Atlanti laposhal
Latin név
Hippoglossus hippoglossus
Group Név
Földikutya
Taxonómiai adatok
Élhely
Az atlanti laposhal széles körben elterjedt az Atlanti-óceán északi részén. Az Atlanti-óceán északnyugati részén a populációk Virginia partjaitól egészen az északi sarkkörig találhatók. Jelentős egyedek úsznak Grönland, Új-Fundland és Labrador, a Szent Lőrinc-öböl és Új-Skócia partjainál. Északkeleten az atlanti laposhal a Vizcayai-öböltől a Spitzbergákig és a Barents-tengerig terjed. Az atlanti laposhalat kereskedelmi céllal halászják.
Fajleírás
Az atlanti laposhal összenyomott, ovális testű, és általában mindkét szeme a teste jobb oldalán van, a bal oldal teljesen vak. A szemes oldalukon zöldesbarnától a majdnem feketéig terjedő színűek. A fiatal halak enyhén foltosak vagy pettyesek lehetnek, és fehér az aljuk, amely érésük során szürke vagy vöröses foltokkal válik foltossá. A szájuk nagyon nagy, és számos éles, ívelt foggal rendelkezik. Az atlanti laposhal akár két méternél is hosszabbra nőhet, bár súlya általában nem éri el a 100 kg-ot.
A 2,5 m-nél is hosszabbra növő és 300 kg-ot meghaladó súlyú atlanti laposhal (Hippoglossus hippoglossus) az Atlanti-óceán legnagyobb, legelterjedtebb és kereskedelmi szempontból legértékesebb szárazföldi hala. Földrajzi elterjedési területe az Atlanti-óceán északnyugati részén Virginia partjaitól délen a grönlandi Disko-öböl partjainál északon található vizekig terjed, bár az Egyesült Államok vizein kereskedelmi szempontból már kihalt, és a Grand Banks-től délre is ritka. A laposhalak tengerfenéken, a fenéken vagy annak közelében élnek, és a 3 és 5 °C közötti hőmérsékletet részesítik előnyben. A skót talapzaton és a Grand Banks déli részén a laposhal 200-500 m mélységben a partok között és a kontinentális talapzat peremén futó mélyvízi csatornákban fordul elő a legnagyobb mennyiségben. A nagyobb laposhalak nagyobb mélységtartományban fordulnak elő, és télen mélyebb vízben is megtalálhatók.
A laposhalak a Pleuronectidae családba tartoznak, amelynek tagjai általában mindkét szemükkel a testük jobb oldalán rendelkeznek, a bal oldal teljesen vak. Oldalról lapítottak, és úgy úsznak, hogy a bal oldaluk a fenék felé, a jobb vagy szemes oldaluk pedig a felszín felé néz. A laposhal színezete, amely csak a test szemes oldalon fordul elő, a zöldesbarnától a nagyon sötét gesztenyebarna színig terjed. A vak oldal a fiatal halaknál általában fehér, de az idősebb, nagyobb halaknál szürke vagy akár cseresznyepiros foltos lesz. A száj igen nagy, a szem középvonaláig terjedő nyílással rendelkezik, és számos éles, ívelt foggal van felszerelve. Méretén kívül az atlanti laposhal a legtöbb más laposhalfajtól homorú farka alapján különböztethető meg.
A béltartalomra vonatkozó információk szerint a fő zsákmányállatok fenéklakó vagy tengerfenéken élő állatok. A laposhal méretének növekedésével a zsákmány kiválasztása a gerinctelenekről a halakra tevődik át. A kis laposhalak (<30 cm) remeterákokkal, garnélarákokkal, kis rákokkal és mysidákkal táplálkoznak, míg a 70 cm-nél nagyobbak laposhalat (Hippoglossoides platessoides), vörös álsügért (Sebastes spp.) és tőkehalat (Pollachius virens) fogyasztanak.
A Scotian Shelf és a déli Grand Banks hímek és nőstények növekedése körülbelül 7 vagy 8 éves korukig (~100 cm) hasonló, ezután a hímek növekedése lelassul, míg a nőstényeké 20 éves korukig azonos ütemben folytatódik. A nőstények maximális mérete (200 cm) sokkal nagyobb, mint a hímeké (140 cm). Az ivarérettségi kor bizonytalan, de az ivarérettségi hosszúságot a nőstények esetében 115 cm-re, a hímek esetében pedig 75 cm-re becsülik. Az ívás helye és ideje nem ismert, de a laposhal-halászok anekdotikus beszámolói arra utalnak, hogy az atlanti laposhal ívása valószínűleg mély vízben (300-700 m) történik a téli hónapokban, december és március között.
