Boulder Weekly

Az 1989-es Loma Prieta földrengést követően Sallo úgy döntött, hogy ideje elhagynia a kaliforniai Santa Cruzt, ahol két másik kiadványt – a Summer Santa Cruz és a Student Guide – birtokolt és adott ki. 1992-re a kolumbiai Bouldert vette célba. 1993-ban költözött Boulderbe, és az év augusztus 19-én jelent meg a Boulder Weekly első száma. Az azóta eltelt években a Boulder Weekly számos állami újságírói díjat kapott a vélemény-, hír- és szórakoztató írásokért.

Néhány évig, 1996 és 2000 között a Weeklynek versenytársa volt a Boulder Planet; Sallo büszkeségnek és szakmai teljesítménynek tartja, hogy a Weekly kitartott a jól finanszírozott versenytárs mellett. A lap jelenleg az egyetlen független újság, amely Boulderben jelenik meg.

Sallo eredetileg üzleti lehetőségként képzelte el a lapot egy olyan városban, ahol nem volt hetilap. Egy 1994 szeptemberében Joel Dyer által írt történet azonban megváltoztatta Sallo szemléletét arról, hogy egy újság képes változást hozni a világban (“Halálos talaj: Beech Aircraft toxinok mérgezik a nyílt teret”, 1994. szeptember 14.). Ennek eredményeképpen a Boulder Weekly szerkesztési iránya a hírek agresszívabb, alternatív megközelítése felé tolódott el. Dyer később a Boulder Weekly szerkesztője lett, végül elhagyta a lapot, hogy könyveket írjon, és 2002-től 2007-ig saját hetilapot, a Fort Collins Weekly-t adjon ki.

Greg Campbell folytatta ugyanezt a szerkesztői irányt, és olyan cikkekkel állította reflektorfénybe a lapot, mint az “Örök láng: Azt hiszed, hogy fizettél a szivattyúnál? Próbálj meg az életeddel fizetni. A Boulder Weekly Nigériába látogat”, 2001. április 19., amely egy nigériai falu szenvedését tárta fel egy olasz gázszolgáltató cég keze által. Campbell a Blood Diamonds (Véres gyémántok) című könyv szerzője: Tracing the Deadly Path of the World’s Most Precious Stones.

Wayne Laugesen a Boulder Weekly szerkesztője lett, miután a Soldier of Fortune magazinnál dolgozott, és konzervatív egyensúlyt hozott a lapba. Leginkább a díjnyertes “Wayne’s Word” című véleményrovatáról ismert, és az ő írásai jelentek meg országos magazinokban és az Egyesült Államok szinte minden nagyobb újságjában.

Pamela White 2003 februárjában lett a lap első női szerkesztője. A díjnyertes újságíró és regényíró White professzionálisabbá tette a szerkesztőség működését, és különös hangsúlyt fektetett az emberi jogi tudósításokra, különös tekintettel a börtönügyekre, a nők jogaira és az amerikai indiánok ügyeire. Azután érkezett a Weeklyhez, hogy a Colorado Daily szerkesztőjeként dolgozott, ahol ő és munkatársai 2000-ben elnyerték a Roy W. Howard-díjat a közszolgálatért (National Journalism Awards) és számos más országos díjat az oknyomozó újságírásért.

Joel Dyer 2011 novemberében tért vissza a Weeklyhez szerkesztőként.

A lap jelenleg 18 főállású munkatársat foglalkoztat, emellett számos szabadúszó író és terjesztő dolgozik. A hetilap véleményeket, híreket, szabadtéri szabadidős rovatot, élelmiszerrovatot, művészeti és szórakoztató rovatot, valamint számos különkiadást jelentet meg, nevezetesen a The Best of Boulder County, a háromévente megjelenő Boulderganic, a Summer Scene, a Student Guide és a VOTE, az éves választási útmutató. A lap rendszeres munkatársai közé tartozik Jim Hightower populista író és rovatvezető, Rob Brezsny asztrológus, Ben Corbett író, Paul Danish, Boulder korábbi polgármestere, és David Kirby zenekritikus.