Az Axis Mundi:

Mi a közös a japán kultúrában a Fudzsi-hegyben, a Templom-hegyen lévő Szikladómban, az iszlámban Mekkában és a sziúk számára a Fekete-hegyekben? Mindegyik példája az axis mundi – a világ vélt középpontja, ahol az Ég és a Föld összekapcsolódik – hitének. Ezt az elképzelést más néven is ismerik, például “világfa”, “világoszlop” és “kozmikus tengely”.

Az ősi idők óta számos kultúra úgy tekintette a hazáját, mint a világ középpontját, mivel az volt az általuk ismert világegyetem középpontja. A legjobb példa e hit illusztrálására a kínai civilizációé. A kínai nyelvben Kína 中国 néven ismert, ami szó szerint “Középső Királyság”-nak fordítható. Hasonló módon az ókori egyiptomiak is úgy tekintették földjüket, mint a világ közepét, amelyet a Rend uralt, míg a határaikon túli területeken a Káosz uralkodott.

• A világfa – Yggdrasil északi legendája
• A világ királyának királyi útja és a Föld ősi középpontja
• A szent Omphalos-kő, a világ köldöke és az istenek kommunikátora

A középkori térképek Jeruzsálemet a Föld középpontjába helyezték. ( Public Domain )

Ahol az Ég és a Föld találkozik

A világ középpontjában lévő birodalomban van egy bizonyos pont, ahol az Ég és a Föld összekapcsolódik, vagy a köztük lévő távolságot tartották a legkisebbnek. Ezt a pontot, amelyet axis mundi néven is ismertek, gyakran egy magasan fekvő helynek, például egy hegynek tulajdonították, mivel szimbolikusan az égbe emelkedett. A kínai civilizáció esetében például a axis mundit a mitológiai Kunlun-hegynek tartják, amelyet a taoizmusban a “világ közepén lévő hegynek” tekintenek.

A Nyugat anyakirálynőjének barackünnepe, egy kínai Ming-dinasztia festmény a 17. század elejéről. (PericlesofAthens/ CC BY SA 2.0 ) Ez egy mitológiai esemény, amely hagyományosan az axis mundi – Kunlun-hegyen zajlik.

Egy másik példa: a hinduizmusban az indiai Meru hegyet és a tibeti Kailash hegyet egyaránt axis mundinak tekintik, az ég és a föld közötti vélt közelség miatt. A több központ létezését egyáltalán nem tekintik ellentmondásnak. Az ókori görögök például úgy hitték, hogy a Föld tengelye (az úgynevezett “omphalosz”) több helyen is létezik, leginkább Delphoiban. Emellett hittek egy kozmikus világfában is, valamint az Olümposz hegyében, mint isteneik lakóhelyében.

A Kailash-hegy hindu jelentőségének illusztrációja. Siva és Ganesha szent családját ábrázolja. A 18. századból való. ( Public Domain )

A távolság csökkentésének módjai

Egyes kultúrákban az axis mundi-t nem a természeti, hanem az ember alkotta vonások jelképezik. Az ókori babiloniak és sumérok például lépcsős piramisokat építettek, úgynevezett “zikkuratokat”, amelyek állítólag mesterséges hegyekként szolgáltak. Bizonyos esetekben az axis mundi, miközben természetes jellegzetesség, ember alkotta hegységben is megjelenik. A híres kambodzsai Angkor Watot például a khmerek úgy tervezték, hogy a Meru hegyet szimbolizálja. Ez a szent hegy állítólag a buddhizmusban a sztúpák (dombszerű építmény, amelyet általában Buddha vagy más buddhista szentek ereklyéinek elhelyezésére építenek) kialakításában is tükröződik.

• Eden Egyiptomban – 1. rész
• A sarki mitológia kilenc világa

Remény, félelem, fejlődés… és talán DNS? A Jákob létrájának valódi jelentésének megfejtése

Ziggurat az iraki Ali légibázison. ( Public Domain )

Az axis mundi még más formában is létezhet. Az északi kozmológiában például kilenc különböző világ létezik, amelyeket egy hatalmas kőrisfa, az Yggdrasil köt össze. A axis mundi még absztraktabb formákat is ölthet. A sámánisztikus hiedelmekben a axis mundi egyfajta ösvényként jelenik meg, amely lehetővé teszi a sámán számára, hogy térben és időben utazhasson. Az utazás e formája lehetővé teszi a sámán számára a gyógyulást, a bölcsesség megszerzését más birodalmakból és a lélekdarabok visszaszerzését.

Yggdrasil, a hatalmas mitikus fa, amely összeköti a kilenc világot az északi kozmológiában. ( CC BY 2.0 )

Végezetül, egyes hitrendszerekben minket, emberi lényeket az axis mundinak tekintenek, mivel az ég és a föld között helyezkedünk el. A hinduizmus és a buddhizmus csakrarendszere szerint az emberi testet az ég és a föld közötti pólusként vagy oszlopként kezelik. A testet templomnak tartják, és úgy gondolják, hogy az ember meditációval és imával képes meghaladni földi létét. Az emberi test mint axis mundi eszméje Leonardo da Vinci Vitruviuszi emberében, valamint a jóga és a Tai Chi gyakorlataiban is megjelenik.

Stupák, háttérben a Kailash-hegy északi oldalával – mindkettő a axis mundi szimbóluma. Forrás: Kálmán, Kálmán, Kálmán, Kálmán: CC BY-SA 4.0

Felső kép: Az életfa vagy axis mundi ábrázolása. Forrás: lahilden

By: Wu Mingren