Az artériás ellátás anatómiája

Aorta

Az aorta a bal kamra felső részénél kezdődik. Rövid emelkedés után hátrafelé és a bal oldalra ível; ezután a mellkason belül a gerincoszlop bal oldalán leereszkedik, a rekeszizomban lévő aorta hiatuson keresztül a hasüregbe jut, és a negyedik ágyékcsigolya alsó határával szemben a jobb és bal közös csípőartériára osztódva végződik.

A felszálló aorta

A felszálló aorta a bal kamra alapjának felső részénél kezdődik. Eredésénél (az aortabillentyű szegmenseivel szemben) 3 kis tágulatot, az úgynevezett aorta-szinuszokat mutatja. A felszálló aorta és az aortaív egyesülésénél az ér kalibere megnő. Ezt a tágulatot nevezzük az aorta bulbusának. A felszálló aorta egyetlen ága a szívet ellátó 2 koszorúér; ezek az aorta kezdetének közelében, közvetlenül a semilunáris billentyűk csatlakozó pereme felett erednek.

Aortaív

Az aortaív 2 görbületet alkot, az egyik domborúságával felfelé, a másik domborúságával előre és balra. Mivel az ér hátrafelé fut, bal oldala érintkezik a bal tüdővel és a mellhártyával. Az aorta ívéből három ág ágazik ki: a brachiocephalicus törzs, a bal közös nyaki verőér és a bal kulcscsont alatti verőér. A brachiocephalicus trunk az aorta ívének legnagyobb ága, és a jobb oldali közös karotisz- és a jobb oldali kulcscsont alatti artériára oszlik.

Süllyedő mellkasi aorta

A süllyedő mellkasi aorta a hátsó mediastinumban található. Kezdetén a gerincoszlop bal oldalán helyezkedik el. Lefelé haladva közelít a középvonalhoz; végpontján közvetlenül az oszlop előtt fekszik. E szegmens ágai 2 csoportra oszlanak, zsigeri (szívburok, hörgő, nyelőcső és mediastinalis) és parietális (borda alatti, felső frenikus és hátsó bordaközi) ágakra. Általában 9 pár hátsó bordaközi artéria ered az aortából.

Hasi aorta

A hasi aorta a rekeszizom aorta hiatusánál, az utolsó mellkasi csigolya testének alsó határa előtt kezdődik. A gerincoszlop előtt ereszkedik lefelé, és a negyedik ágyékcsigolya testénél végződik, általában a középvonaltól kissé balra, a 2 közös csípőartériára osztódva. Az ágak 2 csoportra oszthatók, zsigeri (cöliákus, mesenterialis superior, mesenterialis inferior, középső suprarenalis, vese, here és petefészek) és parietalis (phrenicus inferior, lumbalis, középső sacralis, végágak és közös csípőartéria).

Törzsi artériák

Celiakustörzs

A celiakustörzs rövid, vastag törzs, amely az aorta elején, közvetlenül a rekeszizom aorta hiatusa alatt ered. Majdnem vízszintesen halad előre, és 3 nagy ágra oszlik: a bal gyomor-, a közös máj- (gastroduodenalis és saját máj-) és a lép- (hasnyálmirigy-, rövid gyomor- és bal gastro-omentalis) ágakra.

Az arteria mesenterica superior

Az arteria mesenterica superior egy nagy ér, amely az arteria celiákia alatt ered, és a vékonybél teljes hosszát ellátja, kivéve a duodenum felső részét; ellátja továbbá a cecumot, a colon felszálló részét és a colon transversum proximális kétharmadát. Ágai a pancreaticoduodenalis inferior, a bélartéria, a középső vastagbél, az ileocolicus és a jobb oldali vastagbélartéria.

Az arteria mesenterica inferior

Az arteria mesenterica inferior a vastagbél keresztirányú distalis harmadát, a teljes leszálló vastagbél, a szigmabél és a végbél nagyobb részét látja el. Ágai a bal oldali vastagbél-, a szigma- és a felső végbélartéria.

Veseartériák

A veseartériák az aorta oldalából erednek, közvetlenül az arteria mesenterica superior alatt. A jobb oldali hosszabb, mint a bal oldali, és a vena cava inferior, a jobb oldali véna renalis, a hasnyálmirigy feje és a duodenum leszálló része mögött halad. A bal oldali magasabb, mint a jobb oldali. Mindegyik ér néhány kis alsó mellékveseágat ad le a vesefelső mirigy, a húgyvezeték, valamint a környező sejtes szövetek és izmok felé.