Halászat
A 3NOPs4VWX5Zc gazdálkodási egységben, amely magában foglalja a skót talapzatot és a Grand Banks déli részét, a laposhalat főként a kontinentális talapzat szélei mentén halászják, főként horogsoros fenékhalászok által.
A laposhal halászata 1988-ig nem volt szabályozva. 1988-ban 3NOPs4VWX5Zc-re 3200 t teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapítottak meg. A teljes kifogható mennyiséget 1994-ben 1500 tonnára, majd 1995-ben 850 tonnára csökkentették. 1999-ben a halászati erőforrások védelmével foglalkozó tanács (FRCC) ajánlásai alapján a teljes kifogható mennyiséget 850 tonnáról 1000 tonnára emelték. Az éves teljes kifogható mennyiségek 2000 óta többször is emelkedtek. 1994 óta a gazdálkodási tervek és az engedélyezési feltételek előírják a 81 cm-nél kisebb laposhal visszaengedését. Az 1960 és 2007 közötti átlagos kirakodott mennyiségek ebben a régióban évente körülbelül 1800 t voltak, az 1000 és 4200 t közötti tartományban.
Felmérések és értékelés
A DFO skót talapzaton évente végzett, alaphalakat vizsgáló kutatóhajós (RV) vonóhálós felmérést 1970 óta minden évben elvégzik. A 81 cm-nél nagyobb laposhalak fogása az RV vonóhálóval alacsony, és a fogási arány évről évre nagyon változó (40-70 egyed), ezért a felnőtt egyedek számának megbízhatatlan mutatójának tekintik. A halászatba való felvétel azonban megbecsülhető, mivel a vonóhálós felmérés során kifogott laposhalak átlagos mérete 58 ± 7 cm.
A Halibut Long Line Survey-t 1998-ban az iparral és a DFO Science-vel együttműködve fejlesztették ki az atlanti laposhal széles mérettartományának (50-230 cm) megfigyelésére a skót talapzaton és a Grand Banks déli részén (3NOPs4VWX5Zc). A felmérést úgy tervezték, hogy a kiaknázható populáció (≥ 81 cm) bőségindexét hozza létre, nyomon kövesse a populáció tendenciáinak és eloszlásának változásait, és jelezze a bejövő újoncokat.
A mintegy 300 rögzített állomásból álló, a kirakodási adatokon alapuló rétegzési rendszerrel rendelkező felmérés évente májustól júliusig tart. Évente átlagosan 200-at végeznek el. A halászok betartják a halászati protokollokat, beleértve az állomástól való minimális távolságra (3 tengeri mérföld), a horogméretre (14-es kör alakú horog), a horgok számára (1000) és az előnyben részesített áztatási időre (10 óra) vonatkozó szabályokat. A felméréssel egy időben kereskedelmi indexfelmérést is végeznek, amely a kereskedelmi halászat helyettesítőjeként szolgál. A kereskedelmi index esetében a halászok a rögzített állomásokhoz hasonló jegyzőkönyvekkel halásznak, de az általuk választott helyeken.
Mind a laposhal-felmérés, mind a kereskedelmi index hasonló eloszlást mutat a laposhalfogások tekintetében a mintavétel évtizede alatt. A laposhal-felmérés bőségindexe a fogási arányok lehetséges növekedésére utal a 4VWX-ben az utóbbi években, és viszonylag stabil fogásokra 2003 előtt. A kereskedelmi index fogási arányai azonban sokkal változékonyabbak, és semmi nem utal arra, hogy az utóbbi években nőtt volna a fogási arány. A 3NOPs4VWX5Zc atlanti laposhalállomány legfrissebb állományértékelése a következő címen érhető el: Assessment of Atlantic Halibut on the Scotian Shelf and Southern Grand Banks (NAFO divízió 3NOPs4VWX5Zc) (CSAS SAR – 2009/036).
