainkra és a hiedelmeinkre, valamint arra, ahogyan viselkedünk. A negatív gondolatok negatív viselkedéshez vezethetnek (például ahhoz, hogy abbahagyunk olyan dolgokat, amelyek korábban örömet okoztak). Ez hatással lehet arra, hogy hogyan érezzük magunkat.

A CBT arra ösztönzi a személyt, hogy vegyen részt tevékenységekben, és írja le gondolatait és problémáit. Segít nekik azonosítani és ellensúlyozni a negatív gondolatokat. Önsegítő könyvek és számítógépes CBT programok/alkalmazások is rendelkezésre állnak.

A CBT bizonyítottan hatékony a szorongásos zavarok kezelésében mind rövid, mind hosszú távon.1