Az arteria iliaca

A negyedik ágyékcsigolya testének bal oldalán a hasi aorta a 2 közös arteria iliaca-ra oszlik. Ezek az aorta végződéséből ágaznak el, lefelé és oldalirányban haladnak, és 2 ágra, a külső csípőartériára és a belső csípőartériára osztódnak. Az előbbi ág az alsó végtagokat, az utóbbi a zsigereket és a medence izmait látja el. A közös csípőartériák kis ágakat adnak le a hashártyához, a psoas majorhoz, a húgyvezetékekhez és a környező areoláris szövetekhez; esetenként a csípőcsonti vagy a vesefeletti artériákból erednek.

A belső csípőartéria (hypogastrikus artéria) a medence izmait és zsigereit, a fenék, a külső nemi szervek és a comb medialis oldalát látja el. Ágai az elülső törzsből (umbilicalis, obturatoricus, uterus, vaginalis, inferior vesicalis, középső rectalis, belső pudendalis és inferior glutealis) és a hátsó törzsből (iliolumbaris, lateralis sacralis és superior glutealis) erednek. A külső csípőartéria nagyobb, mint a belső csípőartéria, és 2 ágat ad le, az inferior epigastricust (közvetlenül a lágyékszalag felett) és a mély csípőszalag körüli reflexet, mielőtt a lágyékszalag alatt áthaladva a combartériává válik.

A fej és nyak artériái

A fejet és nyakat ellátó fő artériák a 2 közös nyaki verőér. Ezek az erek a nyakban emelkednek, ahol mindkettő 2 ágra oszlik, a külső nyaki verőérre (amely a fej külső részét, az arcot és a nyak nagyobb részét látja el) és a belső nyaki verőérre (amely nagymértékben ellátja a koponya- és szemüregben lévő részeket).

A közös nyaki verőerek eredési módjukban különböznek. A jobb oldali a brachiocephalicus törzs elágazásánál kezdődik a szegycsont-kagylóízület mögött, és a nyakra korlátozódik. A bal az aorta ívének legmagasabb részéből ered, a brachiocephalicus törzstől balra és a brachiocephalicus törzstől hátsó síkban. Mindkét ér ferdén halad felfelé, a szegycsonti-klavikuláris ízület mögött a pajzsmirigyporc felső határának magasságáig, ahol a külső és a belső nyaki verőérre oszlik. Az arteria carotis communis bifurkációs szöge mögött egy vörösesbarna ovális test található, amelyet karotisztestnek (glomus caroticum) nevezünk.

Külső karotiszartéria

A külső karotiszartéria a pajzsmirigyporc felső határával szemben kezdődik. Enyhén ívelt irányt véve felfelé és előre halad, majd hátrafelé lejt az állkapocs nyaka mögötti térbe. Az arteria carotis externa ágai 4 csoportra oszthatók: elülső (pajzsmirigy feletti, nyelvi és arc), hátsó (nyakszirti és hátsó fülkagylói), felszálló (felszálló garat) és terminális (felületes halánték és maxilláris). Az arteria maxillaris a külső nyaki verőér 2 terminális ága közül a nagyobbik; az arc mély struktúráit látja el, és mandibuláris, pterygoideális és pterygopalatinus szakaszokra osztható.

Belső nyaki verőér

A belső nyaki verőér az agy elülső részét, valamint a szemet és annak függelékeit látja el, és ágakat küld a homlokba és az orrba. Lefolyása és kapcsolatai alapján ez az ér 4 részre osztható: nyaki, köldöki, üregi és agyi. A belső nyaki verőér nyaki része nem bocsát ki ágakat. A köves részből a caroticotympanicus és az arteria pterygoidalis ered; a barlangi részből a cavernosus, a hypophysealis, a semilunaris és az anterior meningealis; az agyi részből pedig a szemészeti, az anterior cerebralis, a középső cerebralis, a hátsó kommunikáló és a choroidalis.

Az agyi artériák a belső nyaki verőérből és a vertebralisból erednek, amelyek az agyalapnál egy figyelemre méltó anasztomózist alkotnak, amelyet (Willis-féle) agyi artériás körnek neveznek. Elöl ezt az anasztomózist az elülső agyi artériák alkotják, a belső nyaki verőér ágai, amelyeket az elülső kommunikáló artéria köt össze. Hátul a 2 hátsó agyi artéria alkotja, a bazilaris ágai, amelyeket mindkét oldalon a hátsó kommunikáló artéria köt össze a belső verőérrel.