Halibut Research
Az öregedés
A skót talapzaton és a déli Grand Banks-en élő atlanti laposhalak öregedési vizsgálatát 2005 és 2008 között végezték. A kormeghatározás a növekedési lépések megszámlálásával történt, mintegy 2500 vékonyszelvényű atlanti laposhal szagittális otolitjából. A korbecsléseket bombás radiokarbonos módszerekkel validálták, ami azt jelzi, hogy a növekedési lépések évente rakódnak le. A 8 éves növekedés után a gyűrű szélessége jelentősen szűkült, valószínűleg az ivaréréssel együtt. A hímek és a nőstények növekedési üteme 7-8 éves korig (~100 cm) hasonló volt, ezt követően a hímek növekedése lelassult, míg a nőstények növekedése 20 évig folytatódott, elérve a hímeknél (140 cm) nagyobb maximális méretet (200 cm). Az atlanti laposhal hosszú életű hal, legalább 50 évig él, ami fontos szempont a halászat irányítása szempontjából. A vizsgálatról további információk a BIO honlapjának Otolith Research Laboratory aloldalán találhatók.
Márka-visszafogás
A Skót talapzaton és a Grand Banks déli részén 2006 és 2008 között t-bar horgonyjelzőket (más néven spagetti-jelzőket) használó jelölési program zajlott, amely 2010-től kezdődően évente váltakozva folytatódik. A fogási eredmények azt mutatják, hogy az atlanti laposhal széles körben mozog az Atlanti-óceán északi részén, beleértve Kanada gazdasági tilalmi övezetén kívül eső területeket is. Lehetséges, hogy a kanadai gazdálkodási területeken kívül található laposhalak, beleértve az Egyesült Államok vizeit, a Flandriai-fokot és az Új-Fundlandtól északra fekvő vizeket (NAFO 3KLM), ugyanannak az állománynak a részét képezik. Maine Tengeri Erőforrások Minisztériuma nemrégiben hasonlóan nagy mozgásokról számolt be, és különösen a Maine partközeli vizeiben alkalmazott címkék 28%-át a kanadai vizeken fogták vissza. A kanadai vizeken megjelölt laposhalakat azonban nem fogták ki az USA vizein.
2009 februárjáig a 2076 megjelölt laposhalból 224-et fogtak vissza. A legtöbb megjelölt laposhalat az intenzív laposhal-halászat idején fogták ki, például a felmérések és a tavaszi halászat során. A megjelölt halak 1 és 2,698 km között mozogtak a visszaengedési helyüktől. Nevezetesen, két laposhal körülbelül 2600 km-t tett meg a Grand Banks-től az izlandi vizekig körülbelül két év alatt.
A szabadnapok és a megtett távolság között nem volt kapcsolat, azonban a domináns mozgás kelet és nyugat felé irányult, a keleti mozgás nagyobb távolságot tett meg, mint a nyugati mozgás.
A mozgásminták mellett ez a jelölési projekt a kiaknázási arány becslését is lehetővé teszi, ami annak felmérésére szolgál, hogy az állományt megfelelő szinten halásszák-e ki. A kiaknázási arány 2006-ban 17,7%, 2007-ben pedig 20,1% volt.
Pop-up műholdas archiválási címkézés
Pop-up műholdas archiválási címkéket erősítettek a laposhalakra, amelyeket a skót talapzat és a déli Grand Banks különböző pontjain engedtek ki. Ezek az elektronikus eszközök akár 12 hónapig is rögzítik a mélységet, a hőmérsékletet és a hozzávetőleges tartózkodási helyet. A gazdaszervezetről való leválasztás után a címke felemelkedik a tenger felszínére, és továbbítja az adatokat az Argos műholdaknak. Izgalmas információkat várunk ezektől a csúcstechnológiás eszközöktől.
Publikációk
- Proceedings of the Maritimes Region Science Advisory Process on the Assessment of Atlantic Halibut on the Scotian Shelf and Grand Banks; november 16-17., 2010 (CSAS Pro – 2012/008).
- Proceedings of the Quebec Regional Peer Review on the Assessment of the Gulf of St. Lawrence-öböl (4RST) atlanti laposhal-állományának értékeléséről; 2013. február 27. (CSAS Pro – 2013/010).
- Regionális tudományos tanácsadói folyamat a Szent Lőrinc-öböl (4RST) atlanti laposhal-állományának értékeléséről; 2011. február 16. (CSAS Pro – 2011/008).
