Az Alfréd-ékszer:

Az angolszász világ felfedezése során a régészek számos ásatást végeztek, amelyek gyümölcsöző betekintést nyújtottak e jeles történelmi korszak kincstáraiba. Az egyik legjelentősebb, mégis rejtélyes kincs, amelyet ebből az időszakból feltártak, az Alfréd-ékszer – egy 9. századi tárgy, amelyet Alfréd király rendelt meg, és amelyet feltehetően mutatóeszközként használtak a Bibliák és más vallási szövegek olvasásának megkönnyítésére, amelyeket Alfréd parancsára kézzel másoltak és osztottak szét a királyságban.

A történelmi feljegyzések szerint ezt az aranyműves csodát a nyugat-szász udvar pártfogása alatt működő kézműves készítette. Az ékszer alapja egy sárkányszerű fej formáját ölti, amelynek szájában egy foglalat van, amelyben egy mutatót egy szegecs tarthatott egy meghatározott helyen. A test egy ülő alak zománcozott képét ábrázolja, amelyet egy könnycsepp alakú, magasra csiszolt kvarckristály véd, aranykeretbe foglalva.

A figurát kezdetben Szent Cuthbertként, egy Alfréd előtt élt angol szentként értelmezték. Ma azonban úgy tartják, hogy az alak vagy a Látást ábrázolja, vagy pedig Krisztus mint Bölcsesség ábrázolása. A peremet aranykeret szegélyezi, amelyen faragott betűkkel az AELFRED MEC HEHT GEWYRCAN felirat olvasható, ami óangolul annyit jelent: “Alfréd rendelte el, hogy készítsenek engem”.

Az angolszász korszak technológiai vívmányai, valamint a magas árú anyagok kiválasztása arra utalnak, hogy az ékszer szoros kapcsolatban áll Alfréd királlyal, Æthelwulf wessexi király fiával. A történelem úgy emlékezik Alfrédra, mint Anglia egyik legnagyobb királyi harcosára, valamint az igazságosság, a tanulás és a civilizáció szószólójára.

Az Alfréd király uralma Wessex királyaként 871-ben kezdődött, amikor bátyját, Æthelredet követte. A Wessex elleni gyakori viking támadások megkérdőjelezték Alfréd uralkodói kompetenciáját, de hamarosan nagyszerű vezetőnek bizonyult. 886-ra hivatalossá tette a határokat, és megszilárdította a határtól délre és nyugatra fekvő területek feletti ellenőrzését, egyesítve Dél-Angliát. Uralkodási stratégiája elég diplomatikus volt ahhoz, hogy erős szövetséget kössön a szomszédos Mercia királysággal, miután lánya, Æthelflaed kezét a merciai vezetőnek adta.

Alfréd a jól irányított vezetés mellett az oktatás erejében és fontosságában is hitt, tudván, hogy a bölcsesség és a műveltség elválaszthatatlanok egymástól. 899-ben halt meg egy skandináv harcosok elleni pusztító csata után.

Alfréd király fiatalon megtanult óangolul olvasni, majd harmincas évei végén áttért a latinra. Az oktatási munkában való elkötelezettsége arra késztette, hogy megszervezze és aktívan részt vegyen a latin vallási szövegek óangolra fordításában, a bölcsesség további terjesztésének céljával.

A beszámolók szerint Alfréd király királysága minden “püspöki székhelyére” (az egyházmegyének megfelelője) kiküldött egy példányt a Nagy Gergely pápa által írt Pásztori gondviselésből, valamint egy esztelt – a kéziratok olvasásához tervezett, nagy értékű mutatót -, amelyet a könyvvel együtt kellett tartani és olvasási segédeszközként használni. Feltehetően az Alfréd-ékszer is egy ilyen aestel volt.

Az Alfréd-ékszert a 17. század végén fedezték fel, amikor felszántották egy mezőn a Somerset megyei North Pethertonban. A leletet a lelet megtalálásának helye még érdekesebbé teszi, mivel North Petherton meglehetősen közel van az Athelney apátsághoz, ahhoz a menedékhelyhez, ahonnan Alfréd indította ellentámadását a dánok nagy serege ellen. A tárgyat 1718-ban az oxfordi Ashmolean Múzeumnak ajándékozták, és ma is ott van kiállítva.

A használatára vonatkozó korai elméletek egy része szerint egy királyi koronaékszer középpontja vagy egy medál volt, de ezeket az elképzeléseket hamar elvetették. Az esztelneként való azonosítása a közelmúltban történt, mivel nagyon hasonlít a zsidó jádra, amelyet a zsinagógákban a Tóra felolvasásához használnak. 1901-ben, Alfréd király halálának ezredik évfordulója tiszteletére az Alfréd-ékszer másolatai készültek, egyeseket a londoni Elliot Stocks, másokat az oxfordi Payne’s készített.

Olvassunk még egy történetet tőlünk: Sutton Hoo: Anglia egyik legpompásabb régészeti lelete

Később az Ashmolean konzerváló részlege is készített néhány másolatot erről az angolszász kincsről. Ettől függetlenül az Alfréd-ékszer titkosított rejtélye tanúskodik alkotója teljesítményéről, amely legalább annyira kulturális, mint katonai jellegű volt, felvilágosítva és megerősítve az angolszász identitást a népnyelv használata révén.

Bővebb tartalomért