Az elülső agyi artéria

Az elülső agyi artéria a belső verőérből ered a laterális agyhasadék mediális végződésénél. Előre és medialisan halad az elülső perforált anyagon keresztül, a látóideg fölött, a hosszanti hasadék kezdetéig. Itt szoros kapcsolatba kerül a szemközti artériával, amelyhez egy rövid törzs, az elülső kommunikáló artéria csatlakozik. Ettől a ponttól kezdve a két ér egymás mellett fut a hosszanti hasadékban, megkerüli a corpus callosum genusát, és hátrafelé fordulva a corpus callosum felső felszíne mentén halad tovább annak hátsó részéig, ahol a hátsó agyi artériákkal való anasztomózissal végződik.

középső agyi artéria

A középső agyi artéria, a belső nyaki verőér legnagyobb ága, először laterálisan fut az oldalsó agyi vagy Sylvian-hasadékban, majd hátrafelé és felfelé az insula felszínén, ahol több ágra oszlik, amelyek az agyfélteke oldalsó felszínén oszlanak el. Ennek az érnek az ágai az anterolaterális ganglionális, az inferior laterális frontális, a felszálló frontális, a felszálló parietális, a parietotemporális és a temporális artéria.

Hátsó agyi artéria és hátsó kommunikáló artéria

A hátsó kommunikáló artéria a belső nyaki verőérből hátrafelé fut, és anasztomozál a hátsó agyi artériával, a basilaris egyik ágával. Hátsó feléből számos kis ág ágazik ki – a posteromedialis ganglionáris ágak -, amelyek a hátsó agyvelőből származó hasonló erekkel együtt átszúrják a hátsó perforált anyagot, és ellátják a thalami medialis felszínét és a harmadik kamra falát.

Az arteria chorioidea anterior

Az arteria chorioidea anterior egy kicsi, de állandó ág, amely a belső nyaki verőérből ered, a hátsó kommunikáló artéria közelében. A hippocampus, a fimbria, a harmadik kamra tela choroidea és a plexus chorioidea felé terjed.

A felső végtagok artériái

Az ér, amely a kiindulásától az első borda külső határáig húzódik, az arteria subclaviának nevezzük. Ettől a ponttól a hónalj alsó határáig a hónaljartériának nevezik. A hónalj alsó szélétől a könyökhajlatig az artéria brachialisnak nevezik; itt a törzs 2 ágra, a radiális és a ulnaris artériára osztódva végződik.

Ateria subclavia

Jobb oldalon az arteria subclavia a jobb szegycsonti törzsből ered a jobb szegycsonti-klavikuláris ízület mögött; bal oldalon az aorta ívéből ered, a bal közös nyaki verőér mögött. Az arteria subclavia ágai a következők: az arteria vertebralis (a foramen magnumon keresztül lép be a koponyába, egyesül az ellenkező oldali érrel, és az arteria basilarist alkotja), a thyreocervicalis törzs, az arteria thoracica interna (a hatodik bordaközi rés magasságában osztódik az arteria musculophrenicára és az arteria epigastricus superiorra), a costocervicalis törzs és az arteria scapularis dorsalis.

Az arteria axillaris

Az arteria axillaris a subclavia folytatása, amely az első borda külső határán kezdődik. Ezen erek ágai az első részről a legmagasabb mellkasi, a második részről a thoracoacromialis és az oldalsó mellkasi, a harmadik részről pedig a subscapularis, a hátsó felkarcsonti circumflex és az elülső felkarcsonti circumflex.

Arteria brachialis

Az arteria brachialis a teres major ín alsó szélénél kezdődik. A karon lefelé haladva körülbelül 1 cm-rel a könyökhajlat alatt végződik, ahol az arteria radialis és az arteria ulnarisba ágazik. Az arteria brachialis kezdetben a felkarcsont medialis részén fekszik, de a karon lefelé haladva fokozatosan a csont elé kerül; a könyökhajlatban a könyökcsont két epicondylusa között félúton fekszik. Ennek az artériának az ágai a mély brachialis (profunda brachii), a felső ulnaris collateralis, a tápcsatorna, az alsó ulnaris collateralis és az izmos ágak.

Arteria radialis

Az arteria radialis a brachialis elágazásánál, közvetlenül a könyökhajlat alatt kezdődik, és az alkar sugárirányú oldalán halad a csuklóig. Az arteria radialis ágai 3 csoportra oszthatók, amelyek megfelelnek annak a 3 régiónak, amelyben az ér elhelyezkedik: alkarcsoport (recurrens radialis, muscularis, palmar carpalis és superficialis palmaris), csuklócsoport (dorsalis carpalis és első dorsalis metacarpalis), és kézcsoport (princeps pollicis, radialis indicis és mély palmaris ív).

Arteria ulnaris

Az arteria ulnaris a brachialis 2 végága közül a nagyobbik, és valamivel a könyökhajlat alatt kezdődik. Az ágak a következő csoportokba sorolhatók: alkarcsoport (elülső ulnaris recurrens, hátsó ulnaris recurrens, közös interossealis és izmos), csuklócsoport (palmar carpal és dorsalis carpal) és kézcsoport (felületes palmari ív és hozzájárulás a mély palmari ívhez).