- Proceedings of the Maritimes Region Science Advisory Process on the Assessment Framework for 3NOPs4VWX+5Zc Atlantic Halibut; 2007. október 30-31, 2008. január 8-9, 2009. június 16-17. (CSAS pro – 2009/036)
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal állományának értékelése (4RST); 2009. február 18. (CSAS pro – 2009/012).
- Atlanti laposhal kutatás: Jelentés a tervezési ülésről; 2004. augusztus 24-25. Maritimes. 2004/027
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal (4RST) 2004-ben. Quebec. 2005/013
- Az atlanti laposhal a skót talapzaton és a déli Grand Banks-en (3NOPs4VWX osztály). Maritimes. 2006/038
- A Szent Lőrinc-öböl atlanti laposhalállományának (4RST körzetek) 2008-as állományfelmérése (CSAS SAR – 2009/023).
- Az atlanti laposhal állományfelmérése a skót talapzaton és a déli Grand Banks-en (NAFO 3NOPs4VWX5Zc körzetek) (CSAS SAR – 2010/006).
- Az atlanti laposhal állományfelmérése a skót talapzaton és a déli Grand Banks-en (NAFO 3NOPs4VWX5Zc körzetek) (CSAS SAR – 2011/001). Maritimes. 2011/001
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal állományának 2009. és 2010. évi értékelése (NAFO 4RST körzet) (CSAS SAR – 2011/012).
- Az atlanti laposhal-populáció előrejelzése a skót talapzaton és a Southern Grand Banks-en (NAFO 3NOPs4VWX5Zc körzet) (CSAS SAR – 2012/027).
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal állományának 2011. és 2012. évi felmérése (NAFO 4RST körzet) (CSAS SAR – 2013/033).
- Az atlanti laposhal állományának 2014. évi felmérése a skót talapzaton és a Southern Grand Banks-en (NAFO 3NOPs4VWX5ZC körzet) (CSAS SAR – 2015/012).
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal állományának 2013. és 2014. évi felmérése (NAFO 4RST körzetek) (CSAS SAR – 2015/023).
- Az atlanti laposhal felmérése a Skóciai talapzaton és a déli Grand Banks-en (3NOPs4VWX5Zc körzet). Maritimes. 2007/021
- A Szent Lőrinc-öbölben (4RST) élő atlanti laposhal állományának 2013. évi állapotára vonatkozó fő mutatók frissítése (CSAS ScR – 2014/002).
- Az atlanti laposhal állományállapotának frissítése a Scotian Shelf és a Southern Grand Banks területén (NAFO Divs. 3NOPs4VWX5Zc) (CSAS ScR – 2014/016).
- A Szent Lőrinc-öbölben élő atlanti laposhal állományának 2013. évi állapotára vonatkozó mutatók frissítése (CSAS ScR – 2014/002).
- A St. Lawrence-öböl (4RST) atlanti laposhal-állományának 2015. évi állapotjelentésének frissítése (CSAS ScR – 2016/008).
- Az atlanti laposhal-állomány állapotának frissítése a skót talapzaton és a déli Grand Banks-en (NAFO Divs. 3NOPs4VWX5Zc) (CSAS ScR – 2016/010).
- Az atlanti laposhal állományállapotának frissítése a skót talapzaton és a Southern Grand Banks-en (NAFO Divs. 3NOPs4VWX5Zc) (CSAS ScR – 2017/021).
- Safe Release of Atlantic Halibut Maritimes. 2009-1580
- Atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben. Quebec. 1996/057
- Atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben (4RST körzetek). Quebec. 1999/A4-02
- Atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben (4RST körzetek). Quebec. 2000/A4-02
- Az atlanti laposhal a skót talapzaton és a déli Grand Bankon (4VWX 3NOPs körzet). Maritimes. 2001/A3-23
- Atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben (4RST körzetek) – Frissítés (2000). Quebec. 2001/A4-02
- Atlantic Halibut of the Gulf of St. Lawrence (Divisions 4RST) – Update (2001). Quebec. 2002/A4-02
- Az atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben (4RST) – Frissítés (2002). Quebec. 2003/006
- Atlanti laposhal a Szent Lőrinc-öbölben (4RST) – 2003. évi frissítés. Quebec. 2004/013