Az alsó végtagok artériái

Az alsó végtag nagyobb részét ellátó artéria a külső csípőartéria közvetlen folytatása. Egyetlen törzsként fut a lágyékszalagtól a fossa poplitea alsó határáig, ahol 2 ágra, az elülső és a hátsó sípcsonti artériára oszlik. A főtörzs felső részét arteria femoralisnak, alsó részét pedig arteria poplitealisnak nevezik.

Arteria femoralis

Az arteria femoralis közvetlenül a lágyékszalag mögött kezdődik, és a comb középső és alsó harmadának találkozásánál végződik, ahol a m. adductor magnusban lévő nyíláson keresztül átmegy, és az arteria poplitealisba torkollik. A comb felső harmadában az artéria femoralis a femoralis háromszögben (Scarpa-háromszög), a comb középső harmadában pedig az adductoralis csatornában (Hunter-csatorna) helyezkedik el. A combartéria ágai a felszíni epigasztrikus (a combartéria elülső részéből ered, körülbelül 1 cm-rel a lágyékszalag alatt), a felszíni iliacalis circumflex, a felszíni külső szeméremcsont, a legmagasabb genicularis, a mély külső szeméremcsont, az izmos és a profunda femoris artéria.

Az arteria profunda femoris

A profunda femoris az arteria femoralis lateralis és hátsó részéből eredő nagy ér, amely a következő ágakat adja le: lateralis femoralis circumflex, medialis femoralis circumflex, perforáló és izmos. A profunda terminális részét néha negyedik perforáló artériának nevezik.

Arteria poplitealis

Az arteria poplitealis a femoralis folytatása, és a fossa poplitealison halad keresztül. Az adductor magnusban lévő nyílástól függőlegesen lefelé halad a popliteus alsó határáig, ahol az elülső és a hátsó sípcsonti artériára oszlik. A poplitealis artéria ágai az izom-, a bőr- és a genicularis artéria. A patella körül és fölött, valamint a combcsont és a sípcsont egybefüggő végein az erek bonyolult hálózata található, amely egy felszíni és egy mély plexust alkot.

Az elülső sípcsonti artéria

Az elülső sípcsonti artéria a poplitea bifurkációjánál, a popliteus alsó határán kezdődik. A boka elülső oldalának magasságában válik az arteria dorsalis pedisbe, ahol a legfelületesebb. Az arteria tibialis anterior ágai az arteria tibialis recurrens posterior, arteria tibialis recurrens anterior, arteria malleolaris lateralis anterior, arteria muscularis és arteria malleolaris anterior medialis.

Dorsalis pedis

A dorsalis pedis az arteria tibialis anterior folytatása. A bokaízülettől a lábhát sípcsont felőli oldalán halad előre az első lábközépcsont proximális részéig, ahol 2 ágra, az első háti lábközépcsontra és a mély talpi ágra oszlik.

Arteria tibialis posterior

Az arteria tibialis posterior a popliteus alsó határán kezdődik. Ágai az arteria fibularis, a posterior medialis malleolaris, a tápláló, a kommunikáló, az izmos, a medialis calcanealis, valamint az oldalsó és medialis plantaris artéria.

Az arteria fibularis

A fibularis artéria az arteria tibialis posteriorból ered és ferdén halad a fibula felé. Ezután a tibiofibularis syndesmosis mögött fut, és oldalsó calcaneus ágakra oszlik, amelyek a calcaneus lateralis és posterior felületén elágaznak.

Tüdőtörzs

A tüdőtörzs a vénás vért a szív jobb kamrájából a tüdőbe szállítja. Ez egy rövid, széles ér, amely a jobb kamra conus arteriosusából ered. Az egész ér a szívburokban van. A felszálló aortával együtt a szívburok zsigeri rétegének egyetlen csöve zárja be, amely a szív aljától felfelé folytatódik rajtuk. Eredési helyének mindkét oldalán a megfelelő pitvar fülkagylója és egy koszorúér található, a bal koszorúér az ér mögött halad el az ér első szakaszán.

A tüdőtörzs jobb oldali ága, a jobb tüdőartéria hosszabb és nagyobb, mint a bal oldali, és vízszintesen jobbra, a felszálló aorta és a vena cava superior mögött, valamint a jobb hörgő előtt, a jobb tüdő gyökerén belül, a hilumig fut, ahol 2 ágra oszlik. A tüdőtörzs bal oldali ága, a bal tüdőartéria rövidebb és valamivel kisebb, mint a jobb oldali, és vízszintesen halad a leszálló aorta és a bal hörgő előtt a bal tüdő gyökerén belül a hilumig, ahol 2 ágra oszlik, 1 ágra a tüdő mindkét lebenyéhez.

.